Fradi újság (1997)
1997 taavsz / 8. szám
11 FRADI ÚJSÁG Fradi-történelem napról napra fedett föltöltött állóhely adatott át rendeltetésének. Új sporttelepünk megadta a lehetőséget, hogy azon osztályaink is, melyeknek azelőtt mostoha sorsban volt részük, most az új otthonban megelevenedjenek és úgy a vezetők, mint az egyes tagok komoly és lelkes munkája által sportszempontból is jelentékeny eredményeket érjenek el. Az egyes sportágazatokat művelő osztályaink fejlődésére nagy szükség is volt, mert ma már 1385-re szaporodott a clubtagok száma! Az 1912. év története - Hamburg, Bréma, Berlin, London - körútjáról hazatért labdarúgó bajnokcsapatunk dicsőségteljes bevonulásával kezdődik. E nap a Ferencváros napja volt. Az az önként megnyilvánuló őszinte lelkesedés, amely a távolból megtért fiai megérkezése alkalmával a szíveket elragadta e napnak jelentőséget adott nemcsak a Ferencváros polgársága, hanem az egész sporttársadalom részére. Aki e diadalmenetet végigszemlélte, fogalmat alkothatott magának az FTC lelkes közönségéről is. E lelkes közönség felkeres bennünket mérkőzéseinken, versenyeinken, s ha csapatunk más pályákon tartja mérkőzését, e közönség oda is elkísér. A Franzstadtban leomlanak a társadalmi béklyók és válaszfalak, itt az előítélet nyűgétől felszabadult eredményes munka folyik. S aki a nemzet elszomorító társadalmi és gazdasági viszonyainak lidércnyomása alól szabadulni akar, csak a fejlődő sport mezejére, a mi sporttelepünkre kell lépnie, ahol az összhangzatos együttműködés egy megújuló társas élet alapját van hívatva megépíteni. Ezért van nekünk közönségünk, ezért vesz bennünket körül a kerület polgársága, e lelkes tábor, e hatalmas falanx, amely a küzdelemben buzdító szavával lelkesít.” A korabeli évkönyvből még két érdekességet idézünk. Egyik téma sem közismert... „Miután a clubház helyiségei inkább tavaszi-nyári összejövetelekre alkalmasak, a mozgalmas élet 1912-ben is a tavasz első rügyfakadásával kezdett megindulni. Szeretett elnökünk kezdeményezésére a kedélyes pénteki vacsorák mind kivétel nélkül jól sikerültek - e vacsorák keretében sok érdekes eszme pendült meg és sok jelentős nyilatkozat hangzott el tósztokban a fehér asztal mellett. Minden második pénteken hölgyestély volt, mely alkalommal az FTC lelkes hölgyei is kivették a maguk részét abban, hogy e kedves vacsorák sok ideig emlékezetesek maradjanak clubunk történetében. A tenisz szezon kezdetével a tenisz-szakosztály bontotta ki szárnyait, úgy ismerkedési estélyen, mint a háziverseny után tartott összejöveteleken. A teniszjátékosok hajnalig járták a bosztont és csárdást hangos muzsikaszó mellett. Mulasztást követnénk el, ha jelentésünkben meg nem emlékeznénk sporttelepünk kertészéről. A pálya sokféle szükséglete közt nevezetes helyet foglal el a növényzet létesítése. A ruganyos gyep a szabadban való játékot megkönnyíti, kellemessé teszi. A növényzet a szemnek kellemes és egész lényünkre üdítőleg hat, természetes portalanító és szélfogó, sportpályán szinte nélkülözhetetlen. Eddig a pályán 180 db fa, 2000 db fagyai és 1000 db egyéb bokor lett ültetve és a gyepesítésre öt métermázsa fűmag lett elvetve. A teniszpályák jegenyékkel vétettek körül, míg a többi helyen platánok, juhar, catalpán és különféle acerfajok vannak. E hejyen megemlékezünk Blazsek Ágoston székesfővárosi főkertészről, kinek szíves tanácsai és útmutatásai úgy az anyag beszerzésénél, mint az ültetési munka folyamán kitünőeknek bizonyultak. " Még egyszer - tehát a fentieket az FTC 1913-ban megjelent évkönyvéből idéztem, amely soha nem jelent meg a későbbiekben - idézetként... Jó néhány fradistának nem kell mondanom, hogy miért... FTC bandy-hockey 1913. február 2-án játszotta első nyilvános mérkőzését a jégkorong csapat, vagy ahogy akkor hívták, a bandy-hockey gárda. A jéglabda-csapatunk a Margit-szigeten, a MAC-pálya jegén mutatkozott be, természetesen kevés sikerrel: MAC-FTC 12-4. „Nagy érdeklődés kísérte a vasárnap délelőtt lefolyt mérkőzést, amelyben a MAC csapata igen jó kvalitásokat árult el. Kehrling a jéghockey terén is elsőrangú erőnek bizonyult. Az FTC-nek ez volt az első szereplése." A rövid mérkőzés-tudósításból megtudjuk még, hogy az FTC- kaput Ungár Gyula, a labdarúgó csapat kapusa védte. Emlékirataiból idézzük: „1913-ban nagyon jó képességű jéghockey-csapatunk volt. Akkoriban még nem koronggal, hanem teniszlabda nagyságú tömör gumilabdával játszottunk. A csapat legjobb tagjai, ahogy visszaemlékszem a következők voltak: Hautzinger, Szandovits, Rumbold, Ordódy és én védtem." Bajnoki nyitány 9 emberrel „Nehezen szedelőzött össze az első ütközetre az FTC legénysége. Hosszas várakozásra kényszerült emiatt a hideget vitézül álló közönség, amely a kitűzött időnél fél órával később üdvözölhette a csapatokat. Amikor megindult a játék az FTC-nek még mindig csak 9 embere volt a pályán. Elfoglaltságuk miatt hiányzott Payer és Weinber. Hiába is várta a közönség, nem jelentek meg. Néhány percig volt csak kérdéses az eredmény, bár nem szólhatjuk le a Törekvést sem teljesítményéért. Becsületesen dolgozott az egész csapat, de szerencsétlenségére az FTC védelmében Rumbold, csatársorában pedig Pataki olyan brilliáns játékot produkált, hogy a lesújtó vereséget el nem kerülhette. ” Megjegyzésként annyit, hogy ez a bajnoki nyitány 1913. február 15- án az Üllői úton volt. Egyébként az FTC nem kilenc emberrel aratta 7-1 -es győzelmét a Törekvés felett, mert Manglitz és Szandovits beállt a későbbiekben a hiányzók helyére... Az első kapustizenegyes - kimaradt... 1913. február 23-án a Nemzeti volt az FTC újabb „áldozata”: FTC-NSC 8-0! „Oroszlánléptekkel törtet előre az FTC a bajnokságban. Az NSC-vel is éreztette kolosszális formáját és félelmetes erejét. Különösen Tóth volt föltarthatatlan a támadásban és a góllövésben. Négy gólt lőtt ez a nagy karrierre hivatott összekötő. Lépést tartott vele a gólszerzésben Schlosser is, aki szintén négyszer juttatta új kezdéshez azNSC-t." Két érdekességet is hozott ez a februári mérkőzés. Az egyik: FTC kapus ekkor rúgott először tizenegyest - de sajnos Ungár a büntetőt a kapu fölé lőtte... A másik még érdekesebb, egyedülálló eset: Bródy Sándort és Kovács Elemért „civa- kodásért” a játékvezető kiállította. A két játékos még ezután sem tudott megbékélni és a vívóterembe vonultak: párbajozni! A közvélemény és a sajtó természetesen elítélte ezt a furcsa elintézési módot: „A fiatalságot ingerük és hasonló elintézésre csábítják az ilyen esetek, s könnyen tért hódíthat az a felfogás, hogy akkor leszek lovag, ha ellenfelemmel megverekszem, nem pedig akkor, ha a pályán fairen játszom és az ellenfelem megbecsülöm. Nem kérünk tehát a futballista párbajokból!" FTC-pengék Az FTC vívóit a II. osztályba sorolták. A tízes évek ferencvárosi vívóéletéről, egykori kézzel írt szakosztályi jelentésekből adunk ízelítőt. „A klubunkban igazán űzött sokféle sportágazatok között már kezdettől fogva - attól az időtől kezdve, amidőn először csörrent meg a régi Mester utcai teremben az olasz acél - a vívás sportja volt szinte az egyetlen, amely nem tudott számottevő fejlődést felmutatni. Később a távoli Mester utcai teremből átköltöztünk a Németh utcai tágabb terembe, közelebb kerültünk a város szívéhez, de a taglétszám még akkor sem akart növekedni. Képzett vívóink egymás után hagyták el a klubot, a még nagyobb kényelmet, a több érvényesülést biztosító, a vívás sportjával intenzivebben foglalkozó egyesületekbe léptek. Most, midőn végérvényesen saját otthonába került vívóosztályunk, midőn fokozott kényelemről beszélhetünk, látjuk, hogy vívásunk a Mester utcai időszak óta még mindig nem mutat fejlődést. Sovány vigasz marad, hogy megtanítunk évről évre egy tucat embert úgy-ahogy vívni és utóvégre tán ez is valami. Igen ám, az ilyen kijelentésekre támaszkodhat egy kis egyesület, de nem egy FTC, amelynek zászlaja mögé oly hatalmas gárda sorakozik. Mindezek ellenére a jövőt nem látjuk oly vigasztalannak, hogy abból az FTC-pengék dicsőségére ne táplálhatnánk szivünkben reményt. " Sorrendben ötödször! 1913. június 15-én az FTC-TTC (4-1) mérkőzéssel befejeződött az 1912-13-as labdarúgó-bajnokság. Az FTC sorrendben ötödször szerezte meg a bajnoki címet, ezúttal 7 pontos előnnyel! A bajnoki vacsorát az őszi hónapokra tervezték... A football-osztály vezérkarát azonban már ekkor megválasztották: Dr. Cseley József (elnök), Malaky Mihály (intéző), Bródy Sándor (kapitány), Medgyessy Jenő (másodkapitány), Szeitler Károly (jegyző), Sövegjártó Nándor (pénztáros), Rumbold Bernát, dr. Borbás Gáspár, Neuwilt Emil és Mailinger Béla (vezetőségi tagok). Kerékpárpóló 1913. augusztus 10-én az FTC a Millenárison nemzetközi kerékpárversenyt rendezett. A 2000 m-es tandemversenyt a Szarnék—Pirity kettős nyerte. Ezután következett a „pólómérkőzés Magyarország bajnokságáért": FTC-MTK 2-1. A győztes fradisták szép kis ezüstserleget kaptak emlékül. Ma múzeumunk egyik féltve őrzött kupája, hiszen kerékpárpólóban több díjat nem nyertünk. Egyébként ezt a „bajnokságot” hivatalosan nem tartják számon...
