Fradi újság (1996)

1996 ősz / 3. szám

13 FRADI ÚJSÁG ■ I II í r GÖRÖG POKOLCSINALOK OLYMPIAKOSZ PIREUSZ A z emberiség kultúr­történetének legra­gyogóbb ékkövei az ókori görög művé­szetről, mitológiáról, társadalom és természet- tudományról szóló - fennmaradt írásos és képi emlékek. A hellé­nek labdarúgásának története közel sem ennyire fényes. Válo­gatottjuk egyszer, 1994-ben vív­ta ki a jogot, hogy világbajnok­ságon szerepeljen, ám ott Nigé­ria, Argentína és Bulgária szellő- lábú fiai 11-0-ás gólkülönbség­gel küldték haza a jobb szerep­lésre áhítozó görögöket. Klub­csapataik közül a Panathinaikosz egyszer 1970-ben BEK-döntőt vívott és bukott el az Ajax csapa­tával szemben, legutóbb ugyan­úgy elbuktak egy elődöntőt a zöl­dek, újfent az amszterdamiakkal szemben. Az AEK Athén pedig egyszer bejutott a Bajnokok Li­gája legjobb 16 csapata közé, ám ott csoportharmadikként búcsú­zott. Ennyi ezidáig. Nézzük most Pireusz városának és népszerű csapatának a történetét. Themisztoklész a szalamiszi ütközet győztes hadvezére alapí­totta a települést i. e. 476-ban! A város a görög birodalommal in­dult virágzásnak, ám Sulla, a ró­mai diktátor földig romboltatta a későbbi harcok során. Gyors fel- emelkedése azután napjainkig tart, hisz jelenleg is kikötőjében bonyolódik le Görögország ten­geri kereskedelmének 75%-a! Térjünk rá végre a labdarúgásra! 1925. május 26. - ez az Olym- piakosz „hivatalos” szüle­tésnapja, bár egyes helyi történé­szek szerint a klub az 1920-ban alakult és hat év múlva kimúló Union Pireusz jogutódjának te­kinthető! Öt fivér, a nevezetes Andrinopulosz fiúk alapították a klubot, színét piros-fehér csíkos­ra tervezték és ők alkották a csa­pat első csatársorát is! 1928-ban írták ki az első hi­vatalos bajnokságot (az Arisz Szaloniki nyerte), majd egyéves huzavona után 1930-ban rajtolt a máig is „érvényes” görög pont- vadászat. 1932-38 között jött az Olympiakosz első „aranykora", csekélyke 5 bajnoki címmel! Le­gendás csatáruk Konsztantinosz Vászosz 4 alkalommal lett gólki­rály és mellette a remek hátvéd, Periszidisz tündökölt leginkább. A Kunturiotu 138 alatt felépült a legendás Karaiszkakisz-stadion elődje, hisz ekkora már az „ötök" Andrinopuloszék az üzleti és po­litikai életben is jelentős sikere­ket értek el! Ma is a Neo Falira kerületben, a régi helyen áll a mára persze „kiglancolt" 34 120 fős aréna. A csapat a nagyobb derbiket (AEK, Panathinaikosz, PAOK) az athéni Olimpiai stadi­onban játsza, nem ritkán 75 000 fanatikus előtt. A drukkerekre még visszatérünk, most lapoz­gassunk a klubtörténet évköny­vében tovább! 1947-ben bajnoki és kupadia­dal, majd 1954-59 között zsi­nórban nyert bajnoki címek! 1957-1965 között - egyedülálló európai rekordként - hazájuk ku­paküzdelmeit egyfolytában meg­nyerték. A remek csatár Hriszto- poulosz majd Sziderisz, a fedezet Alexandrosz vagy Paliotisz kivá­ló, válogatott labdarúgók voltak. A klubok népszerűségi listáját is a piros-fehérek vezetik Hellász- ban, de hisz a siker mindenütt vonzó - vidékről is tömegével özönlött a drukkerhad az Olym­piakosz zászlaja alá. Az utolsó nagy széria 1980-84 között négy nyert bajnoki cím a - mindmáig - valaha élt legjobb görög táma­dónak tartott gólkirály Anaszto- poulosz vezetésével, 1987-ben még egy bajnoki cím - azóta „csak" három kupagyőzelem - bizony „soványka” tortaszelet az AEK és a gyűlölt rivális Panathi­naikosz „győzelmi süteményei­hez" képest. Örökítsük meg az 1987-es bajnokcsapatot, mely két forduló után búcsúzott a BEK küzdelmeitől: Szarganisz—Mi­hosz-Gunarisz, Tszaluhidisz, Vavakulasz - Dmitriadisz, Al- bertsson (svéd), Xiantopulosz - Vieira (uruguayi), Anasztopulosz („a legenda”) és Mitropulosz. A nyolcvanas évek vége, 90- es évek eleje - inkább a bűnügyi krónikákban íródik. Koszkotrasz a nagystílű üzletember szédüle­tes bevásárlásokba kezd az egye­sület élén. Ekkor kerül Détári is, a Komora-Török edző duó is, a chilei Estay is és még sokan má­sok is a klubhoz. Az elnök min­dent ígér - ám jön a bukás: pénzügyi manipulációk, adócsa­lás stb... Kosztotasz úr jelenleg egy amerikai börtön lakója, cse­kély 99 évre, a csapat pedig szét­esett, még dobogóra sem kerül, sőt az UEFA-kupában a gyen­gécske RÁD, valamint Vienna el­leni sikerek után az Auxerre emelte fel a tiltó táblát a hellének előtt! A legutóbbi vb-re kijutott görög fiúk között azért ott talál­tuk a pirosak különítményét: Ka- rataidisz, Mitszibonasz, Karapia- lisz, Tszaluhidisz, Tsziantakisz és Vaitszisz jött, látott és kullog­hatott hazafelé! Nézzük most a drukkerhadat! Görögföldön óriási a foci nép­szerűsége: az Olympiakosz, AEK, Panathinaikosz nézőátlaga 32 000 körül mozog és az Irak- lisz és Paok Szaloniki is jelentős tömegeket mozgat meg! A legva­dabbak a sárga-fekete AEK és az Olympiakosz hívei! 1981-ben a görög futball „fekete” napján összecsapott először a „GATE 7” Olympiakosz és „Yellow Army" AEK Athén legfanatikusabb cso­portja, majd tömegverekedés, menekülés, egy bezárt kapunál egymás letaposása: 24 halott, 80 sebesült. Sajnos mindmáig na­pirenden vannak az atrocitások, sőt ez alól a kosárlabda sem ki­vétel! Pár éve a kosárlabda BEK né­gyes döntőben - miután az Olympiakosz hívei a Panathinai­kosz ellen szurkoltak, a zöldek pedig ezt visszaadták a Real Madrid elleni döntőn fanatikusan biztatván a hispánokai..., szóval kint Zaragozában és Athénban is több száz volt a sebesültek és le­tartóztatottak száma. Fia nemzet­közi kupameccs van Athénban: ha veszt az Olympiakosz - meg- ünneplik a riválisok hívei az ut­cán, ha vesztenek, a riválisok ki­tódulnak a főtérre a vörösök! így van ez, még a válogatott mécs­eseken is, mert a klubsoviniz­must e földön sem lehet vissza­szorítani, legfeljebb úgy ahogy kordában tartani. Az UEFA kizár­ta már az AEK csapatát (két évre), a PAOK Szaloniki! (4 majd eny­hítvén 2 évre) a nemzetközi vér­keringésből és többször volt már bezáratva a Karaiszkakisz-stadi­on is! Tűz- és petárdaeső, bedo- bálások, uszító transzparensek és nem párszáz, de több ezer fa­natikussal! 1994-ben spanyol­föld legvadabb szurkolói cso­portja látogatott Athén városába: az Atletico Madridot kisérő „Frente Atletic” - végül is 150 000 svájci frank büntetés a görögöknek, a visszavágón 75 000 a hispánoknak. (Egyéb­ként az Atletico ment tovább.) Mindenre fel kell készülnie a vendégcsapatnak, nagy a nyo­más, félelmetes a hangulat, de ez pozitív értelemben is igaz. Re­mek szurkolók a görögök, ha csak a meccsel törődnek! Remél­jük a Fradi nem retten meg a „vö­rös pokolcsinálók” „Red Hell- raiser” titánjaitól és az első meccsen úgy küzd, hogy sikerrel abszolválhassuk a visszavágót. Ehhez itthon a zöld szurkolóknak kell, igenis kell „sportszerű zöld poklot" teremteni a vendégek­nek, hisz igencsak megzavarható csapatról van szó! Most nem le­het hátat fordítani a csapatnak - bármily fájók is az utóbbi meccsek eredményei a klub­hoz, Fradihoz hűségesküt tett ember nem hagyhatja ilyenkor cserben csapatát! Végezetül néz­zük az Olympiakosz sikerlistáját és jelenlegi keretét: Görög bajnok: 25 alkalommal (FTC: 26) kupagyőztes: 19 alkalommal (FTC: 18) Görög Szuperkupagyőztes: 2 alkalommal (FTC: 3) A keret: Alexandrosz, Rant- hosz, Stakoskha - kapusok, V. Joannidisz, K. Karataidisz, N. Natzbiasz, T. Pahaturidisz, A. Amantidisz, Alexi Alexandrisz - hátvédek, R. Sabanandzsovics, P. Goniasz, H. Kalatzisz, V. Ka- rapialisz, P. Marinakisz, Sz. Mavromakisz, Sz. Refenesz, G. Trupkosz, J. Tszaluhidisz, M. Hantzidisz, I. Sapanics, I. Ivies, P. Szofianapulosz - középpá­lyások és csatárok, valamint még várható szerb és bosnyák légiós, hisz Nenad Bjekovics a 70-es évek legendás jugoszláv játék­mestere, az új tréner bízik honfi­társaiban! Füzesi Péter AVIS AVIS AVIS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents