Fradi újság (1996)
1996 tavasz / Magyar Kupa különszám
5 sztárok A nagy család ■ B Bfl | BB orokos tagja L. Németh Péter • Ha jobban belegondolunk, Rákosi Gyula tán nem is tartozik az elfelejtettek közé, hiszen miután abbahagyta a labdarúgást, rögtön edzősködni kezdett az FTC- ifiknél, majd a Fradi első csapatánál. Később Tatabányán és a III. kerületi TVE-nél is dolgozott, de az utóbbi időben - amióta újra az FTC ificsapatának a mestere - eltűnt, nem beszélnek róla, nem foglalkoznak vele.- Mit jelentett Önnek gyermekfejjel a labdarúgás?- Világéletemben imádtam futballozni. Amikor csak szabad időm volt, mentem a barátokkal, letettünk két-két téglát, amik a kapukat jelentették, és egyfolytában rúgtuk a bőrt. 1952-ben odaállt elém az édesapám, és megkérdezte, hol akarok focizni? Erre rávágtam, hogy a Dózsában, de mire kimondtam a szót, kaptam egy hatalmas nyaklevest. Ennek oka az lehetett, hogy az egész család fradis- ta volt, de akkor nagy Szusza-mániát éltünk, s mivel ő a Dózsában játszott, én is ott akartam. Szerencsére édesapám jól választott, levitt egy FTC- toborzóra, ahol megfeleltem, és Szá- ger Mihály kezei közé kerültem.- Végigjárta a ranglétrát, mindig ott volt a tűzközeiben, de valahogy soha nem számított született tehetségnek.- Igen, soha nem tartottak nagy tehetségnek. Ahová eljutottam, azt főképp az akaratomnak köszönhettem. Felismertem magamban a jó erényeket. Azt például, hogy rengeteget tudok futni, bármely poszton használható vagyok, továbbá azt, hogy tudok keményen is játszani. Rájöttem arra, ha ezeket összerakom, s egy kicsit is megtanulok a labdával bánni, akkor sokra vihetem a futballban.- Mikor figyeltek fel először Önre?- Még ifikoromban egyszer - Bulgária ellen - meghívtak az ifiválogatottba, majd ennek kapcsán Csanádi Árpi bácsi elvitt az első csapat keretébe 1957-ben, s néha betett 20-30 percekre játszani. Közben voltak meccsek, amikor visszavittek a tarcsiba és az ifibe, de ilyenkor nem sértődtem meg, hanem csináltam tovább.- Az első NB l-es mérkőzésére hogyan emlékszik vissza?- Sajnos bánatosan, mert a Népstadionban, a Szombathelyi Haladás ellen 3-1-re kikaptunk. Csekély vigaszt jelentett a szomorúságban, hogy azt az egy gólt én lőttem.- Fél év alatt biztos csapattag lett...- Nagyon jól sikerült a bemutatkozásom, az utánpótlás-válogatottba is bekerültem, majd nem sokkal ezután behívtak a nagyválogatottba. Ott már nagyon meg kellett küzdenem a csapatba kerülésért. Abban az időben nem úgy volt, mint manapság, hogy valaki egyet „köhög”, és az A-válogatottban találja magát. Nagy vágyam, a válogatottság 1960. május 22-én vált valóra, amikor az angolok ellen 2-0-ra győztünk, Albert Flóri góljaival.- Melyik volt a válogatottban a legemlékezetesebb gólja?- Nem tartoztam a gólvágók közé, ezért aztán mindegyik emlékezetes a számomra, talán az első válogatottságomon elért találatom az, amelyikre a legszívesebben gondolok vissza. Sajnos a játékvezető les címén nem adta meg a gólt.- Mit jelentett abban az időben válogatottnak lenni?- Óriási élményt. Fantasztikus volt. Talán nem is lehet megfogalmazni, milyen nagy dolog volt ez az életemben.- Hány világbajnokságon szerepelt a pályafutása során?- Az 1962-es Chiléin és az 1966- os angliain.- Mesélne néhány érdekes történetet? FRADI ÚJSÁG r m. * 0* *- A chilei világbajnokságra nagyon jó csapattal mentünk ki, titokban reménykedtünk egy bravúros eredményben, de sajnos, a legjobb négy közé jutásért vívott küzdelemben egy volt testvérország játékvezetője nem adta meg Tichy Lajos egyenlítő gólját. így aztán 1-0-ás vereséget szenvedtünk és kiestünk.- Az angliai világbajnokságon a szovjetek elleni meccset sokan bundának tartják. Igaz ez?- Soha életemben nem szerepeltem bundamérkőzésen. Én is hallottam, a közvélemény úgy hitte, hogy mi nem győzhettünk ellenük, de ennek semmi alapja.- Ön is eldönthette volna a mérkőzést. ..- Volt egy óriási helyzetem, amit viccesen úgy meséltem el, hogy megbeszéltem a szovjetekkel, ha kihagyom, akkor pár év múlva kivonulnak az országból. Ezt a viccet sokan félreértették, de őszintén mondom, hogy nem volt bunda.- Mikor volt utoljára válogatott?- 1968-ban játszottam utolsó válogatott-mérkőzésemet, ezután már csak a Fradiban folytattam, de ezek olyan évek voltak, amiket levezetésnek szántam. Jöttek a fiatalok, néha csere voltam, s 1972-ben végleg abbahagytam. Úgy, hogy még akartam ugyan egy évet játszani, de arra kértek, vállaljam el az ificsapat edzői állását.- Nem volt egy kicsit váratlan a felkérés?- Lehet, hogy váratlan volt, de azonnal rávágtam, hogy igen, amit így visszagondolva, jól tettem, hiszen ezzel kezdődött el az edzői karrierem. Az ificsapattal bajnokságot nyertünk. Olyan játékosaim voltak, mint Nyilasi Tibi, Magyar Pista, Rab Tibi. Két év után Bozsik József megkeresett, és kérte, hogy legyek az ifiválogatott edzője. Elfogadtam.- Milyen érzés volt otthagyni az FTC-t, az addigi sikerek színhelyét, s elmenni máshová?- Nagyon nehéz döntés volt, nem volt könnyű elszakadni. Az én kapcsolatom a Fradival számomra egyet jelentett a házassággal. Mégis úgy döntöttem, hogy elmegyek, mert biztos voltam benne, amennyiben egyszer vissza akarok jönni ebbe a nagy családba, akkor biztosan visszafogadnak.- A válogatott után milyen csapatok következtek, hol dolgozott még edzőként?- A szövetségben dolgoztam, ami számomra nagyon jó iskola volt, sokat tanultam, de pár év után éreztem, hogy váltani kell. Felnőtt csapatnál akartam dolgozni, így elmentem kisebb csapatokhoz, majd kimentem Kuvaitba edzősködni. Amikor visszajöttem, újra kis csapatoknál vállaltam munkát. Egy idő múlva azután visszakerültem a zöld-fehérek nagy családjába, és két és fél évig lehettem az FTC első csapatának az edzője. Bajnokságot nem nyertünk ugyan, de egy második és egy harmadik helyezésünk volt.- A Fradiból való távozása nem úgy sikeredett, ahogy azt várta, ahogy megérdemelte volna.- Megállapodtam a vezetőkkel, hogy ha harmadik lesz a csapat, akkor egy évvel meghosszabbítjuk a szerződést. Harmadikok lettünk, én szívesen maradtam volna, de sajnos, az évzáró banketten bejelentették, hogy leváltanak.- A III. kerületi TVE-nél Ön érte el a legjobb helyezést a klub fennállása óta. Miért kellett onnan mégis eljönnie?- Az 1995-ös esztendőben harmadik lett a csapat, ami óriási eredménynek számított. A nyári felkészülés előtt azonban új szponzor jött a klubhoz. Nem feleltem meg, így aztán innen is félig száműztek.- Mit jelent az, hogy félig száműzték?- Ezt úgy kell érteni, hogy a TVE- nél van a munkakönyvem, ott van szerződésem, onnan kapom a fizetésemet, de a Fradi ificsapatánál dolgozom, mint vezető edző.- Boldog embernek érzi magát?- Igen. Boldognak, hiszen fantasztikus évek vannak mögöttem. Aktív labdarúgóként az FTC-ben és a válogatottban gyönyörű évtizedeket éltem meg, s az edzősködés területén is voltak szép sikereim. Ha Isten is úgy akarja, akkor ott hagyom abba, ott fejezem be, ahol elkezdtem. Az Üllői úton, a Ferencvárosnál, ennél a nagy családnál. (Sportissimo) Az ifjú Rákosi egy Honvéd elleni rangadón (1958: FTC-Honvéd 1-0)
