Fradi újság (1996)
1996 ősz / 3. szám
FRADI ÚJSÁG 3 MOST VAGYegy év múlva... A Ferencváros labdarúgócsapata sajnos nem tudta megismételni a tavaly véghezvitt bravúrt, s a svéd bajnok, Göteborg ellenében nem kvalifikálta magát a Bajnokok Ligája elit mezőnyébe. Igen, augusztus 7-én, odafönn a messzi északon, pontosabban Norrköping városka stadionjának gyepén néhány perc alatt szertefoszlott egy gyönyörű álom. No- vák Dezső, a csapat vezetőedzője a kudarcok okait minden létező fórumon kifejtette, arról azonban nem sokat cikkeztek, hogyan élték át a történteket maguk a játékosok. Röpke körkérdésünkben afelől is érdeklődtünk, ki melyik nemzetközi kupamérkőzéséről őrzi a legkedvesebb emlékeket, végül természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy a fiúk a „vigaszágon” miként várják a görög Olympiakosz Pireusz elleni UEFA-kupa megmérettetést. Lisztes Krisztián: A legkedvesebb kupaemlékem egyértelműen a svájci Grasshoppers elleni idegenbeli 3-0-ás győzelmünk, s nem csupán azért, mert az első gólt én lőttem. Nagyon egyszerű a magyarázat, miért nem jutottunk tovább a Bajnokok Ligájában: a csapat rossz napot fogott ki, az első percek kivételével kifejezetten gyengén játszottunk. Sajnáljuk, hogy nem okoztunk újból örömet a szurkolóinknak. Az Olympiakoszról csak annyit tudok, hogy Détári Döme is lehúzott náluk pár szezont. A görög futballisták technikailag képzettek, közönségük fantasztikus, de meg lehet őket verni. Nagy Norbert: Tavaly még Stadler-játékosként nagyon szorítottam a Fradinak a Bajnokok Ligájában, szenzációs volt az Anderlecht elleni visszavágó. Szomorú vagyok, hogy idén nem sikerült a Göteborgon túljutnunk. Nem a Ferencváros lett rosszabb csapat az egy évvel ezelőtti gárdához képest, hiszen most is ugyanolyan jó játékosok alkotják. A kinti meccsen az első gól után elkezdtünk kapkodni, és el is ment a hajó... A görögök ellen valamivel jobbak az esélyeink, ha a Göteborg elleni tapasztalatokat is hasznosítani tudjuk, a két mérkőzés alapján tovább kell jutnunk a következő fordulóba. Aranyos Imre: Már a Vác színeiben is pályára lépten, olyan nevesebb európai klubcsapatok ellen, mint például a Benfica. A holland Groningen kiverése pedig óriási sikernek számított. Magam is azon a véleményen vagyok, hogy az új játékosoknak még időre lett volna szükségük, hogy megszokják, megismerjék egymást, ami egy csapatjáték esetében alapvető feltétele az eredményességnek. Azokról a buta, elkerülhető gólokról meg ne is beszéljünk, ma is emészt a düh, ha rágondolok... Kemények, gyorsak a görögök, fanatikusak a szurkolóik. Ettől függetlenül továbbjutást várok. Limperger Zsolt Kint Spanyolországban sajnos nem olyan csapatokban légióskodtam, hogy a nemzetközi kupák valamelyikében pályára léphettem volna. A Fradival azonban a zalaegerszegi kupameccset soha nem felejtem el, amikor a belga Antwerpent búcsúztattuk a hosszabbításban. Más lett volna most az eredmény, ha nem bajnokság kezdete előtt, hanem pár héttel később játszunk a Göteborggal. Az amúgy is rövid felkészülés alatt jobbára alsóbb osztályú ellenfelek ellen gyakorolhattuk be a variációkat. A svéd bajnok nem jobb a Fradinál. Nem ismerem a Pireuszt, csak a szurkolóikról hallottam, ott kint a pokol vár ránk. De úgy érzem, ők égnek meg a füzében. Telek András: Szép volt, jó volt a Bajnokok Ligájában, igazán a bőrünkön lehetett érezni, hogy az európai elit tagjai lehettünk, de szerintem a legkiélezettebb küzdelmet a CSZKA elleni meccsen vívtuk, ráadásul sikerrel. Norrköpingben még nem voltunk kellő erőállapotban, s a csapat sem állt össze, ahogy egy ilyen fontos találkozóra össze kellett volna állnia. Ezért buktunk el. Azt mondják, jó a Pireusz, technikás futballt játszanak, a közönségük pedig félelmetes. De mi nem ijedünk meg. itthon 2-0-ra kellene nyernünk, s akkor nem lehet baj. Dr. Mezuati Touati: Még soha sehol nem játszottam nemzetközi kupameccset, mielőtt a Fradiba igazoltam volna. (Soha)
