Fradi újság (1996)
1996 tavasz / 9. szám
4 FRADI ÚJSÁG QQOLIMPIARA KÉSZÜLNEK FARKAS ANDREA Az olimpiára készülő ferencvárosi kézilabdázónők közül Farkas Andrea, alias Sammy egyszerre van könnyű és nehéz helyzetben. Egyrészt bombabiztos helye van az utazó keretben, és ha nem sérül meg, ott lesz Atlantában. Másrészt viszont meg kell küzdenie a csapatba kerülésért a dunaújvárosi Meksszel és a győri Hoffmannal.- Jelenleg Meksz Anikó a válogatott első számú kapusa, de remélem, azért nem csak epizódszerep jut nekem az olimpián - mondta Sammy.- Nemrég ért véget a bajnokság, hosszú szezon áll mögötted. Hogy érzed magad?- Nagyon táradt vagyok, de ez elmondható valamennyiünkről. Az utolsó napokban már csak a pihenésre tudtam gondolni. Persze, azután újult erővel készülődünk Atlantába.- Mivel töltőd a szabadságod?- A Balaton mellett élvezem a semmittevést. Ez alatt nem a heverészést kell érinteni, hanem kézilabdától független aktív pihenést. Csupa olyan dolgot csinálok, amit szeretek: úszom, biciklizek, teniszezek, pingpongozok. No, és viszek magammal sok-sok könyvet.- Mit szeretsz olvasni?- Lesz a csomagban jó néhány Leslie Lawrence-könyv, valamint Robin Cook orvosi témájú kötetei.- Az olimpiai felkészülés hajrájában mivel telnek majd a napok?- Ebben az időszakban már nem lehet sokat futni, vagy súlyzózni. Ilyenkor a reflexeken van a hangsúly. Egy nagy versenyen nagyon „ott kell lenni" fejben, tehát fontos a mentális felkészülés is. A kapusoknak elsősorban gyorsító gyakorlatokat írnak elő, és valószínűleg most sem lesz másképp.- A meccsek előtt hogyan készültök ti, kapusok?- A mérkőzések előtt megnézzük az aktuális ellenfelet videóról, kielemezzük a kulcsjátékosokat, melyiküknek mi a kedvenc lövése, hova szokott lőni. Általában nyolcvan százalékban a legjellemzőbb lövésfajtákat szokták alkalmazni a mérkőzéseken, mert többnyire azt csinálják, amit a legjobban tudnak.- Mit vársz az olimpián a magyar válogatottól és önmagadtól?- A csapatot dobogóra várom, és ez reális. Ami engem illet, szeretnék jó társa lenni Meksz Anikónak, a lehetőségeimet pedig szeretném jól kihasználni. Nem csak egész meccsre gondolok, hanem például egy sorsdöntő hetes kivédésére is. Szóval, emlékezetes teljesítményt szeretnék nyújtani Atlantában.- Melyik csapatot tartod a legnagyobb riválisnak?- Egyértelműen a világbajnok Koreát. Jó lenne, ha velük csak a döntőben találkoznánk. Egyébként szerintem ők sem verhetetlenek, legyőzhetjük őket. Ehhez az kell, hogy legyen két-három ember, aki kiemelkedően játszik, és magával ragadja a többieket. Hatvan percig kell küzdeni, és nem szabad foglalkozni a játékvezetői ítéletekkel. Felszabadultan kell játszani, a mi ötletes játékunk eredményes lehet. Na, de nagyon messzire szaladtunk... TÓTH BEA A tavaly decemberi világbajnokság nem a legjobban sikerült Tóth Beatrixnak. Sérülése miatt csak kevés játéklehetőséget kapott. Most teljes erővel készül az olimpiára, és reménykedik.- Bár az Európa-bajnoki selejtezőkön nem sokat játszottam, bízom abban, hogy a kapitány beválogat az utazó csapatba - mondta Totya. - Elsősorban átlövő vagyok, de szélsőként is boldogan utaznék Atlantába, Életem legnagyobb vágya teljesülne, ha sikerülne kijutnom az olimpiára.- Úgy tűnik, az olimpia nagyobb esemény számodra, mint egy világbajnokság.- Azt hiszem, nem lehet összehasonlítani a kettőt. Az olimpián sok sportág vesz részt, nagyon sok versenyzővel. Olyan sportolókkal találkozhat az ember, akikkel máskor nem. Nekem már a fogadalomtétel is óriási élmény volt, és nem tagadom, beleborzongtam. Egy szó mint száz: mindent megteszek azért, hogy benne legyek a csapatban.- A csapatba, amely ma a világ egyik legjobb válogatottja. Miért ilyen jó ez a csapat?- A világbajnokság is bizonyította: ezek a lányok tudnak egymásért küzdeni, a szó igazi értelmében csapat ez a társaság. A fantasztikus szurkolás pedig még jobban eggyé forrasztotta az embereket. Mindenki nagyon akarta a sikert, és meg is lett ennek az eredménye. Ha így lesz Atlantában is, onnan sem jön haza érem nélkül a magyar válogatott.- Milyen eredménnyel lennél elégedett?- Egy dobogós helyezéssel. Az olimpián már nincs könnyű ellenfél, minden csapat ellen nagyon oda kell figyelni.- Szinte mindenki arról beszél, hogy az olimpiai döntőben lehetőség lesz visszavágni Koreának a vb-n elszenvedett vereségért...- Előbb el kell oda jutni. Mindenesetre egy kis szerencsével, ha mindenkinek a helyén lesz az esze és a szíve, legyőzhetjük őket. Kevesebb mérkőzést kell játszani, mint a világbajnokságon, így kevésbé lesz fáradt a csapatunk. Szóval, ha a döntőben összekerülünk a koreaiakkal, bármi lehet.- Hogy van a sérült kezed?- Annak idején elszakadt egy tokszalag a bal kézfejemben, és meg kellett volna műteni. A vb miatt persze, nem egedtem. Most már tudom, hogy ez nem használt neki, magától már soha nem gyógyul meg rendesen. Azóta is ujjvédőben játszom a meccseken. Érzékenyebb lett a helye, és nem egyszer igyekeznek a sérült részre ütni. De a mai kézilabda már csak ilyen.- Gondolom, már te is nagyon vártad a pihenőt.- Természetesen, hiszen igen nagy igénybevételnek voltunk kitéve tavaly nyár óta. Az amerikai túra elmarad, ám helyette lesz más edzésprogram. Június huszonegyedikén időre fogunk futni, az előírt szinteket, nincs mese, teljesíteni kell. Aztán jön a felkészülés utolsó szakasza, és nagyon remélem, hogy én is részt vehetek ebben. BECZ MARIANNA Nem mindennapi gyors karriert tudhat magáénak Becz Marianna. A Fradi rövidesen tizenkilenc éves játékosa tavaly került be az első csapatba, majd ősszel már biztos pontja volt az együttesnek. Játékával felhívta magára a szövetségi kapitány figyelmét is, és az idén tavasszal Maris bemutatkozhatott a felnőtt válogatottban is. Jelenleg pedig tagja az olimpiára készülő keretnek. Sok sportolót megzavar az ilyen látványos előretörés.- Én ma is ugyanannak a Becz Mariannának tartom magam, mint aki tavaly ilyenkor voltam - mondta. - Bár voltak időszakok, amikor jól ment a játék a Fradiban, nem tartom magam kulcsjátékosnak.- Mi változott szerinted az elmúlt egy évben?- A hétköznapokon nem érzem a változást. Korábban is sok meccset játszottam. Igaz, az ellenfelek mások, többen ismernek, többen vesznek körül, több levelet kapok. A barátaim viszont ugyanazok, mint egy évvel ezelőtt, és ők ugyanúgy viselkednek velem, mint akkor. Szóval, a magánéletemben nincs különösebb újság.- És a játékodban?- Megtanultam valamelyest a jobb szélen játszani. Azelőtt nemigen szerepeltem ezen a poszton, és az első csapatban tulajdonképpen kényszerűségből lettem jobbszélső. Belejöttem, és jobban megismertem a játékostársaimat. Némi tapasztalatra is szert tettem, bár egy év alatt nem lehet igazán rutint szerezni.- Kevesen mondhatják el magukról, hogy tizennyolc és fél évesen nagyválogatottak lettek. Meglepett a meghívás?- Sokan rebesgették, hogy ott lenne a helyem, meg, hogy figyel a kapitány. Az edzőm, Németh András, is azt mondta, hogy a cél: két éven belül stabil válogatottnak lenni. így nem hatott a meglepetés erejével a meghívás, de azért váratlan volt, hogy mégis megtörtént. S az, hogy benne maradtam az olimpiára készülő keretben, az csodálatos dolog. Az is örömmel tölt el, hogy a juniorválogatottban engem választottak csapatkapitánynak.- Hogyan éled meg azt, hogy kimondva, kimondatlanul a sportág jelenlegi legnagyobb tehetségének tartanak?- Furcsa dolog ez a tehetetlenség. Persze, jó érzés, ám ez a rólam kialakult vélemény jelentőén megnövelte a elvárásokat velem szemben. Azaz, én már nem játszhatok rosszul, s ha mégis rossz napot fogok ki, akkor igyekszem legalább segíteni a társaimat.- Milyennek látod a esélyeidet Atlantára?- Remény mindig van, de nem áltatom magam. Reálisan nézve nekem nincs sok esélyem a csapatba kerülésre, és nem kívánom, hogy bárki is sérülés miatt kimaradjon. Én még három-négy olimpián is játszhatok, szóval nem lennék különösebben elkeseredve, ha most nem utazhatnék.- Egy ideje közelről látod a magyar válogatottat. Mire lehet képes ez a társaság a olimpián?- Ez egy nagyon jó csapat, amelyet jó játékosok alkotnak. Hihetetlenül jó közösség, és ez óriási dolog. Engem is mindenki azonnal elfogadott. Ami az eredményt illeti, sok függ a pillanatnyi formától. Az első háromban helye van ennek a csapatnak. Margay Sándor | jP PolgáriB'vnkJKt Polgári BinrRt.
