Fradi újság (1997)

1997 ősz / 8. szám

18 FRADI ÚJSÁG Útban a Centenárium felé Fradi-történelem napról napra Bajnokság után - túra előtt Az 1928—29-es bajnokság záró­meccsén a Ferencváros 2-1-re győ­zött a III. kerület ellen. „A győzelmet megérdemelte a Ferencváros, mert sokkal többet támadott. A III. kerület ellen lejátszott meccs búcsúnak szá­mít, hiszen 3 teljes hónapig lesz tá­vol a zöld-fehér együttes Magyaror­szágtól. Búcsúztak a ferencvárosi pályától, melyre három hónapig nem lépnek újra, búcsúztak a közönség­től, a nagy ferencvárosi tábortól, melynek csak a szívdobbanása kíséri őket a Föld túlsó oldalára. A mérkő­zés után Szigeti Imre kiosztja az új jelvényeket, a szertáros pedig négy garnitúra dresszt, amit a játékosok maguk visznek a hosszú úton. A sza­bó már leszállította az új egyenruhát, Siflis már ebben feszít. Szürke vé­konyszövetű zakó, s hozzá ugyan­ilyen színű bricsesz nadrág és egy zöld sapka fehér szalaggal." A Ferencváros csapatának „útra- valóul" ilyen búcsúsorokkal is ked­veskedtek a sportsajtóban: „A vonat nekivág az útnak és a végtelenbe vesző sínpár a genovai partra fut veletek. A búcsú csókja el­csattan, a szerető ölelésből kibomlik mindegyitek s máris hallom, amint felhangzik ajkaitokon az induló:- Merész csapatunk szembenéz az ellenféllel! Zengjen, zúgjon a dal, harsogjon a Fradi induló a hosszú úton, s ha a kék vizek másik partján eljön az óra, jókedvvel, büszkén, magabízón néz­zetek szembe az ellenféllel. A feladat, amire vállalkoztatok, nagy és nehéz. A magyar sportkultúra hajósai vagy­tok, akik új Kolombuszként szálltok ki azokon a nevezetes partokon, ahol még nem ismerik a magyart, nem tudják, mit tud a magyar futballista. Ti lesztek az elsők, akik a piros-fe- hér-zöld zászlót a magyar sport ne­vében Dél-Amerika földjére tűzitek. Tiétek az úttörők minden öröme és felelőssége. Jól vigyázzatok, hogy a zászló becsülete szeplőtlen marad­jon. " Elment a Fradi Dál-Amerikába! „ Tegnap reggel a párizsi gyorsnál mindenki felfigyelt, aki csak a Kele­ti-pályaudvar rettenetes forgatagá­ban megjelent - arra a csoportra, amely három hónapos útra indult ezen a vonaton. A Ferencváros csa­pata búcsúzott, a Fradit búcsúztatta az a tekintélyes sereg, amely korán reggel kivonult a pályaudvarra és szeretettel, meleg elérzékenyüléssel vette körül a csapatot. Az utazás iz­galma ült az arcokon. A három ve­zető Szigeti Imre, Tóth Potya István, Bródy Sándor hamarosan egybe- gyűjtötte a kicsiny sereget és már jó­val hét óra előtt beszállt a csapat a lefoglalt harmadosztályú kocsiba, mely Bécsig a társaság tanyája lesz. Közben a vonat kocsiját zászlócskák­kal díszítik fel, s Békés mester a bú­csúztatók mindegyikének kezébe nyom valamilyen zászlót. Az egyik zöld-fehéret, a másik nemzeti színűt kap, hogy legyen mivel integetni az ablakból az indulás pillanatában. Fényképészek ostromolják a kocsit és a csoportot. Az indulás perce egy­re közelebb. Mailinger Béla, az FTC alelnöke jelenik meg a kocsiban, hogy hivatalosan is elbúcsúztassa az együttest. Keresetlen szavakkal köti a csapat lelkére, hogy a zöld-fehér színek képviseletében igaz sportem­berekhez méltóan viselkedjenek. Harsány éljen hangzik az elnöki üd­vözlés után, s az él jent a vonat mel­lett állók harsogó kiáltása visszhan­gozza. Az ablakon zöld-fehér zászlót nyújtanak fel, s dörgő él jennel adnak a zászló átadói kifejezést érzelmeik­nek. Ez az a zászló, ami a B-tribün előtt, az úgynevezett B-közép front­ján minden mérkőzésen ott leng a nézők feje felett, amely sok ferenc­városi diadalt látott. A B-közép azt tartja, hogy ez a zászló a csapat kabalája, s vele dia­dalt arat a Fradi Dél-Amerikában. A kalauzok belefújnak a sípba. A vonat megindul és a kísérők serege harsá­nyan éljenez. Elutazott a Ferencváros Dél-Amerikába." A B-közép zászlójának a sorsa ér­dekesen alakult. A zászlót a játéko­sok hazahozták és aláírásaikkal dí­szítve, visszaadták a lelkes szurko­lóknak, akik a túra dicső eredménye­it ráhímeztették. Ezt a nevezetes zászlót - az első B-közép zászlót! - az azóta eltelt évtizedek alatt mindig megőrizte valamelyik idős szurkoló. Végül 1972-ben Vincze Andor sport­barátunk egyesületünknek adomá­nyozta, s jelenleg is a Fradi futball- múzeum egyik téltett kincse... A íiúk a zászló „alatt” fényes si­kereket értek el a nevezetes 1929-es túrán. Többek között legyőzték a két­szeres olimpiai bajnok uruguayi vá­logatottat! A Ferencvárosnak erről a dicső túrájáról - amely világhírnevét is megalapozta -1999 nyarán külön könyvben részetesen is megemléke­zünk. Jelen könyvünkben most csak a legnagyobb diadal, az Uruguay vá­logatott elleni 3-2-es „aranymérkő­zés” két résztvevőjének - néhány év­vel ezelőtti - pármondatos vissza­emlékezését rögzítjük. Takács II József: -Két gólt lőttem ezen a mérkőzésen. Nagyon akartam, egyrészt azért, mert a kapusuk a mérkőzés előtt több lapban nyilatko­zott, hogy mit nekik a Fradi csatár­sora és a kis Taki, őt nem lehet meg­ijeszteni, neki nem fognak gólt rúg­ni. .. Másrészt örömet akartunk sze­rezni annak a maroknyi magyar tá­bornak, akik bíztak bennünk és kijöt­tek a mérkőzésünkre. Sikerült, felejt­hetetlen volt. Toldi Géza: - Fiatal játékos lé­temre tagja voltam akkor - de sze­rintem más is - világhírű ferencvá­rosi csapatnak. Személy szerint szá­momra megható volt az a fogadtatás, amelybenmindendél-amerikaimecs- csünk előtt bennünket részesítettek. A sportélményen túl, mint érdekes­ségre emlékszem vissza, a mérkőzé­sek előtti jegyárusításra. A „rázó­sabb helyeken" csak 1 órával a mér­kőzés előtt kezdték a jegyeket árusí­tani, hogy elkerüljék a hamisításo­kat. Hát ilyen nagy érdeklődés kísér­te a mi dél-amerikai meccseinket. Uruguay legyőzése pedig olyan szenzációt keltett az egész világon, hogy szinte ezen az egy mérkőzésen keresztül, órák alatt milliók ismerték meg a Ferencváros nevét. A két jeles csatár egyébként ezen a túrán sporttörténeti gólokat is szer­zett. Az amerikai kontinensen az első Fradi-gólt-1929. június 30-án Sao Paulóban Takács II szerezte! A Fradi történetének első villanyfényes mér­kőzésén - 1929. július 4-e éjjelén 30 reflektor előtt Rio de Janeiróban játszotta. A Fradi első „villanyfényes gólját” Toldi Géza lőtte - az utolsó percben. A mérkőzés utolsó perce történetesen a nap utolsó perce volt - így a Fradi első villanyfényes gólja éjfélkor született! Springer-csoport: 1. FTC! _________ Az FTC amatőrcsapata nyerte a Springer-csoportban a bajnokságot. Az utolsó mérkőzésen a zöld-fehérek 9-0-ra győztek a TTC ellen. A fra- disták között az ifjú Stefancsics el­sőrangú fedezetjátékával a mezőny legjobbjának bizonyult. Később - Sárosi György néven - az egész fut­ballvilág megismerte... A gólkirályi címet - ugyanúgy ahogy a profiknál - az amatőröknél is fradista szerezte meg. A profiknál Takács II 41 gól - az amatőröknél Kelchen 27 gól! Lukács és Nadányi idegenben győzött 1929. június 22-én először sze­repeltek női atlétáink más klub ver­senyén. A MAFC által rendezett via­dalon a ferencvárosi lányok kitettek magukért. Lukács Éva az 50 m-es síkfutásban (7,2 mp), Nadányi Ág­nes diszkoszvetésben győzött (29,9 m). Vízisikerek Maliász Gitta a 100 m-es hát­úszásban Budapest bajnokságot nyert! Ideje: 1:33 mp volt. A második helyre a szintén ferencvárosi Vermes Magda került Feichtinger József a 200 m-es mellúszásban végzett az élen. Mailász volt az első ferencvá­rosi úszónő, aki országos csúcsot úszott! A magyar-osztrák úszóvia­dalt Miskolcon rendezték és a 100 m-es hátúszásban 1:31 mp-es idő­vel győzött (1929. július 21.). Mailász sikerei a Balaton bajnok­ságon is folytatódtak. Siófokon nem­csak a 100 m-es hátúszásban, de műugrásban is az élen végzett. A fér­fiak közül Házi 2000 méteren 32:26- os idővel nyerte a Balaton bajnoksá­got. Egyébként a csapatversenyt is az FTC nyerte. Az állóvíz után a folyóvízben is győztek a fradisták! A folyamúszó bajnokságon nem várt magyar baj­noki címhez jutott a Fradi! A csapat tagjai voltak: Zentai László (4. hely), Jónás Károly (5. hely), Hullmann László (6. hely), valamint Farkas Jó­zsef és Szente László. Győrffy remekelt A nyár egyik legnagyobb sikerét Győrffy Imre érte el: megnyerte a ke­rékpárosok repülő bajnokságát! „A Millenáris 7000 főnyi közönsége eb­ben a sorsdöntő összecsapásban a legjobbat kapta, amit ez a sport ní­vóban és rendezésben nyújthatott. A llyerbajnokság marsallbotja Győrffy kezébe került. Boldog főtitkár nem húzhatott volna érdemesebb tudású versenyzőre nemzeti színű, bajnoki trikót. A tavaly még kezdő Győrffy nemzetközi viszonylatban is komoly értéket jelentő 12,6-os rekordja, brilliáns véggyorsasága, taktikai esi-

Next

/
Thumbnails
Contents