Fradi újság (1996)

1996 tavasz / 10. szám

FRADI ÚJSÁG II II Az élet néha váratlan ajándékok­kal is szolgál. Valami ilyent jelentett számomra egy hirtelen jött nyolcna­pos kanadai utazás. A történet a Vaj- dahunyad várabeli Fradi-kiállitáson kezdődött. Az egyik zöld-fehér zászló előtt mondtam és mutattam Szécsi Antalnak, a Fradi-tálakat is készítő iparművésznek, hogy ezt a torontói Fradi-zászlót Baricza Dezső, a klub titkára ajándékozta tavaly nyáron az FTC-nek. Elmondta, hogy ő hamarosan in­dul Kanadába, hiszen az Ottawai Ma­gyar Ház megrendelésére dísztányé­rokat szállít. És úgy mellékesen em­lítette, hogy menjünk együtt - Otta­wa és Montreal után Torontóba is el­látogatunk a kinti fradistákhoz. Ez mind szép, csak szponzor nél­kül nekem egy ilyen utazás elérhe­tetlen... Két nap múlva jelentkezett, hogy van szponzor, aki fedezi az utamat - így értesíthetjük a torontói fradistá- kat a látogatásunkról. Rövidre fogva - a jelzett légitársaság végül ké­sőbbre tette az ingyenes utazási le­hetőséget - de azért a PORCANT HUNGARY révén mindez nem érin­tett. Két Fradi-újság előre szerkeszté­se után már csak a csomagolás ma­radt. No és a kintieknek az ajándék­kiadványok - és egy kis „valuta", né­hány Fradi-torint. Szécsi porcelánjai pedig persze hogy túlsúlyosak vol­tak... A csomagolását azonban profi módon megoldotta, csak egy repedt el! No de előbb ugye repülőre száll­tunk - irány Kanada... Montreál impozáns, szépséges - de ezt mondhatjuk a fővárosra, Otta­wára is. A varos 1854-ben arról a fo­lyóról kapta a nevét, amelynek a partján fekszik. Az pedig indián „prémkereskedők" törzsnévből szár­mazik. Ottawában a magyar Ház 15. születésnapjára rendeztek egy nívós estet, ahol megjelent több kanadai hivatalos személyiség is. Magyar részről Gedai Károly nagykövetünk mondott köszöntőt, majd meghall­ván, hogy hazai fradisták is vannak a teremben, mosolyogva közelített asztalunkhoz.- Az én szívem is a Fradiért do­bog - igaz, nem is lehet ez másként, a Fradi ifiben fociztam az ötvenes években - a Flóri csapattársa vol­tam. Örömmel h^m hogy megy a csapatnak - július 1-jén hazalátoga­tok és bajnoki gratulációra készü­lök... Ez lesz életem tizedik Fradi- bajnoksága! Az 1948—49-es volt az első... Még a Sárosi doktort is lát­tam annak idején. Emlékszem az utolsó meccse után - egy Vasas el­leni győztes rangadót követően - a szurkolók a vállukon vitték az öltö­zőbe. Szép emlék - de a jelenre visz- szatérve nagy dolognak tartanám, ha sikerülne a Fradit ide Ottawába „ki­hozatnom"... A focinak itt egyre több a barátja, az Ottawai Hungária is sokszor arat sikert. Az ottawai öregfiúk csapatkapitá­nyával, Bakony Endrével is elbeszél­gettünk, sőt kölcsönösen megaján­dékoztuk egymást. Mi Fradi-könyve- ket vittünk, ők egy kis trófeát adtak a Fradi-futballmúzeum részére. Szé­csi barátom pedig jókora bőröndjé­ből itt árulta ki a legtöbb portékát. A Magyar Ház születésnapjára készített dísztálak mind gazdára találtak. A protokoll díszvendégek termé­szetesen ajándékba kapták, de vásá­rolni is lehetett. Az első vaásárlót még fényképen is megörökítettük. Hidasv Katalin a Mauril Bélanoer magyarországi képviselője volt az első vevő. Másnapi kirándulásunkon meg­örökítettük az ottawai stadiont is - méghozzá a motoros kishajóról, kí­vülről. Ezt is csak kismértékben használják futballra - de hát ha a Fradi kijutna Ottawába, biztosan ott lenne a mérkőzés... Amikor hajóz­tunk Ottawában, Fradi-forintot ad­tunk „borravalóul" a kormányosnak és az idegenvezetőnek. Mindketten egyetemisták voltak, tanulmányaik­hoz egy kis mellékest kerestek. A kormányos fiú amikor meglátta a Fradi-forintot - egyből rávágta, hogy a Ferencváros a magyar bajnok és részt vett a Bajnokok Ligájában! Nos, ennyit jelent a Bajnokok Ligá­jában szerepelni... Még a futballban nem annyira kifinomult Kanadában is figyelik -, és mint a mi esetünk is bizonyítja - egyesek ott is tudják - a Ferencváros a magyar bajnok! Kanadában egyébként már három meccset játszott a Fradi. Mindhár­mat Torontóban. Mindhárom mérkő­zés 1969 nyarán volt. Július 24-én kellett volna az első mérkőzést leját­szani, de az óriási vihar miatt az el­maradt. Másnan károótolták a néző­ket, ragyogóan játszva 8-2-re győz­tek a Torontói Hungária ellen. A Fra­di történetének első kanadai mérkő­zését ők játszották: Géczi—Novák, Bálint, Havasi—Megyesi, Horváth Á.-Szőke, Branikovits, Németh, Rá­kos, Katona. Szóhoz jutott a mérkő­zés során még Vajda és Tátrai is. Ugyanez a gárda július 27-én a Kanadai Liga válogatottal mérkőzött. A vezetést a mieink szerezték meg - de azután nagy meglepetésre, a ven­déglátók két gólt lőttek. Lakat Ká­roly, a Fradi edzője beszólt a fiúknak, hogy induljon be a gólgyártás - és Branikovitsék szót fogadtak: 15 perc alatt négy gólt szereztek! Branikovits egymaga három gólt szerzett! Végül 7—3-as Fradi-győzelem született. A visszavágót másnap játszották és ekkor már a kanadaiak nem tanú­sítottak nagy ellenállást - a Fradi félidőben 6-0-ra vezetett! A fiatal Branikovits újra elemében volt, egy­maga négy gólt szerzett. A mérkőzés végeredménye ezúttal 8-0 volt. A mérkőzéseket a 12 000 nézőt befo­gadó Stanley parkban játszották - azóta ez a pálya már megszűnt, a he­lyén baseball-stadiont építettek. Napjainkban a futballmérkőzésekre a MAI NAGYKÖVETÜNK

Next

/
Thumbnails
Contents