Fradi újság (1997)
1997 ősz / 8. szám
22 MUCHA VOLT A SZÁZADIK... _______________________FRADI ÚJSÁG A magyar labdarúgó-válogatott viszontagságo s, mégis sikeres vb-selejte- zőcsoportbeli szerepléséből nemcsak játékosok vették ki a részüket a Ferencváros népes családjából. Csank János szövetségi kapitány szakmai teamjében Mucha József is ott dolgozott pályaedzó'ként. „Mucusnak" jelenleg hivatalosan nincs Üllői úti kötődése, 26 éves tradista múltja azonban már önmagában elegendő az örökös családtagsághoz. S talán kevesen emlékeznek arra, hogy válogatottsága mérföldkő a zöld-fehér klub történetében. Ő volt az egyesület 100. válogatott futballistája.- Mikor és hogyan mutatkoztál be címeres mezben?- Huszonhárom éve, Car- diffban egy Wales elleni vb- selejtezőn játszottam először a válogatottban. Moór Ede volt a szövetségi kapitány, Várhidi Pál a pályaedzője. Ha nem csal a memóriám, rajtam kívül még két újoncot avattunk aznap, az MTK-s Kiss Tibi és Kántor Misi a Vasasból is akkor debütált.- Eredmény?-Nagy csalódást okoztunk, hiszen 2-0-ra kikaptunk, holott esélyesebbnek tűntünk a walesi tizenegynél.- Azért számodra így is ünnepet jelentett az a mérkőzés. A klubnál hogyan köszöntötték a századik válogatottjukat?- Egy szép serleget kaptam a vezetőktől, ma is ott díszeleg a vitrinem egyik fő helyén. Utólag tudtam meg, s büszkeséggel töltött el, hogy én vagyok a századik a sorban, bár ezt nem tekintem külön érdemnek. Ez valahol ugyanolyan, mint hogy Hegedűs Csaba nyerte Magyarország századik olimpiai aranyérmét. A sorszám a véletlen, vagy inkább a mi esetünkben a szerencse műve, mert a 100,-at mindenki jobban megjegyzi, mint mondjuk a 67,-et.- Akkoriban hemzsegtek az NB l-ben a jobbnál jobb baloldali középpályások. Szerinted mivel érdemelted ki a válogatók bizalmát?- Nemsokkal a selejtező előtt kezdődött meg a Fradi csodás KEK-menetelése, amelynek első állomásán éppen a walesi Cardiff Cityt ütöttük el a továbbjutástól. Mindkét meccsen jól ment a játék, talán ezért küldtek nekem is meghívót. Persze, korábban is szem előtt lehettem, hiszen akkorra már lehúztam néhány kilencven percet a Ferencvárosban.- Kikkel kellett megküzde- ned a csapatba kerülésért?- Tóth Andris és Zombori Sanyi volt a két legnagyobb riválisom, s akkoriban bontogatta szárnyait Pintér Sanyi. Egyébként attól függetlenül, hogy vetélytársak voltunk, nagyon jó, mondhatni baráti viszony alakult ki közöttünk. A bemutatkozás után még ötször lépett pályára a nemzeti tizenegyben. Várnában Bulgáriával játszottunk egy gól nélküli döntetlent, Chorzówban kikaptunk a lengyelektől 4-2- re, aztán hosszú szünet. Mészöly Kálmán együttesében kapott ismét helyet, játszott Luzernban a Svájc elleni 2-2- n, pechére ezután megsérült, s kimaradt a románok és norvégok elleni győzelmekből. Ahogy visszakerült a csapatba, az angoloktól kikaptunk 3-1-re a Népstadionban. Az egyetlen győztes meccs Valenciában adatott meg számára, a spanyolokat vertük 3-0- ra. Aztán jó másfél évtizedig mindenféle kapcsolata megszűnt a nagyválogatottal...- Váratlanul ért Csank János felkérése?-Meglepődtem, de nem ért teljesen váratlanul. Hiszen dolgoztam már az utánpótlás- és az olimpiai csapatoknál.- Milyen viszonyban voltatok korábban a kapitánnyal?-Hasonló korosztályba tartozunk, találkozgattunk ugyan, de nem „csókosként” kerültem mellé. Egyszer Ráckevém hívtak meg kettőnket egy közös ismerősön keresztül, mint az éppen bajnoki címet nyert Vác és a vetélytárs Ferencváros képviselőit. Akkor beszélgettünk el először hosszasan.- Megkérdezted, hogy miért téged választott segítőnek?- Nem, de ez nem is téma. Gondolom, Jani ismerte a munkámat, hiszen előbb Nyilasi Tiborral, majd Novák Dezsővel komoly eredményeket értünk el, másrészt talán - és ezt ne vegyék nagyképűségnek - az emberi tartást, a jellemvonásokat is figyelembe vette.- Izgultál, amikor annyi év után ismét beléptél az öltözőbe?- Nem tagadom, dolgozott bennem egy kis drukk. A válogatottnak mindig volt, s ma is megvan a maga varázsa.- Ami az első négy találkozón sem foszlott semmivé...- Arról a négy meccsről mindenki tudta, hogy nincs esélyünk. A horvát, az olasz és az angol csapat jócskán előttünk jár, az osztrákok pedig akkor alapozták meg a mai, immáron vb-résztvevő együttesüket. De vállaltam, mert nagy szakmai kihívásnak tartom a mindenkori szövetségi kapitány munkáját segíteni.- Talán nem is kellene megkérdeznem, mit tartasz a legkellemesebb élménynek ebből az időszakból.- Életem egyik legnehezebb kilencven percét hozta a helsinki csoportzáró. Iszonyatos feszültség szabadult fel bennem a végén. S vallom, hogy ez a társaság igenis rászolgált erre a ritka szerencsére, hiszen előzőleg inkább a balszerencse szegődött mellé. Hatalmas volt a tét a finnek ellen, a népnek akartunk örömet szerezni, sikerült, s így szerintem a futball megítélését is javítottuk valamelyest.- Szerinted reális végső sorrend alakult ki a csoportban?- Inkább úgy fogalmazom, megérdemeltük a második helyet. Svájc valóban jobb erőkből áll, de végig tormán alul futballoztak. Mi kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtottunk.- Miben más a hangulat a mostani válogatottnál, mint abban, ahol játékosként szerepeltél?-Nehéz erre válaszolni, hiszen akkor játékosfejjel gondolkodtam, ma edzőként élem át az eseményeket. Másrészt nem számítottam évekre meghatározó, stabil csapattagnak, most egy folyamat részese lehettem. Akkor is, most is nagyon jól érzem magam a válogatottban, s látom értelmét a munkámnak.- Korábban hívott már vezetőedzőnek a Matáv-Sopron, a ZTE és a Csepel is. Mikor engedsz a csábításnak, hogy te vedd át valahol a szakmai irányítást?- Amig pályaedző vagyok Csank Jani mellett, biztos, hogy sehová nem szerződöm el szakmai főnöknek.- S ha az MLSZ-nél nem hosszabbítják meg a vb után a szerződésed?- Egyelőre a szövetség alkalmazottja vagyok, most még jut időm a kispályás válogatottat és a Fiatal Újságírók CsodaCsapatát is edzeni. Nem vagyok az a típus, aki bárhová ajánlja magát, ha valahol szükség lesz rám, készséggel leülök a tárgyalóasztalhoz. Biztosan eljön majd ennek is az ideje... n. gyFRADI ÚJSÁG A Ferencvárosi Torna Club hivatalos lapja Felelős kiadó: Dr. Szívós István, az FTC ügyvezető elnöke Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: O & O Design Bt. Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László, Fradi fotótár A kiadvány az FTC hivatalos nyomdájában, a PRINTSELF Kft. gondozásában jelent meg. Felelős vezető: Dr. Kassay Árpád
