Fradi újság (1996)

1996 ősz / 7. szám

6 FRADI ÚJSÁG Szarkák a „sasfészekben” avagy a Fradi következő ellenfele az UEFA Kupában a Newcastle United Bravúrgyőzelem és döntetlen az athéni „pokolban" és íme itt a következő „veretes" név, kemény ellenfél a Fradi számára! A New­castle United egylete, Északke- let-Anglia és Northumberland grófság fővárosának csapata. A település már időszámításunk után 120-ban is fontos szerepet töltött be, hisz Hadrianus császár Római Birodalmának egyik erős­sége húzódott itt, védve a terüle­tet a kelták támadásaitól. Később Hódító Vilmos fia, Robert Char­les emelte városi rangra a falucs­kát és nevét (New Castle - Új vár) is akkor kapta. A Tyne folyó melletti sáncok és falak a be-be- merészkedő skót törzsek ellen védték a települést. Bár festői a táj-mégis inkább iparvidék ez, főképp hajóépítő műhelyek, bányák, kohók sora­koznak egymás mellett és mind a mai napig az angol ipar egyik lüktető központja a város. A lab­darúgás 1882-ben kezdődött ko­molyabb méretekben, klubalakí­tással a messzi északon. A Stan­ley kék-fehérjei és a Rosewood vörös-fekete mezes egylete szö­vetkezett egymással. Az East End, a város keleti fele volt az otthonuk és nagy riválisuk a Newcastle West End (Nyugati­vég) legyűrése volt a fő cél! A Chillingham Road volt első pá­lyájuk, majd elvetvén a „nyuga­tiak" egyesülési kérelmét felvet­ték a Newcastle United nevet, klubszíneknek pedig a hosszanti fekete-fehér csíkozást és fekete nadrágot választották. 1892-ben költöztek a St. James Parkba, mely máig is otthonuk. Frank Watt a skót Dundee vá­rosából érkezett új menedzser pedig 1893-ban elindította a csapatot az Angol II. ligában zaj­ló küzdelemsorozaton! 1898-ban 2. helyen végeztek, ám a klub „öregjei” féltették az első vonal­tól a csapatot, visszalépést fon­tolgattak. Watt azonnal rendkívü­li közgyűlést hívott össze és vég­hez vitte akaratát: elsöprő fö­lénnyel elnök úr lett - és a csa­pat elindult a felfelé vezető úton! 1905, 1907,1909 - három baj­noki cím az első vonalban! Mel­lette még 1905, 1906 és 1908- ban három - igaz elveszített ­kupadöntő! A kapus Bates, Flynn, Peters és a robosztus csa­tár Peter Flaherty voltak az akkori csapat erősségei! 1910-ben az­után teljesül a vágyuk: a Sunder­land lehengerlésével övék az An­gol Kupa (3-1 az eredmény). 1904 és 1923 között játszott náluk az első igazi sztár: Jim Lawrence! 432 meccsen húzta fel a csíkos dresszt, beceneve pe­dig: The magical magpie, azaz mágikus szarka! Igen, a klub mint „szarkák” él a köztudatban immárom 100 esztendeje. A kö­vetkező kupagyőzelem éve 1924, majd egy évre rá megérkezik a skót csatár Hugh Gallagher. 7 év alatt 160 találatot könyvelhet el és az 1927-ben szerzett bajnoki cím fő sikerkovácsa is egyben1 Erőteljes, lendületes csatár volt. Érdekesség, hogy 1932-ben már a Chelsea játékosaként nem tud­ta megakadályozni a Newcastle újabb kupagyőzelmét. Az első sanyarú korszak ezután köszön­tött az United híveire! Csak 1948-ban kerültek újra az I. ligába 13 éves „tisztítótűz" után. A feljutást követően kez­dődhetett a szárnyalás, hisz ki­váló játékosok alkották a szarkák csapatát, többek között Joe Har­vey a hátvéd, aki 245 találkozón szerepelt a klubban, a chilei szü­letésű testvérpár Eddy és Jorge Robledo, Mitchell és a legna­gyobb név: Jack Milburn! A derék Jack 199 gólt szerzett 395 tétmeccsen - ez mindmáig klubrekord. Ezzel a remek derék­haddal a Newcastle 1951-ben, 1952-ben, 1955-ben megnyeri az Angol Kupát, sőt Milburn 1955-ös első gólja az Aston Villa ellen történelmi tett: 40 másod­perc elteltével betalál a kapuba és ez a FA Kupadöntők eleddig leggyorsabb gólja! Tíz esztendei szürkeség után kiesés és öt évig megint csak a másodosztály kap­tatóin vitézkedik a társulat - de hű közönségük kitart mellettük! 1968-ban, 3 évvel a feljutás után kilépnek a nemzetközi porondra. Már Joe Harvey az egykori játé­kos a menedzser és a Vásárváro­sok Kupája vár reájuk. A Feye- noord, Setubal, Zaragoza, Sport­ing Lisaboa kvartett után az el­ődöntőben a Glasgow Rangers következik. Az előző csapatok közül csak a Sporting ellen szen­vedtek (1-1 és 1-0, Moncur 11- esével), de a „Gers” ellen sima ügy a továbblépés. Az Ibrox Parkban 0-0, míg otthon 2-0 Gibb és Arentoft bombalövésé­vel! A fináléban az Újpesti Dózsa az ellenfél! Az első derbyn 45 000 fanatikus éneke hajszolja a fekete-fehéreket, ám a félidőig csak kapufára telik erejükből. A II. játékrészben azután kapi­tulál a Dózsa: Moncur, Scott, majd Moncur újabb lövése és máris 3-0 az előnyük. Mindezek mellett a kapus McFaul nyugod­tan megágyazhatna magának és a tavaszi hűvös estében a meg­fázástól csak a rendszeres gim- nasztikázás menti meg, oly vér­szegény a lila támadósor! A visszavágón mindez kissé kényelmessé teszi a Tyne-parti legényeket és a Dózsa 2-0-ra nyeri a félidőt. Miközben a lila hívek már kupagyőzelemtől di­adalittasan várják az újabb talá­latokat, Harvey mester cserél: Sinclair helyett Foggon lép a pá­lyára. A látvány nem mindenna­pi, hisz a derék fiú 190 cm ma­gas, vállig érő dús fekete sörényt visel és 90 kg a súlya. Néhány suta mozdulatán kacag a nép, ám hamar belejön: tank gyanánt szá­guldozik, elsöpri a védőket, majd lehelletfinoman paszt ad Moncur elé és máris 1-2! Tíz perc múlva „kibirkózik" egy helyzetet Aren­toft számára és egyenlítettek a szarkák! A teljes lila összeomlást pedig ő maga idézi elő, amikor közeli felsősarkos bombával mattolja Szentmihályit: 3-2 az angoloknak és 6-2-vel övék a kupa! A győztesek névsora: McFaul—Craig, Burton, Moncur, Clark—Gibb, Arentoft-Scott, Robson, Davies, Sinclair. Ját­szott még: Foggon, McNamee, Dyson, Young. A következő ku­paszezonban a második kör is­mét egy Dózsát, a pécsieket so­dorja az útjukba. A St. James Parkban Davies két fejesével 2-0 a javukra, de a pécsi meccsen ezt Máté 2 találattal kiegyenlíti. Csak 11-esek döntenek, itt azonban Rapp Imre a baranyai cerberus kivédi Sinclair és McNamee lö­vését, Gibb pedig csak a kapufát találja el, így továbbléphet a lila­fehér csapat! A 70-es évek elején még megnyerik az akkoriban di­vatos angol-olasz kupasorozatot (a Sampdoria, Lazio, Manchester City) előtt, de azután 1984-ig is­mét csak a II. Liga a küzdőterük. A feljutás után egy 4. és 7. hely, majd újfent a dicstelen 20. hely: 1989 és 1993 között a „szoká­sos” második vonal. Három éve azután jött az új időszámítás: a menedzser az egykori kiváló, BEK-győztes, Aranylabdás Kevin Keegan lett, pályaedzőként pedig maga mellé vett egykori liverpo­oli fegyvertársát Terry McDer- mottot is! A szarkáknál is játszott egykoron Kevin, de megfordult itt sok „pengés” futballista is a 80-as évek végén: Waddle, Gas­coigne, a brazil Mirandinha is - mert a csapat nem csak a „szo­kásos" angol stílust játszotta. Mr. Hall, az elnök úr pedig min­dent elkövetett, hogy Anglia leg­erősebb egyletét hozza létre a csíkosoknál, de ez igazán csak 1994-től lett látható. Először egy dobogós helyezés, majd 1995- ben végig késhegyre menő harc után 2. hely a Manchester United mögött. A végig vezető Newcastle a hajrában bukott el! Az erősítés tudatos volt: Andy Cole elment, de jöttek a nagy nevek: Les Fer­dinand a Queens Parktól, Barton a Wimbledontól, Albert az An- derlecht csapatától! Faustino Asprilla a kolumbiai „fekete mamba” a Parma együt­tesétől jött, míg David Ginola a PSG-t hagyta ott az északiak hí­vására. Róla gyorsan dalt is köl­tött a publikum az egykori Kinks- sláger, a Lola dallamára: We’re the world msot passionate fans, and we’re glad because playing Ginola-he scored for use a goa­la, la, la, la Ginola... végezetül pedig az Eb-n is megcsodált blackburni gólvadász Alan Shea­rer is megérkezett a felújított, ult­ramodern St. James Parkba. Be­mutatkozásánál 30 000 hívő vár­ta őt - hisz egykoron itt született, itt kezdett fiatalon futballozni is. Apropó közönség: 34 700 az át­lagnézőszám ez a 4. legmaga­sabb a Premier Liga csapatai kö­zül. (Csak a Manchester United, Liverpool, Arsenal van előttük.) És nem karba tett kézzel üldögélő zsúrfiúcskák gyülekezete itt a nép! Énekszó és hangorkán vé­gig a meccseken, melyet sokszo­rosan vernek vissza a pazar fe­dett lelátók falai! Az idei szezont gyengén kezdték - de most már az élbolyban tanyáznak. Leggya­koribb összeállításuk: Srnicek (cseh) - Barton, Hovey, Albert, Beresford—Gillespie, Lee, Batty, Beardsley vagy Asprilla—Shea­rer, Ferdinand vagy Ginola. Az elnyűhetetlen egykori Liverpool- és Everton-sztár, Peter Beardsley jobb mint valaha és itt van még Drysdale, Venison, Fox, Jeff­rey. .. szóval, van miből válogat­ni és van kiből felkészülnie a Fradinak! Erős ellenfél nagyon - de egy jól felkészült, pszichikai­ig is rendben lévő, sérülésektől nem tizedelt Ferencváros igenis kiharcolhatja ellenük a továbbju­tást - a közönség elsöprő segít­ségével. Végezetül nézzük a klub leg­fontosabb adatait: NEWCASTLE UNITED, címe: St. James Park - Newcastle - upon Tyne NE 1 4 ST. Angol bajnok: 1905, 1907, 1909,1927 Kupagyőztes: 1910, 1924, 1932, 1951, 1952, 1955 FA Charity Shield győztes (bajnok és kupagyőztes csatája): 1909 Angol-Olasz Kupa győztese: 1973 VVK-győztes: 1969 Stadion: St. James Park: 38 500 Becenevük: The magpies (Szarkák) Legnagyobb szurkolócsopor­tok: Bender Crew, Mainline Exp­ress, The North Squad Füzesi Péter

Next

/
Thumbnails
Contents