Emlékalbum - 25 éves a Fradi Újság (1995)
Emlékalbum 1.
21 A FRADI HÍRADÓTÓL A ZÖLD SASOKIG FIATAL REMÉNYSÉGEINK: BODNÁR JÓZSEF Tulajdonképpen nem csak reménység, hiszen komoly, rangos felnőtt versenyeken is helytállt már. Az elmúlt 1971-es évben például két felnőtt országos bajnoki érmet szerzett. Az 50 km-es országúti páros bajnokságon Nagy Gábor társaságában és tagja volt az FTC 4000 m-es bajnokcsapatának. A saját korosztályában, a junioroknál pedig az összetett országúti bajnokságban második lett. Kilenc kerékpárversenyen haladt át győztesként a célon. A válogatók is felfigyeltek már rá és az Olimpiai Kupán helyet kapott a 100 km-es utánpótlás válogatott csapatban. Ha tizenhat-tizennyolc éves „kiöregedett” úszókat, tornászokat nézzük, akkor fiatalnak sem mondható, hiszen megünnepelte már a huszadik születésnapját is. A pedálosok világában azonban ritkán találunk tizennel kezdődő bajnokot. Jó pár ezer kilométert bele kell dolgozni a lábakba, soksok kudarcból és sikerből kell összeállítani a taktikai tárházat, hogy végül a legerősebb mezőnyben is ne csak hiú vágy legyen a dobogóra állás. Bodnár Józsefnek minden reménye meglehet, hogy valóban ne csak vágya legyen a siker. A csendes, céltudatos, szorgalmas típusú versenyzők egyike, aki „megtud halni” a biciklin. Szinte csak ezzel magyarázható, hogy tavaly ilyen jó eredményeket ért el, hiszen a négyéves kerékpáros pályafutása alatt az utóbbi kettőben katona volt. Emiatt érthetően nagy hátrányba került a civil ellenfeleivel szemben. Egyik edzője Schillerwein István elsősorban országúti versenyzőnek tartja, hiszen jól megy hegyre, jó iramérzéke van, csak még a mezőnyben nem elég figyelmes, gyakran „elalszik”. Természetesen a pályán, az időfutam versenyekben sem esélytelen. Kocsis Tibor (1972) 30 ÉV UTÁN ISMÉT AZ FTC-BEN A legtöbben elismerik, akadnak, akik módszereit vitatják, sokan irigylik, de az úszósportban - itthon és külföldön - egyaránt tisztelik a 64 éves örökmozgó, most is mindig újat kereső mestert: Sá- rosi Imrét. Naponta ott áll a medence szélén és játszik, babusgatja, apró 3-4 éves tanítványait. 16 vaskos kötetben összegyűjtötte minden emlékét: saját versenyeiről, vitáiról, tanítványai útjáról, az első lépésektől a világcsúcsokig. Az első lapok a Ferencvárosról szólnak. Sárosi Imre, mint annyi más pesti srác focistaként kezdte. De egy mérkőzésen, 1924- ben eltört a lába. A gyógyuláshoz iszap kezelési jegyeket kapott. Ezeket azonban úszójegyekre cserélte át. S az uszodában ismerkedett meg a ferencvárosi úszókkal. A találkozásból nemcsak emberi, hanem sportbarátság is lett, s 1926-ban már-már versenyzett a zöld-fehér színekben. Reménykedett benne, hogy sikerül kijutni az 1928-as amszterdami olimpiára, valamelyik mellúszószámban. Amikor ez nem sikerült, elhatározta: megismerkedik a legkorszerűbb edzésmódszerekkel. Svédországban járt tanulmányúton, s minden olyan hatással volt rá, hogy állását is otthagyva edzőnek szerződött a Ferencvároshoz. Harminc kisgyerekkel látott munkához. Szorgalma, újító szenvedélye rövidesen eredménnyel járt: 1934- ben az FTC ezüst órával ajándékozta meg jó munkájáért. (Ezt még ma is őrzi, múzeumnak számító trófeákban gazdag vitrinjeiben), s 1941-ig tanítványaival megnyertek minden valamire való hazai újoncversenyt. Dr. Stollár Béla akkor azt írta a Képes Sportban: „Az FTC hölgyek utat mutattak, hogyan kell semmiből úszósportot csinálni. Ha még egy-két olyan lány társasággal rendelkeznénk, mint a zöld-fehér gárda, nem kellene szégyenkeznünk a világ egyik nemzete előtt sem.”. Tevékenységének a Horthy- rendszer azonban hamarosan álljt kiáltott... Az egykori ferencvárosi úszók közül többen mindvégig vele maradtak, Nyéki Imre, Székely Éva, Zságot Irén, Vámos Adél és mások. Évekig volt később a magyar úszósport szakvezetője, majd 1966-tól a Vasasban, ezután pedig a Bp. Spartacusban foglalkozott a gyerekekkel.- Most, hogy visszakerültem a Ferencvároshoz - ami különben mindig is vágyam volt - ismét arra biztattak, segítsek fokozni a szakosztályban a tervszerűséget, s két fő feladatot állítottak elém: közreműködni Gyarmati Andrea olimpiai felkészülésénél és szervezzem meg a klub úszó-óvodáját. Elvállaltam és szívesen végzem mindkettőt. Sirokmány Lajos (1972) HŰSÉG ZÖLD-FEHÉRBEN Azt mondják a Ferencváros évtizedes barátai olyan hűség példával szolgának, amely mérték lehet minden korosztály és a sport minden ága számára. Kellner István, az FTC egyik leghűségesebb barátja negyven éve áll szeretett klubja szolgálatában. Társadalmi munkás, aki éjjel-nappal írásban és szóban vagy csak puszta jelenlétével mindig rendelkezésre áll. Nincs, amit tőle nem lehet bátran kérni. És nincs, amitő kérne-cserében... Tulajdonképpen apai örökség vezette a Ferencvárosba, már apró ember korában. Édesapja a zöldfehér ifjúsági csapat ügyeit intézte nagy szeretettel, s az ifjú Kellner István hamar lett a zöld-fehér ügyek beavatottja és megszállottja- Hat esztendős koromban, 1916-ban már rendszeres látogatója voltam a mérkőzéseknek - emlékszik vissza. - A barátaimmal jártam az Üllői útra - az akkor még fakerítéssel körülvett pályára. Velük jártam, mert segítenem kellett... Vagyis én falaztam nekik: átrepültem a palánkon, mire jött egy rendező és nyakon csípett. Amíg velem foglalkozott és kivezetett a pályáról, azalatt a srácok vidáman belógtak, a palánkon át. Én meg elsétáltam a másik kapuhoz és teljesen legálisan besétáltam. Weisz Pista bácsi, az akkori mérkőzések főrendezője ugyanis jó barátja volt apámnak... Jóízűt nevet a több, mint fél évszázados emléken. A kedves csi- bészségen.- Ferencvárosi kis vagányok voltunk - mondja. - Én itt születtem, köztük nevelkedtem. Ebben a kerületben lakom, itt dolgozom - és itt van a Fradi is... Tizenhat éves korában atlétaként kezdte pályafutását. Azután jelentkezett a Testnevelési Főiskolára. A sportolói karriernek azonban hamar végeszakadt. Leesett egy tornaszerről és eltört a lába... Tóth Potya István, a focisták akkori edzője a korszerű edzésmódszerek híve volt. Már ő kezdett töprengeni a labdarúgók atlétikus képzésén. Megkérte hát Kellner Istvánt, hogy foglalkozzon néhány játékossal, atlétikus és kondíció edzéseken. És Kellner vállalta a munkát. Ideje bőven volt: a munkanélküliség őt is utolérte akkoriban. Ettől az időtől kezdve mindig a futball közelében élt. A nagy csapat, a „felnőtt egy” környezetében. Volt intéző, de jártak olyan idők is, amikor semmiféle beosztása nem volt. Csak feladatai.- Nem baj az! - legyint nagy nyugalommal. - Soha nem szenvedtem rangkórságban. Csupán az tett boldoggá, hogy egész életemet a világ legjobbjai közé számító játékosok körében éltem - a Ferencvárosban! Öröm volt, hogy segíthettem nekik és a csapatnak. Öröm ma is. Pedig éppen ma sincs külön beosztásom. De intézősködöm, jóllehet nem én vagyok a csapat intézője. Ahol tudok, segítek - amolyan intézőféle szerepben. Az FTC NB I-es labdarúgói közel ezerhatszáz bajnoki mérkőzést játszottak. Ebből mintegy hatszázat Kellner István jegyzőkönyvezett. A számok, az adatok, statisztikák embere. Nem csoda, hiszen főkönyvelő. És a Ferencváros szám-embere, minden titkok tudója. Gyűjti évről évre a játékosok minden adatát.- Ki volt a legkedvesebb játékosa?- Sárosi Gyuri. Teljesítménye, intelligenciája mindenki fölé emelte. És tizennyolc évig volt a Ferencváros játékosa! A maiak közül Albert Flórián képviseli azt a labdarúgást, amelyik az én fut- ballom... Kellner István a hűség mintaképei közé tartozik.- Nem vagyok egyedül - mondja. - Az FTC-ért mindig sokan hoztak áldozatot. Egy fillérre sem tartunk igényt soha. Minden fizetségünk a szeretet és az, ha győz a csapat... Szekeres István (1972) BESZÉLGETÉS HARÓT JÁNOS ÜGYVEZETŐ ELNÖKKEL- Milyennek látja az FTC jelenlegi helyzetét, s a magyar sportban betöltött szerepét?- Jelenleg 13 olyan szakosztályt működtetünk, amely a hazai élvonalban foglal helyet. Valamennyi NB I-es és lényegében a sakk- szakosztály kivételével, mindegyik jelentős eredményeket tud felmutatni.- Valamiféle statisztikai mérleg készült erről?- Igen. Szakosztályainkban 1595-en sportolnak. Ebből 327 a minősített versenyző, az alábbi megoszlásban: a felnőttek közül I. osztályú 64, II. osztályú 29, III. osztályú 19, az ifjúságiak közül 59 az arany, 59 az ezüst és 97 a bronzjelvényes versenyző. S itt említem meg, hogy ezt a nagy létszámú sportoló gárdát 22 főfoglalkozású és 52 mellékfoglalkozású edző készíti fel.- Az utánpótlás-neveléséről hogyan gondoskodnak?- Jelenleg kb. 1200 fiatal sportolót foglalkoztatunk sportiskolánk keretében. Jelenleelg kizárólag sportiskolái rendszerben oldjuk meg az utánpótlás-nevelést az olimpiai sportágakban.- Jelenleg hány FTC-sportoló