Fradi újság (1996)

1996 ősz / 1. szám

18 FRADI ÚJSÁG Olimpia alatt az ősi olimpia földián Az FTC az augusztust igazi kánikulai melegben kezdte - Athénben 38 fokot mutatott a hőmérő. A fradisták azért nem hagyták ki, hogy a 100 évvel ezelőtti olimpia helyszínét, a méltán világhírű olimpiai stadiont megtekintsék. Amikor az első olimpiai játékot rendezték i.e. 776-ban, egyetlen ver­senyszám volt csak - egy közel 183 hosszú pálya végigfutása, amely tá­vot az ókori görögök „stadionnak" neveztek el. A stadion nevet később magára a versenyre is alkalmazták, végül pedig az egész arénára, ahol a versenyt rendezték. Néhány tudnivaló a régi athéni stadionról: i.e. 330-ban épült, a tel­ket egy athéni polgár, Deiniasz aján­dékozta a városnak. A Dionüszosz Színház a stadion építésére 1000 pár ökröt adott.., Jelentős földmunkával a dombot szimmetrikusan elvágták és feltöltötték, míg középen U alakú pályát alakítottak ki. Athén későbbi nagy barátja, Hadriánusz császár is pazar bőkezűséggel segítette a sta­dion minél szebb kivitelezését. A ró­maiak idején nemcsak sportcélokra használták, hanem cirkusznak is, a középkorban pedig lovagi tornákat rendeztek benne. A török hódoltság hosszú évszázadaiban majdnem tel­jesen elpusztult, valószínűleg me- szet égettek maradványaiból... A stadion mégis (eltámadt. A sta­dionnak az Arditosz-dombba ékelt, U alakú, 50 000 nézőt befogadó már­ványlépcsős terepét pontosan az ókori stadion helyén, 1894-96 kö­zött építették az első újkori olimpiai játékokra. A költségeket kisebb rész­ben társadalmi gyűjtésből, állami pénzekből - nagyobbrészt pedig egy görög származású egyiptomi millio­mos, Averoff nagy adományából fe­dezték. A jelentős költségek egyik oka a domboldali nagy földmunka, a másik pedig, hogy pentelikoni fehér márványból készült. 1896-ban még csak az alsó szektorokban volt már­ványülés, a felső részben fapadon szorongtak az athéniek. A stadion nyitott oldalát magas fák takarták a kíváncsi szemek elől, na és ott foly- dogált egy kb. 2 méter széles fo­lyócska, amely természetes határt, „kerítést" adott a stadionnak. Ma már a kiszáradt folyómeder helyén műút van, és a fák is alapo­san megritkultak. Amikor 1983-ban az amerikai filmesek felvételt készí­tettek, „műfákkal" illusztrálták az egykori állapotot... Na és a filmfel­vételek idejére megkérték az athéni­eket, hogy jöjjenek a stadionba - de csak régies ruhákban, hiszen az első olimpiáról forgatták a filmet. A há­rom forgatási napon - bár szakadt az eső - tízezrek tódultak az antik stadion márványlépcsős lelátóira... Amikor este, napnyugta után be­kapcsolják a villanyvilágítást, meg­kapó látvány a ragyogó, szikrázó fe­hér márvány, a stadion feletti domb zöld növényzete alatt. Szóval a gyö­nyörű látvány zöld-fehér... A stadion egyetlen „hibája", hogy alakjánál fogva nem lehet benne fut­ballmeccseket rendezni. De azért az athéniek nem maradtak futballstadi- on nélkül... APOSTOLOS NIKOLAIDIS-STADION A stadion nevét a klub alapító el­nökéről kapta. A Panathinaikosz 1908-as alakulását Athénban élő an­golok intézték. A 26 ezer férőhelyes stadion Athén központjának északi csücskében helyezkedik el. Tipikus belvárosi létesítmény, háztömbökkel körülvéve - meglepően alacsony vi­lágítótestekkel. Az északi oldalon ta­lálható a kis fedett tribün. A Panathinaikosz 1971-ben BEK- döntőt játszott - egyre profibb lett a klub - gyarapodott a közönség. A Panathinaikosz 1984-ben beköltö­zött a nagy olimpiai stadionba. így azt nem csak az Olympiakos hasz­nálja, hanem a Panathinaikosz is „társbérlő"... A régi pályát 1984 után már csak néha használták. Öt évi szünet után azonban - 1989. január 8-án - is­mét futballmeccset rendeztek és a Panathinaikosz telt ház előtt 2-0-ra győzte le a Levadiakos csapatát. A Fradi elleni mérkőzés termé­szetesen a „nagy stadionban" volt. A stadion hivatalos neve „Spiros Louis Athéni Olimpiai Atlétikai Cent­rum", amelyet az 1896-os olimpia első maratoni aranyérmeséről ne­veztek el. 1980—82-ben épült a Ka- logreza északkeleti fennsíkján. Con- tantine Karamanlis akkori miniszter- elnök reményei szerint a stadion ál­landó otthona akart lenni az olimpiai játékoknak, úgy ahogy egykoron Olympia is volt. Bár ez az óhaj nem teljesült, míg a terv ellenzői is elis­merték, hogy ez lett Európa egyik legszebb, legmodernebb stadionja. Kétszintes halvány krémszínű mű­anyag ülésekkel, ami ugyan nem olyan ragyogó, mint a márvány, de kényelmesebb. A felső emelet, amely részben az alsó fölé nyúlik, a két kapu mögött megszakad, hogy helyet adjon a videófalaknak. Több nagyszabású sportrendez­vényt tartottak itt. 1982-ben itt ren­dezték az atlétikai Európa-bajnoksá- got. Bár a maratoni futás fináléjára és a záróünnepélyre a régi stadion­ban került sor... Az első futballmérkőzést pár nap­pal az EB után játszották. 1982. szeptember 15-én az Olympiakos— Östers Vaxjo BEK-mérkőzésen 80 ezer szurkoló tombolt. Egy évvel ké­sőbb ugyanilyen tömeg kísérte fi­gyelemmel a Hamburg-Juventus BEK-döntőt. Azóta a stadion befogadóképes­sége kissé csökkent (74 160 fő), de EIZOAOX AflOTH 0YPA EniZHMQN TEIDA ^ ^ ÜANAOHNAÍKOZ nOAOIOAIPIKH ANONYMH ETAIPEiA nPOIKAHIH A^iónpo Kúpio ..................EtRi.WCSfAR.fl6.!................. T o Aioikhtikó ZuußOuAiO Inc; n.A.E. riANAOHNAIKOI oac; npooKaAet va npnaeie pe ipv napouata oap tov noöoocpaipiKó aytóva peia^ú twv opáötúv nANAQHNAIKOY - F( RC WC V AR.OS ) nou 8a Yívet oxo OAupmaKö Iiáöio (OAKA) ipv........3.r..e.-49.9..fe........ Kai topa. 00 0 flpóeöpot; AYITHPA nPOIÍiniKH így is ez Görögország legfontosabb futballszentélye. A stadionban csak ülőhelyek van­nak - saját metróállomása és tágas a parkolója. A nagy rangadókon for­ró a stadionban a légkör, sok a rend­bontás. Éppen ezért már olyan is előfordult, hogy egy Olympiakos— AEK meccset a távoli Rhodosz szi­getén kellett megtartani... A mostani Panathinaikosz—FTC meccsre nem tódult a nép - sokan inkább a hosszú hétvégi tengerparti kirándulást választották. Pedig ezen a találkozón ünnepelték a PAO baj­nokságát, a mérkőzés után ekkor ad­ták át az aranyérmeket és a bajnokot megillető trófeát. No, de addig tör­tént egy és más. A csapatok bemelegítése alatt a helyiek harsány PAO kiáltásokkal buzdították kedvenceiket és bizony elképzelhető, hogy milyen a hangu­lat, ha mindez ötvenezer torokból történik. A bemelegítés alatt egy kis meglepetés a fradistákat is érte, saját hangúkat hallhatták a hangszórókból - ugyanis elvittük azt az új kazettát, amelyen a „Na, na, na, hej, hej Fe­rencváros" a 26 FTC-bajnokság hi­vatalos dalát maguk a játékosok éneklik... Esterházy Marci - egykori fradis- ta és évekig Panathinaikosz-játékos is volt! - nos, Marci elintézte, hogy ezt a kis „hazait” a mieink élvezhes­sék. Aztán élvezetes volt a második perc is: Horváth belőtte élete első külföldi Fradi-gólját. Egy beadást követően közelről a hálóba vágta a labdát. Nagy volt az örömünk, majd T. BAPAINOriANNHX a 13. percben mindez fokozódott: Sinkovics Gábortól, a Nemzeti Sport tudósítójától ekkor értesültünk, hogy az „igazi olimpia" helyszínén Kovács Kokó, a mokány kis ökölvívó arany­érmet nyert! Kovács ugyan nem fe­rencvárosi öklöző - az FTC-nek nincs ilyen szakosztálya - de fradis- ta érzelméről, az FTC-labdarúgókhoz fűződő barátságáról nagyon is köz­ismert fradista. így mi is büszkék va- tyunk Kokó olimpai aranyára, amely tehát akkor született meg, amikor az FTC 1-0-ra vezetett az ősi olimpia földjén... A Panathinaikosz nagyon bele­erősített: a 18. percben óriási kapu­fát értek el, majd a 23. percben egy 11- est lőttek mellé! Két perc múlva azon­ban már jobban céloztak - és a félidő 1-1-es eredményéhez még két nagy Hajdú-bravúrra is szükség volt... AII. félidőben is gólt hozottá má­sodik perc, csakhogy azt most a gö­rögök érték el - tizenegyesből. A javukra megítélt második tizen­egyesről és a bírói ítéletekről csak annyit, hogy a görög játékvezetők fi­noman szólva nem voltak „hazafiat- lanok"... A harmadik görög gól után még volt egy labdacsere is, de az raj­tunk már nem segített. Igaz, az új labdával már nem kaptunk gólt, de- hát a Panathinaikosztól elszenvedett vereség immár sporttörténeti tény. Mint ahogy az is, hogy a Ferencvá­ros - tízezer dollárért! -14 év eltel­tével ismét Athénban játszott. Az FTC edzője pedig akkor is, most is Novák Dezső volt... Nagy Béla FRADI ÚJSÁG A Ferencvárosi Torna Club lapja Felelős kiadó: Dr. Szívós István, az FTC ügyvezető elnöke Felelős szerkesztő: Nagy Béla • Művészeti szerkesztő: Orbán László Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László, Fradi fotótár A kiadvány az FTC hivatalos nyomdájában, a PRINTSELF Kft. gondozásában jelent meg. Felelős vezető: Dr. Kassay Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents