Fradi újság (1997)

1997 ősz / 4. szám

12 FRADI ÚJSÁG új név választása is sok fejtörést okozott. Először Fradi TC néven akarták megalakítani (de még olyan is volt, aki Feri TC-t javasolt!) - de végül a komolyabb és a kerület nevét is jelző Ferencváros névnél marad­tak. A profi Ferencváros mellett az amatőr csapat továbbra is FTC né­ven szerepelt. Az amatőröket az I. osztályú bajnokság Springer-cso- portjába osztották. Az edzőjük a pro­ficsapathoz játékosként visszatérő Schlosser Imre volt. A szakosztály elnökéül Springer Ferencet - az ala­pító elnök fiát választották. Vezető­ségi tagok voltak: Tibold Károly, Bródy Sándor, Klement Sándor, Izsák Károly, Kiss Béla és Woggen- huber Oszkár - aki a többiekkel el­lentétben soha nem futballozott, ő zongoraművész volt... A Fradi Debrecenben játszott először Ferencvárosként! Magyarországon az első nyilvá­nos profimérkőzést a Ferencváros és a Bocskai játszotta Debrecenben a Diószegi úti pályán. A barátságos meccset a Fradi 4-0-ra nyerte. Ér­dekes, hogy az első magyarországi profigólt az a Pataki Mihály szerezte, aki a Ferencvárosban amatőr játé­kosként szerepelt... A Ferencváros összeállítása ezen a bemutatkozó barátságos, de mégis sporttörténeti mérkőzésen ez volt: Huber—Takács I, Hungler ll-Lyka, Bukovi, Blum—Mácsai, Horváth (ő volt az első szerződtetett profink), Pataki, Fischer (Stecovits), Tóth Potya. Az FTC első Európa- bajnokai 1926. augusztus 22-én a Császár uszoda a magyar vízilabda-váloga­tott sikerétől volt hangos: Magyaror- szág-Svédország 3-2! Ezzel a győ­zelemmel a magyar csapat nyerte az Európa-bajnokságot! Közöttük volt négy(!) fradista: Fazekas, Keserű II, Wenk és Vértesi. Ők lettek a Ferenc­városi Torna Club első Európa-baj- nokai! A MUSZ csak a magyar győz­teseknek készíttetett aranyérmeket, így a vízilabdacsapat játékosain kí­vül csak az úszó Bárány István kapott győzelméért bajnoki aranyérmet. A külföldi győztesek Európa-bajnoki címmel - de érem nélkül távoztak... Kamilla legyőzte a férfiakat is! Az országos folyamúszó bajnok­ság 9 km-es távját a női versenyzők közül Keresztúry Kamilla tette meg a leggyorsabban. Bajnoknőnk ideje 1 óra 14:57 mp volt. A férfibajnok Ha- lasy Olivér csak 10 perccel korábban ért a célba! A versenyen 58-an in­dultak (43 férfi és 15 nő) és Kereszt­úry 11.-nek ért a célba, tehát csak 10 férfi úszó előzte meg. De ő is megelőzött jó néhány neves férfi úszót. A távot elejétől végig háton tette meg! Bajnoknőnk teljesítmé­nyével nagymértékben hozzájárult a szakosztály év végi 3. helyéhez. Hatos az első profi bajnokin! Elérkezett a nagy nap, beindult az újjászervezett labdarúgás gépezete. „A Ferencváros, a régi dicsőség­teljes FTC, a babonás zöld-fehér szí­nek kötelezettségével indul el az új útra."Ki indulás jól sikerült, hiszen 1926. augusztus 29-én, a Hungária körúti pályán 20 ezer néző előtt egy hatost rúgott a Fradi: Ferencváros— Budai 22 6-2! A Ferencváros első „profi gólját” bajnoki meccsen Ste- czovits szerezte a 13. percben. „Rá- zsó átmegy Erdélyin, Steczovitshoz tolja a labdát, aki nyugodtan a jobb sarokba ptasszíroz." Ki első profi bajnokin aztán volt még kiállítás, 11-es, no és sok Fra- di-gól. A 38. percben Takács Gézát, a „Mari nénit" a bíró feleselés miatt állította ki... (Ezért pénzbüntetést kapott!) A negyedik ferencvárosi gól egyben a profizmus első 11-es gólja volt. A 69. percben a legendás Zsák kapus kézzel elhúzta a kitörő Horváth lábát, 11-es. Schlosser védhetetle- nül vágta a labdát a bal alsó sarok­ba... Aztán még Kohut-bombagól, úgy 18-20 méterről és megszületett a magyarországi profizmus első két bajnoki pontja. A Ferencváros neve mellé írták! Még egy nevezetesség: az első magyarországi profi bajnoki találkozót csak előmeccsként ren­dezték! A Hungária körúti pályán a bajnoki 90 percet a Hungária—Hako- ah barátságos nemzetközi mérkőzés követte... Az első profi bajnoki az Üllői úton Nem kellett sokáig várni az Üllői úti profi premierre sem - szeptem­ber 5-én: Ferencváros-Nemzeti 3-3! Érdekes, hogy az Üllői úti pályát is Steczovits profigólja avatta... A bemutatkozás tehát csak félsi­kert hozott - de az amatőrök teljes kudarcot szenvedtek: BEAC-FTC 4­0. Az amatőr mérkőzéseket többnyire a profitalálkozók előtt rendezték, ilyenkor ugyanis a proficsapat fizette az amatőrök szerelési és bérleti dí­ját... Az első profitrófea A Ferencváros kihívta az Újpest csapatát egy mérkőzésre és a „Fe­rencváros gavalléros elnöke 11 dí­szített ezüstérmet ajánlott tel a győz­tes csapat játékosainak. Az Újpest azonnal kiegyenlített: Aschner Lipót, az Újpest elnöke viszont értékes ser­leget ígért a győztes együttesnek. Az első profi trófea így fokozottabb lel­kesedéssel küldte harcba a két nagy­szerű csapatot." A találkozóra a Hungária körúti pályán, a Hungária—Bilbao előmér- kőzéseként került sor. Nem a szokásos barátságos mér­kőzés volt ez, mert a csapatok bele­adtak apait, anyait. Az újpestiek még többet is adtak: négy gólt rúgtak a Fradi kapujába, amit csak két Kohut góllal sikerült viszonozni. Az újpesti serleg az ezüstérmekkel így a lila-fe­hérekhez került. Vajon megvan még Újpesten ez a kupa? Az első magyar- országi profitrófea! Eigner Aradon - az amatőrök az Üllői úton győztek Az aradi Meteor KE nemzetközi versenyére meghívást kapott Eigner Jenő, a ferencvárosi kerekes is. Az 1000 m-es tőverseny mellett az 5000 m-es pontversenyt is meg­nyerte. A 10 000 m-es párosver­senyben az osztrák Peltz társaságá­ban is győztesként ünnepelték. Győztesként ünnepelték végre az amatőr futballcsapatot is: FTC—33 FC 2-0. Amatőrcsapatunk első győ­zelme ezen a szeptemberi szerdai na­pon született meg az Üllői úti pályán. Csak pár százan voltak kíváncsiak a találkozóra. Az FTC első „amatőrgól­ját” Deák II szerezte. A 20. percben kihasználta a védők hibáját és a há­lóba továbbította a labdát. A máso­dik gólt is D-betűs játékos - Dómján szerezte. Az első győztes FTC ama­tőrcsapat: Hudek—Takács L„ Bednár— Wilheim, Hungler I, Deák II—Deák I, Lyka I, Dómján, Oberfrank, Iva- novszky. A pólósok dupláztak! A vízilabda Magyar Kupa döntő­jében: FTC-MTK 4-1! Először sike­rült a bajnokság mellé a kupát is megnyerni! Az elődöntő sikere után (FTC—III. kér. 5-1) várható volt, hogy a kék-fehérek ellen könnyen győzve kupát nyer az FTC. így is tör­tént, bár néhány sportszerűtlen jele­net alaposan felborzolta a játékosok és a nézők idegeit. A játékvezető íté­letei miatt „szópárbajjal" fejeződött be a kupadöntő... Egy kupában - két csapatunk A Magyar Kupa 1926-27. évi mérkőzéseit októberben sorsolták. Ekkor már együtt indulhattak az amatőrök és profik is. Mindkét csa­patunkat neveztük, így egy kupában játszhatott a profi Ferencváros és az FTC amatőrcsapata is! Az FTC a So- mogyot, a Ferencváros a miskolci Attilát kapta ellenfélül. Mindkét el­lenfél a profi II. ligában játszott. A Kaposvárott lejátszott mérkőzésen amatőrjeinknek nem sok esélye volt a győzelemre, különösen, hogy Bed- nárt és Hungler l-et a játékvezető ki­állította. így a 0-2 még nem is volt olyan elviselhetetlen vereség... A Ferencváros az Üllői úton fo­gadhatta a miskolciakat és meglepe­tésre szoros eredmény született: Fe- rencváros—Attila 2-1. A profizmus­ban az első Magyar Kupa-gólt - per­sze, hogy Steczovits szerezte! Három profizmus hajnalán szerzett gólja kü­lönös „mesterhármas” a klubkróni­kában... Bródy Sándor 25 éves jubileuma Bródy Sándor a klub híres vág­tatott labdarúgója, majd amatőr tré­nere 25 éves jubileumához érkezett. Az FTC-nél eltöltött évtizedek emlék­ére egy 2x15 perces mérkőzést ját­szottak a tiszteletére. A régi FTC és az 1925—26-os bajnokcsapat... A két csapatban az akkori idők csupa neves fradistája játszott. Az öregek csapata így állt fel: Fritz-Hungler I, Kiss B.-Blum, Bródy, Gorszky—Kol- tai, Tóth Potya, Pataki, Schlosser, Weisz. A fiatalok: Huber—Takács I, Hungler II—Furmann, Müller, Szá- ger-Földes, Kalmár, Stczovits, Sán­dor, Kohut, Az első negyedórában Slózi az öregeket juttatta vezetéshez, míg a II. „félidőben” Kalmár Jenő lö­véséből megszületett az egyenlítés. Este a klubházban 100 terítékes banketten ünnepelték az öreg Bródyt, Mailinger Béla köszöntötte, majd átnyújtotta a klub márványlap­ra erősített plakettjét. Bródy Sándor viszonzásul a saját arcképét ábrázoló fémplakettet adta át valamennyi résztvevőnek! Egy darab napjaink­ban a Fradi futballmúzeumban is látható... Élen a profik, élen az amatőrök! Az 1926-os őszi idény végén nagy volt az öröm a Fradi-táborban: mindkét csapat az első helyen állt! A Ferencváros a Sabaria ellen 2-0-as győzelemmel fejezte be az idényt (a két gól három perc alatt született!). Az amatőrrangadón FTC-MAC 1-0 - a győztes gólunk egy vitatható tizenegyesből esett. Volt is nagy hangzavar és tüntetés a MAC szur­kolók részéről. A tribünön alig volt 500 néző, mégis összeszólalkozott a két tábor. Rövid időre még a meccset is félbeszakította a bíró... Egyébként az amatőrcsapatok na­gyon nehéz anyagi helyzetben vol­tak, csak kevesen látogatták mécs­eseiket. Az MTK-BEAC bajnoki mér­kőzést például 68 fizető néző látta! Volt ahol belépőt sem szedtek, mert akkor nem kellett rendezési költséget és adót fizetni. Ilyenkor körbe kala- pozták a nem éppen adakozó nézőket és az a kevés legalább a klub kasszájába került... Az FTC amatőrjei mindebből semmit sem éreztek. Büszkén emle­gették, hogy két évre való szereléssel rendelkeznek, a pályát a profik rend­ben tartják, sőt a bevételből is adtak egy keveset! Pár száz néző pedig mindig akadt, akik jegyet vettek és buzdították a csapatot. Az amatőrök egyre javuló játékkal hálálták meg a profik és a közönség támogatását és az őszi idény végén a MAC-cal holt­versenyben úgy végeztek az élen, hogy a zöld-fehérek eggyel kevesebb mérkőzést játszottak! Az élen álló Ferencváros őszi sze­replése után természetesen kedvező volt a sajtóviszhang. „A szervezés munkáját legsikeresebben a Ferenc­város oldotta meg. Proficsapata tör­zsét a legutolsó amatőrbajnokság győzteseiből alapozta meg, akikhez Tóth Potya edző szerencsés kézzel választotta a kiegészítést. Visszahó­dította a klub soraiba a külföldön szerepelt régi glóriás harcosokat is és ilyenképpen olyan egységes együttest alkotott, mely magába fog­lalja a békebeli FTC minden erényét, a régi lelkesedést, a zöld-fehér szí­nekhez való töretlen ragaszkodást, a lelkes győzni akarást, tehát a biztos utat az elsőséghez." (Zöld) Fehér holló sportéletünkben... Az úszók intézőbizottsága elé idézték Sipos Mancit, a kor legjobb magyar hölgyúszóját, aki összeve­szett anyaegyesületével és az FTC- be kérte átigazolását. Ami ezután tör­tént, arra senki sem számított. „Springer Ferenc, az FTC képvi­selője maga beszélt a bizottság elé megidézett Sipos Manci lelkére, hogy békuljön ki otthagyott egyesü­letével, az NSC-vel, és ne menjen az FTC-be. Az FTC szimpatikus vezére oly szívrehatóan magyarázta Manói­nak, hogy mindenek elé kell helyezni a magyar sport érdekeit, márpedig ha a bajnoknő fenntartja átigazolási kérelmét, akkor egy évig nem indul­hat versenyeken, nem vehet részt a magyar bajnokságon és a nemzetkö­zi versenyeken sem... Sipos Manci végül is sírva fakadt és békülő job­bot nyújtott Kárpáti Nándornak, az NSC trénerének. Ezután visszavonta az FTC részére tett átigazolási kérel­mét. Ez nem mese, ez igaz történet. 1926. december 22-én történt, amit akkor is így jellemeztek: Fehér holló sportéletünkben..." Jólesik leírni, hogy mindez alapí­tó elnökünk fiának az érdeme. Közgyűlés - tagdíj- emelésre December 26-án rendkívüli köz­gyűlést tartottak az Üllői úti klubház­ban. Egyetlen napirendi pont volt: 1927-re a tagdíjak emelésének jóvá­hagyása. Ezt a közgyűlést már meg­hirdették december 12-re is, de ak­kor olyan kevesen voltak, hogy a tagság határozatképtelen volt... Egyébként 1927. január elsején Magyarországon áttértek a pengő­számításra. Az új pénzegység alap­ján a Sporthírlap az addigi 2000 ko­rona helyett 15 fillérbe került. A Nemzeti Sport új árát szintén ennyi­ben állapították meg.

Next

/
Thumbnails
Contents