Fradi újság (1996)

1996 ősz / 4. szám

FRADI ÚJSÁG- Egy tartalékcsapat edzője nem más, mint egy gépezet fogaskereke. Ő is alaposan ki­veszi a részét a szakmai team munkájából, mégis állandóan egy egészen különleges hely­zettel kell megbarátkoznia - kezdte mondandóját Rubold Péter, aki immáron harmadik éve irányítja a Fradi „fakót”. Péter játékosként közel száz mérkőzésen szerepelt a Fe­rencvárosban, később Győrött és Újpesten is megfordult. Egyszeres magyar bajnok, öt­szörös olimpiai válogatott. Pályafutásának befejezése után a TF edzői és menedzseri szakán szerzett diplomájával mindjárt egykori klubjánál vállalt munkát. Vagyis az Üllői úti az első munkahelye, más megfogalmazásban - remél­hetőleg minél fényesebb - edzői karrierjének első állo­mása.- Mindjárt el is magyará­zom, mit értek különleges helyzeten - folytatta. - Egy tarcsinak hiába van önálló ke­rete, az összeállítás nagy mér­tékben attól függ, hány sérü­léséből lábadozónak, vagy éppen aznap a cserepadra sem ültetett játékosnak kell formába lendülnie az első csapattól, és a másik oldalról, hány ifista játszhat úgymond felfelé, hogy szokja az egyre nagyobb iramot és megterhe­lést. Elsősorban tehát ez hatá­rozza meg, hogy egy-egy mérkőzésen milyen összeállí­tásban küldöm pályára az együttesemet.- Ilyen körülmények között mi lehet a taresI esetében a si­ker fokmérője? Van-e egyálta­lán valamilyen elvárás a veze­tőség részéről?- Az elmúlt két esztendő­ben kétszer is az ötödik helyen végeztünk, de nálunk koránt­sem az eredményesség az el­sődleges szempont. Persze, soha nem szeretnénk a tabella „A JELENLEGI GARNITÚRÁBAN SOK FANTÁZIÁT LÁTOK” alsóházában szerénykedni, ezt a Fradi egyetlen korosztálya sem engedheti meg magának. De sokkal fontosabb a muta­tott teljesítmény, s hogy játé­kosaim fejlődése töretlen le­gyen, illetve ennek biztosí­tásához teremtsük meg a szükséges feltételeket.- Amikor az MLSZ - te­gyük hozzá érthetetlen módon - megszüntette a tarta­lékbajnokságot, szinte egy teljes korosztály maradt játék- lehetőség nélkül. A - később egyébként felül is bírált - döntés ma is érezteti hatását?- Természetesen. Éveken keresztül csak kallódtak a já­tékosok, de a tarta­lékbajnokságnak most már kezd ismét értéke lenni. Úgy látszik, odafönt mégis időben rájöttek, egy tehetséges ifista valóban jobban tud fejlődni az idősebbek és a „visszaját- szók" között.- Kik azok a játékosok, akik ifistaként rendszeresen a tar- csiban játszhatnak?- Andai Máriusz, Baranyai Tibor és Sitku Illés. De fiata­labb korosztályokból is gya­korta szóhoz jut nálunk Balázs Gergely, Felföldi Csaba, és Korolovszky Gábor. Utóbbira egyébként a napokban az MTK is kivetette hálóját. Egyébként most éppen azért harcolok, hogy a tehetsége­sebbek automatikusan az én keretemhez tartozzanak, s tő­lem kérje el az ifi, ha ott szük­ség van a játékukra.- Nyilván folyamatos a munkakapcsolata vezetőedző, az ifisták edzője és közötted, hiszen hétről hétre egyeztet­netek kell, melyik játékos hol játszik.- Nem is menne másképp. Fia idejük engedi, Novák De­zső és Rákosi Gyula is kijár­nak a mérkőzéseinkre, edzé­seinkre, én meg termé­szetesen minden ifimeccsen, és a nagycsapat találkozóin is ott vagyok.- Az utóbbi években nem volt jellemző, hogy egy tehet­séges ifikorú labdarúgó a tar­talékcsapaton keresztül kerül­jön az l-be, és ott gyökeret is verjen. Tehát a hőn áhított, s általatok is ideálisnak vélt fo­lyamatosság egyelőre várat magára.-Ez így igaz, de ne feledjük el, hogy a Fradinak komoly nemzetközi erőpróbákon kel­lett helytállnia, ahol nem ill- domos kísérletezgetni a rutin- talan fiatalokkal. Csupán az NB I, illetve a Magyar Kupa mérkőzésein talán merészebb fiatalítással is meg lehetne próbálkozni. Az sem mellé­kes, hogy a kezem alatt meg­forduló játékosok közül, ha nem is a Fradiban, de sokan kaptak szerződést az élvonal­ban.- Kik ezek?- Sabján István és Kislő- rincz István Pécsett játszik, Kiss Péter most került a Hala­dásból a Videotonhoz, Koller Ákost a Haladás igazolta le, Schulz Levente pedig jelenleg a Békéscsabáé.- Véleményed szerint egy játékos meddig maradhat a junioroknál, hogy ne menjen a fejlődése rovására?- Tapasztalataim alapján maximum három év lenne az ideális. Egy ifikorból éppen kiöregedő fiatalnak ugyanis hirtelen alapvető fordulatok következnek be az életében, hogy mást ne említsek, a többség ekkor fejezi be a ta­nulmányait, sokaknak a saját megélhetésükért is meg kell küzdeniük. A tartalékok között könnyebben alkalmazkodhat­nak a változásokhoz, s a ter­helésükben megmarad foko­zatosság, mindenki a megszo­kott rendszerben edz tovább, csak éppen a munka mennyi­sége nő. Simon Bállá István edzőtársammal vállvetve a most feljövő generációnak megteremtjük a lehetőséget, hogy ezt a nehéz időszakot könnyebben átvészeljék.- A mostani csapatodból szerinted hányán futhatnak be élvonalbeli karriert, akár az Üllői úton, akár másutt?- Előző csapataimat is na­gyon szerettem, de a jelenlegi garnitúrában sok fantáziát lá­tok. A már korábban említett Sitkunak, Korolovszkynak és Andainak van erre esélye, s amennyiben Szirtesi, Holló, Tamás és Balázs fejlődése tö­retlen maradt, előbb-utóbb ők is stabil NB l-esek lehetnek.-S te hogyan tervezed a tá­volabbi jövőt?- Egyelőre egyéves szerző­dés köt a Fradihoz. Úgy ér­zem, a pályához elengedhetet­len kvalitás, a habitus bennem van, bízom benne, hogy a ranglétrán feljutva az NB l-s kispadig is eljutok. Ez persze nem csak és kizárólag rajtam múlik. n. gy. AVANTI AVANTI

Next

/
Thumbnails
Contents