Fradi újság (1996)

1996 tavasz / 3. szám

10 FRADI ÚJSÁG OQQLIMPIÁRA KÉSZÜLNEK* Tóth László Jómagam még szentesi sihe- derkorából ismerem Tóth Lász­lót, vagy ahogy vízilabdás ber­kekben ismert, Apát, az FTC-Vi- tasport huszonnyolc éves közép­csatárát, de egy pillanatra elgon­dolkodtam, kit is látok, amikor rámköszönt a Komjádi uszodá­ban. Az ezer éve hosszú hajat vi­selő játékos alig néhány millimé­teres szőrzettel a fején melegített egy bajnoki mérkőzés előtt. Értetlenségemet látva rögtön magyarázattal is szolgált a furcsa frizurával kapcsolatban.- Ez ausztráliai emlék. Amikor januárban a válogatottal a ken­guruk földjén edzőtáboroztunk, nagyon meleg volt. Úgy gondol­tam, levágatom a hajam. Ott igen kellemes viselet volt a kopasz fejbőr, és bíztam abban, hogy itt­hon sem lesz nagyon hideg. Mi­tagadás, jókorát tévedtem, és né­ha bizony, fázott a kobakom a ke­mény télben. Szeretnék meg­nyugtatni mindenkit, aki aggódik a hajamért, hogy visszanövesz­tem akkorára, amekkora volt.-A hajad után beszéljünk egy kicsit a pólóról. Harmadik szezo­nodat töltőd a Fradiban. Milyen­nek látod a ferencvárosi vízilab­dát?-Jól érzem itt magam. A csa­pat és az én teljesítményem is hullámzó, nagyon jó időszakok után elég harmatos produkciók következnek. Eddig mindig ott voltunk a bajnoki rájátszásban, tavaly bejutottunk a LEN Kupa döntőjébe. Ez azonban egy Fe­rencváros számára nem nagy eredmény, a szurkolók - joggal - többet várnak tőlünk. Ezért van az, véleményem szerint, hogy mostanában kevesen járnak a meccseinkre. Nem egyenletes a csapat játéka, és a közönség so­hasem tudhatja, hogy az adott mérkőzésen mit fog látni. Példá­ul megvertük a BEK-döntős Új­pestet, aztán épphogy legyőztük a KSI-t, a Kordaxtól meg simán kikaptunk. Ezen kellene változtat­ni, és akkor bizonyára visszatér­nének a szurkolók a lelátókra.- Mi lehet az oka a rendszeres hullámvölgynek?- Nem tudom, miért van ez. Sokat beszélgetünk az uszodá­ban erről, de még nem jutottunk eredményre. Mindig a szezon el­ső felében vagyunk jobbak, és amikor igazán kellene, vagyis ta­vasszal, a rájátszás idején, akkor rendre visszaesünk. Talán idegi­leg elfáradunk, és tejben nem bírjuk a hajrát, míg más csapatok Olimpiai költségek Az atlantai olimpiára utazó hivatalos ma­gyar küldöttség terve­zett összköltsége 485 millió forint, ebből az utazási és ott-tartózko- dási költségek 330- 350 millió forintot tesz­nek ki. Március 5-én választotta ki a zsűri az olimpiai formaru­hát. Az állami költség­ből utazó 300-320 fő­nyi csapatot a Griff Gentleman’s Rt. ruház­za fel. A MOB-bal kö­tött szerződés szerint az olimpikonok egyéni ruházati kerete 80 ezer forint körül alakul. A sportújságírók és a hi­vatásos támogatók mintegy nyolcvanan szintén formaruhát kapnak, nekik csak 40 ezer forint ruhapénz jár. A versenyzők összesen 200 dollárnyi zsebpénzt kapnak. Az érmet, illetve helyezést elérő sportolók jutal­mazási különkerete mintegy 150-160 millió forint lesz. játékosai éppen ekkor képesek jobban összpontosítani. Ez a harmadik idényem a Fradiban, és mindig más edzővel dolgoztunk, ám a hullámvölgyek újra és újra jelentkeztek. Tudom, hogy köz­hely, de talán jövőre sikerül ezen változtatnunk. Az időzítéssel van a baj...- Milyennek látod a nemzet­közi versenyt?- A magyar csapatok az utób­bi években visszakerültek az őket megillető helyre, azaz Európa és a világ élére. Klubszinten és a válogatottaknál is a spanyolok és az olaszok a legnagyobb vetély- társak.- Mennyiben más a mai vízi­labda, mint néhány esztendővel ezelőtt?- Ha nem is lett látványosabb, de valamivel gyorsabbá vált a já­ték. Ma már nincs üresjárat, nincs lehetőség annyit játszani, mint korábban. Az úszástudáson még nagyobb a hangsúly, mint régebben, előtérbe került a for- dulékonyság. Sokat gyakoroltam és gyakorlom én is ezt, mert enélkül ma már nem lehet az em­ber eredményes. Tehát sokkal jobban kell mindenkinek figyel­nie. Nagyon fontos a megfelelő erőállapot, mert aki később fárad el fizikailag, az jobban tud gon­dolkodni a kritikus pillanatok­ban, a meccsek végén. Erre nagy szükség van, mert mindent gyor­sabban keil csinálni, nincs idő a vacakolásra.-Az új szabályok mennyiben változtatták meg a center szere­pét, lehetőségeit?-Az előbb elmondottak a centerre is vonatkoznak. A sza­bálymódosítások a középcsatár szempontjából hátrányosak, mert abszolút a védőknek ked­veznek. Több a kontraítélet, mint a javunkra történő. Kevesebb a lehetőségünk, ezért jobban ki va­gyunk szolgáltatva a hátsó em­bereknek. Ha nem pontos a passz, nem csinálnak helyet a centernek, igen nehéz akár em­berelőnyt, akár gólt kiharcolni.- Milyenek manapság a ma­gyar centerek?-A világ élvonalába tartoz­nak, s ez talán nem tűnik sze­rénytelenségnek. Varga Zsolt és a még fiatalabbak nagyon erős, jól képzett centerek. Sok meccset kell játszani, mert a kellő rutint csak éles helyzetekben lehet megszerezni.- Hol könnyebb a helyzetetek: itthon vagy külföldön?-A magyar bírók kicsit más­képp ítélik meg a szituációkat, mint a más országbeliek. Ez néha jó nekünk, máskor meg nem, szóval nem lehet erre a kérdésre egyértelmű választ adni.-Július huszonegyedikén lesz az első mérkőzés az olimpiai vízilabdatornán, mégpedig az oroszok ellen. Mivel telnek addig a napjaid?- A bajnokság befejezése után két hét szünetet kapnak a váloga­tottak, aztán április közepétől be­indul a meló. Május elején az ausztriai Söldenben edzőtáboro­zunk, majd jönnek sorra a nem­zetközi tornák. Ezeken kell for­mába hoznunk magunkat.- Mit vársz Atlantában a ma­gyar válogatottól?-Most végre ismét esélyes­ként indul a magyar csapat, úgy, ahogy az régen is volt. Bizako­dunk a jó helyezésben, az érem­szerzésben. Természetesen a legboldogabbak egy arannyal lennénk és lennék én is. Ám na­gyon jók a riválisaink is, minden apró hiba döntő lehet. Jó volna, ha ezeket nem mi követnénk el.-Ha egy kicsit messzebbre tekintünk, a harminchoz közeled­ve önmagát adja a kérdés: gon­dolsz-e már a játék utáni idő­szakra?-Nemcsak gondolok, hanem teszek is az érdekében. Az idén végzek a Testnevelési Egyetem vízilabda-szakedzői szakán. De nem elégszem meg ennyivel: je­lentkeztem a szegedi egyetem jo­gi karára, levelező tagozatra. Egyébként örömmel mondha­tom, hogy ma újra „divat" a ta­nulás a pólósok körében, tehát nem csupán a játék'eredményes- ségében szeretnénk követni a nagy elődöket. Margay Sándor Polgári B^nrRt Polgári B^nrRt.

Next

/
Thumbnails
Contents