Fradi újság (1996)
1996 ősz / 9. szám
FRADI ÚJSÁG 13 Padlószőnyegek tapéták, PVC padlók szokatlanul nagy választékban, korrekt árakon. Továbbá a fenti termékek kiegészítői és feldolgozásukhoz szükséges anyagok és szerszámok. „Vásárlóbarát” nyitva tartás: ||.|I<Z hétfőtől péntekig 08.00-19.00 óráig szombaton 08.00-15.00 óráig TAPETEN TEPPICHBODEN Unp \*4 m * ? üu FŐVÁROSBAN:- 1138 (XIII.) Váci út 152. Tel./Fax: 269-8741 (A 3-as metró Forgách u.-i megállójánál)- 1117 (XI.) Budafoki út 70. Tel./Fax: ß 209-3609 (3-as, 10-es buszokkal a *** Móricz Zs. körtér- l 1 \ tői)- 1095 (IX.) Sorok- fiíiwiSf sári út 123. m Tel./Fax: 280& 8059 (A Határ útnál) Áruházak vidéken:- Debrecen, Miskolc, Szeged TTL Kft. a Ferencváros egyik hivatalos támogatója És csak száll, száll a gerely... A napi- és hetilapok nemrég közölt sporthírei között elismerően említették a kiváló szereplő női ifjúsági gerelyesek nevét. Interjú, beszélgetések készültek velük, megemlítették a Ferencváros „országelső" dobóiskoláját. .. de ki áll mindezek mögött? Ki az a megszállott edző, aki a mai magyar valóság (sportvalóság és társadalmi valóság) olykor nagyon sanyarú helyzetében leendő klasszisok egész sorát neveli fel? Széles Lajos „tanár úr” - aki immáron közel 30 esztendeje tanít testnevelést, a Szent István Közgazd. Szakközépiskola pedagógusa és „mellékesen” az FTC gerelyeseinek mestere. Vele beszélgettünk!- Hogyan kezdődött a pályád és miért pont a gerely mellett döntöttél?-A TF felvételi meghallgatáson azt feleltem: jó edző szeretnék lenni, ezért jelentkeztem. Mint nappali tanári szakra jelentkező, tán nem épp’ megfelelő válasz volt, de őszinte. Magam is dobtam versenyszerűen, ám a gerelyhajítók „betegsége”, a könyöksérülés megakadályozott abban, hogy komoly terveim legyenek! A becsvágyat nem ölte ki belőlem, megpróbáltamtanítványaimból klasz- szis dobókat faragni, azóta is ezen munkálkodom!- Milyen állomásai és versenyzői voltak pályádnak?- Számontartom a kezdetektől. 1967 és 1978 között a KSI, majd a BKV Előre volt, persze a tanítás mellett, ahol dobókat (súly, diszkosz, gerely) edzettem. Első országos bajnok tanítványom Bozsik Éva, első felnőtt bajnoki címet szerző pedig a súlylökő Armuth Edit volt. Eleddig 7 bajnoki címet szerzett Preisinger Ági gerely (róla később még beszélünk), míg Mikó Tamás anno 6-szoros bajnok volt (gerely, tízpróba). Versenyzőim nemzetközi téren is kitettek magukért, hisz Zsigmond Kinga az 1992-es olimpián 10. lett, Eb 7. Preisinger EK 3. Gymnasiade első hely, most_Szabó Niki ifi Vb 2. hely, Grá- nitz Éva is a döntőben, Antal Kati is volt ifi Vb-döntőben, és hol van még a vége... Visszatérve az egyesületekhez, jelenlegi klubomban az FTC-ben 1979-86, majd kitérők után (BVSC 3 év és MAFC) 1992 óta mindmáig dolgozom. Remek idény volt az 1994-es, hisz minden korosztályhoz fradista „lányaim” nyerték az ügyességi csapatbajnokságot. A legutóbbi sydney-i ifi Vb-sikerek (két döntős hely, egy ezüstérem) úgy érzem jelzik: jó úton járunk, hiszem, hogy világklasszisok hozhatnak dicsőséget a női gerelyhajításnak a Fradinak akár a ’98-as Eb-n vagy a 2000-re olimpiai játékokon!-Milyen feltételek mellett készültök és milyen a kiválasztás, a „gyémántkeresés"?- Nem vagyok híve a nagy csoportban dolgozásnak, a pontverseny hajszolásának. Aprólékosan lebontva, sebészi pontossággal egyénre szabva - csak ez vezethet a csúcsok felé - márpedig nekem és tanítványaimnak a nagy nemzetközi sikerek jelentik a „csúcsot". A fizikai felkészítés mellett kiemelt a pszichikai is, sőt egy bizonyos szint után ez a legfontosabb! Magam is egy amerikai pszichológus, Boyd hitvallását követem: versenyződtől nem várhatsz többet, mint amire képes, de nem is elégedhetsz meg kevesebbel! A Fradiban jól érzem magam, segítenek, külön köszönet Fejős Mihály barátomnak mindezért, valamint Deák Lászlónak az FTC elnökhelyettesének is. Az Olimpiai csarnok, a dobófészer a felkészülési helyünk télen— nyáron a Csörsz utcai TF-pálya, valamint szintén a dobófészer. A Fradiban is fejlesztik az atlétikai komplexumot a Népligetben - szóval nem panaszkodom. Sokan mondják: bezzeg a skandináv, német, angol, USA- beli dobók körülményei mennyivel mások, gazdagabbak - igen, jó lenne, ha minden „passzolna", de én a saját munkámmal, a versenyzőimmel foglalkozom, és hiszek benne, hogy kihozva belőlük a maximumot, felvesszük a versenyt a „gazdagabbakkal”, ahogy most Sydney katlanában is bizonyíttuk. Télen, december 1.-március 15. között a képességfejlesztés a legfontosabb! Zenés gimnasztika, kézisúlyzó, bordásfal, medicinlabda, nyújtó-erősítő gyakorlatok! Fontos, hogy a két és fél órás foglalkozások végén mindig legyen játék. Kedd, csütörtök, szombat a dobófészer és edzőpálya napja, személyre lebontott mozgástervvel. Szerda, péntek, technikai foglalkozás, jó időben gerelyhajítás, majd az Olimpiai csarnokban atlétikus és kiegészítő munka! A közös jellegű munka mellett egyénileg foglalkozom a speciális technikai részeknél mindenkivel, E sportágban az erő és a robbanékonyság megszerzése és elegyítése a legfontosabb! A formába hozó időszak az egyéni testresza- bott edzések, a technikai tökéletesítés időszaka, majd jön a versenyidőszak: az egyéni stílus, saját dobóritmus kialakítása, versenyszerű edzésekkel is! Ennyi gondolom, elég is a szakmai részről!-Kérlek, szólj röviden versenyzőidről!-Szívesen, kezdjük tehát: Zsigmond Kinga a sokszoros magyar bajnok, csúcstartó (63.90), válogatott atléta. Szülés után tér vissza a csapatba. Becsvágyó, szorgalmas, ám önbizalmát, pszichés felkészítését kell „csúcsra járatni”, és akkor 1997, '98, sőt 2000 is még (Vb, Eb, olimpia) sikereket hozhat számára. A civil életben is kiválóan megállja a helyét! Preisinger Ági: Eredményeit már elmondtuk. Ösztönözhető, remekül motiválható, eltökélt sportoló. Igazát tűzön-vízen át képviseli, fejlődőképes versenyző. Antal Katalin: Erő, kitartás, szívósság. ’94-ben a téli dobóbajnokság győztese, felnőtt és ifi CSb többszörös győztese. Intelligens és kitartó alany munkában, tanulásban. Ifjúsági válogatott. Szabó Nikolett: Igazi őstehetség - ha edzésen néha kell is „noszogatni", de kiváló mentálisan és igazi versenyzőtípus. Korosztálya kiemelkedő versenyzője, hisz’ 16 éves, ám egy korosztállyal feljebb is ranglis- tavezető lenne! Az ifi vb ezüstje hiszem, hogy csak a kezdet! Zsetenyánszky Olga: Ő kétlaki, hisz gerelyes eredményei mellett (ifi, felnőtt Csb I. hely) hétpróbában is kiváló. Céltudatos, terhelhető, a tanulásban is kiváló versenyző. GrániczAndrea: Akaraterő lakozik benne. Kellőképpen becsvágyó is, mindemellett derűs, kedves egyéniségével a csapat kedvence. Jelen fejlődésbeli mutatóit figyelve ő is azok közé tartozik, akitől később a felnőtt mezőnyben is klasszis teljesítmény várható!- Érezhető szavadiban az izzás, a hit, hogy világklasszisokkal „ajándékozd meg" a magyar sportot!-A célom ez, ám nagyon fontos, hogy a tanulásban is helytálljanak a versenyzők! Maximalista vagyok: úgy kezdem az edzéseket: „hogyan feleltél, 5-ös, 4-es, mert a 3-as már nem elfogadható!". Szeretném, ha egyetemre mennének, megállnák a helyüket a civil szférában is. Ahogyan a robbanékonyság, gyorsaság a nem statikus erő kifejlesztése a legfontosabb a lányoknál, úgy a tudásszint, az önképzésre késztetés szüntelen emelése is úgy vélem, edzői feladat, és a lányok ebben is partnerek. Egyre érzem most már, hogy mellékfoglalkozásként nem tudom összeegyeztetni a feladatokat, úgyhogy itt változtatnom kell, és úgy tűnik, lesz is rá lehetőségem. Szeretném, ha a sydney-i olimpián legalább 2-3 tanítványom döntőbe kerülne. Az elkövetkező világversenyeken is döntőben és érmekben gondolkodom, a felnőtt mezőnyben is!- Voltak-e, vannak-e edzői ill. versenyzői példaképeid?-Minden jó tanácsot szívesen fogadok, mindmáig akitől a legtöbbet kaptam, az Erdei László volt. Németh Pál mestert értékelem legtöbbre az aktív edzők közül (Erdei László már nem az, sajnos) és Németh Miklóssal is sokat beszélgettünk a sportágról. Az „ideális” gerelyhajító a szememben Jan Zelezny a férfiak mezőnyében, míg a hölgyeknél - remélem - az én versenyzőim valamelyike lesz majd az etalon! Nagy dolgok csak nagy tervekből, elszántságból, akaratból születhetnek. Széles Lajos mindezen adottságokkal rendelkező mester - s miközben megköszönöm a beszélgetést, az jut az eszembe: ha mindig a panaszkodás, egymásra mutogatás, furká- lás, ellenségeskedés helyett minden sportágban csak pár ember tenné így a dolgát, alakítana ki ilyen „munka- közösségeket”, nem hiszem, hogy nem léphetnénk előbbre! Füzesi Péter
