Emlékalbum - 25 éves a Fradi Újság (1995)

Emlékalbum 1.

12 A FRADI HÍRADÓTÓL A ZÖLD SASOKIG tétek elsimítása nem kis feladatot jelentett, de - sikerült. És az őszi idény végén már a negyedik he­lyen végeztünk, ami az akkori helyzetet figyelembe véve rendkí­vül megnyugtatónak bizonyult. így emlékezik vissza Csanádi Ferenc edző a kezdeti időről. Meg­felelő nyugodt légkört tudott te­remteni a csapaton belül, lényege­sen megjavultak az egymáshoz va­ló kapcsolatok. Ezt alapfeltételnek tekintette. Elképzelései helyesnek bizonyultak. Lelkes, odaadó együttes formálódott. Szakmai vo­natkozásban is jelentős előrelépés volt tapasztalható. Még erőtel­jesebb, szilárdabb lett a védelem. Géczi újra elérte régi nagy formá­ját, válogatott lett. Előtte pedig Páncsics Miklós vezérletével szik­laszilárd védőlánc alakult ki, a ta­pasztalt Novák Dezsővel, vala­mint a fiatal, idén beérett Bálint Lászlóval, akinek Csanádi találta meg az igazi szerepkörét. Nagy­szerűen egészítette ki ezt a sort Vépi Péter is. Mindezek a „műve­letek” azt eredményezték, hogy a Ferencváros ma olyan védelem­mel rendelkezik, mint kevés klub­csapat Európában. A középpályán Juhász István formajavulása jelentett nagy több­letet a csapatmunka szempontjá­ból. A támadósor olykor sziporká­zott, de volt, amikor mérsékelten játszott. Mint jelentős pozitívumot kell tekinteni Szőke lendületét, Branikovits gólképességét, hely­zetfelismerési készségének javulá­sát. Örök téma: az összeállítás.- Nem vagyok híve a gyakori cserélgetéseknek. Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget a bi­zonyításra. Ez egy-két mérkőzé­sen nem lehetséges. Ha később sem sikerül, akkor természetesen kényszerű lépések következnek. Az új idényben még gyorsabbá kell tennünk támadójátékunkat, ki kell küszöbölni a körülményeske­dést, ami fékezi az eredményessé­get. Kű például nagy reményekkel jött annak idején a Ferencvárosba, de eleinte keveset bizonyított. Most jó úton van. Senkit sem ej­tünk el, mindenkit fel kell használ­ni megfelelő időben, megfelelő al­kalomkor. Ez vonatkozik elsősor­ban a Fradi nagy „öregjeire”. Jelen esetben az öreg szót idézőjelben említem, hiszen olyan játékosok­ról van szó, akik régen viselik a zöld-fehér mezt. Tapasz- taltságukra szüksége van ennek a fiatal együttesnek.- Továbbra is ott akarunk az élen maradni, újra az első három hely valamelyikét tűztük ki célnak - így vélekedik Csanádi Ferenc. Várszegi János (1971) A JÉGMEZŐK LOVAGJAI - NYÁRON „Az 1970. évi jégkorong bajnok­ság eredménye: 1. Ferencváros 20 18 11 165:52 37.” Ezt adta hírül a Népsport egyik márciusi száma a jégkorong bajnokság végeztével, amely ezúttal is zöld-fehér sikert hozott. Az akarattól a taktikáig Az FTC jégkorongozói eredmé­nyei évtizedekre tekinthetnek vissza. 1938 óta ez volt a nyolca­dik bajnoki cím, amelyet megsze­reztek, és ezzel megelőzték az Új­pesti Dózsát, amely eddig hétszer végzett a bajnoki lista élén. A nagyszerű múlt aktív részese volt a jelen dicsőségnek kovácsa; Raj- kay László edző. Tizenöt eszten­deig volt a Fradi aktív, válogatott játékosa, és kilenc évig edzőskö- dött a zöld-fehéreknél. Játékos pá­lyafutása alatt háromszor nyert bajnokságot a csapat, edzői műkö­dése idején a serdülők, az ifjúsá­giak és a felnőttek összesen hét­szer lettek elsők a bajnokságban. Szinte példátlan sikerlista, azt is mondhatnánk, Rajkay László neve összeforrt az FTC-ével. Most a nyár derekán a legfrissebb sikerre emlékezünk.- Minek tulajdonítja a legújabb bajnoki címet?- Elsősorban a kemény felké­szülésnek. Április 20. óta edzet­tünk napi egy alkalommal. Télen naponta kétszer mentünk a jégre, igaz, ebből csak egy volt hivata­los, másodszor már csak bekönyö­rögtük magunkat a műkorcsolyá­zókhoz, más csapatokhoz.- A felkészülés megalapozta az eredményességet, a mérkőzéseken mi hozta meg a sikert?- Ma már a legtöbb egyesület­nél nem dominál a sportköri hű­ség, a csapat színeiért való lelke­sedés. Szerencsére nálunk megma­radt a „fradiszív”. Ez segítette át a csapatot a legnehezebb rangadó­kon. Az Újpesti Dózsa elleni mér­kőzés után például meghatott han­gú levelet kaptunk Csikós Gyulá­tól az egykori válogatott kapustól, aki szép szavakkal köszönte meg lelkes játékunkat.- Az akarati tényezők mellett milyen szakmai okok vitték győze­lemre az együttest?- A játékosok jó erőnléttel ren­delkeztek, taktikailag érettek vol­tak, fegyelmezetten betartották az utasításokat. Kulcsjátékosaink ál­talában megfelelően oldották meg feladatukat.- Kiket sorol a kulcsjátékosok közé?- Elsősorban a bajnokság há­rom legeredményesebb jégkoron- gozóját: Horváthot, Mészölyt és Szikrát, a két legjobb hátvédet: Enyedit és Gogolákot, valamint a csapat szempontjából hasznos Pothot, és néhány fiatalt: Kraszna- it, Keresztyt és a kapus Kovácsot.- Sok év után megvált az FTC- től. Miért?- A Ganz MÁVAG-ban, a mun­kahelyemen műszaki csoportveze­tő vagyok. A napi kétszeri edzést már nem tudom összeegyeztetni hivatali elfoglaltságommal. A szerződésem két évre szólt, most átadom a váltóbotot Jakabházi Lászlónak, remélem ő is sikeresen dolgozik majd. Nyugodtabban a kelleténél A bajnokcsapatot ilyenkor, nyár elején nagyon nehéz meglelni. Hol az FTC-pályán, hol a Szabadság- hegyen, hol a Jégszínház hűvösé­ben készülnek a következő felada­tokra. A kemény edzések közepet­te a játékosokban még nagyon él a múlt, a legutóbbi bajnokság em­léke. Kereszty, a csapat egyik leg­fiatalabb játékosa egyetlen percet sem habozik a válasszal, amint azt kérdezzük tőle, hogy véleménye szerint melyik mérkőzésen dőlt el a bajnoki cím sorsa.- Természetesen az Újpesti Dó­zsa ellenin. De nem akkor érez­tem, hogy elsők leszünk, amikor 5:2-re mi vezettünk, hanem akkor, amikor nagy nehezen kiegyenlítet­tünk. Akkor nyugodtam meg, mert éreztem, hogy lesz elég erőnk a győzelmet is megszerezni. Új edző Jakabházi László, az új edző 1959-től 1968-ig játékosa volt az FTC-nek. Most a kispadról irá­nyítja a sorokat, egyelőre még nem a jégen, hanem a kézilabda- pályán.- A jelszavunk: minél több edzés - mondja. Eddigi eredmé­nyeink köteleznek, éppen ezért fo­kozott erőbedobással készülünk. Ebben az esztendőben 636 edzést tartunk majd, ez hozzávetőlegesen kétszerese a tavalyi mennyiség­nek. Áprilisban pihentünk, no azért ne tessék hintaszékre gon­dolni, ez napi kétórás „könnyed” edzést jelentett. Májusban kicsit rákapcsoltunk. Hetente tíz trénin­get tartottunk, júniusban már ti­zenkétszer edzünk hetente.- Komoly munka, bírják majd?- Azért csináljuk, hogy bírjuk. A csapat átlagéletkora nagyon ala­csony, 21,6 év, tehát perspektívá­ban is gondolkozhatunk. Az idén nagyon jelentős, komoly feladatok várnak ránk. A bajnoki cím meg­védése mellett részt veszünk a Bajnokcsapatok Európa Kupájá­ban. Bocs Ferenc (1971) VÍZPARTI ŐRJÁRAT Angyalföld macskaköves útján ballagunk, de a Latorca utca felé menet mégis mi más juthatna eszünkbe, minthogy: „Latorca partján a nóta más...” De hát a Latorca utca a Duna mentén húzódik, és nótáról az­tán végképp szó sincs. Az FTC kajakosainak és kenusainak ott­hont adó csónakház kapujában két kutya - Titusz és Pajti - han­gos csaholással fogadja az érke­zőt. A másik két hang már a kapun belül egyszerre üti meg a fülün­ket. Egyik sztentori - Söptei Ró­bert edzőé - a másik semmi más­hoz nem hasonlítható fémes csengés. Ez vasrudaké. Mert az épület földszintjén, ha nem is pazarul, s a legmodernebb fel­szerelésekkel, de roppant célsze­rűen kondicionálótermet ren­deztek be az edzők. Fiatal fiúk és lányok viaskodnak a súlyzók­kal, úgy, mintha minden mozdu­latukat árgus tekintetekkel kí­sérné a vezető edző. Pedig „csak” egymás közt van­nak, Endrejfy Lóránt a kikötő tu­tajról a legfiatalabb vízreszállókat oktatja. Az emeletről Hesz Mihály érkezik. Tudott dolog, ő most a szó szoros értelmében itt lakik.- De miért?- Mert rengeteg időt takarítok meg. Reggel, ha felkelek, helyben van a „futópálya”. Egyetem után ide érkezem, és helyben a csónak­ház, a víz. A délutáni és esti tanu­lás után pedig, ha már nagyon fá­radt a fejem, helyben van a kondi­cionálóterem is. Olyankor lejövök, húzódzkodom százszor-száz- hússzor... Tehát ezért. S ezek után talán rögtön érthető is az ifik lankadat­lan szorgalma. Nagy dolog, ha az ember előtt olimpiai bajnok diktálja a tempót. Vagy pontosabban: olimpiai bajnok is. Mert, csak példaként, a kajak négyes minden tagja magyar baj­nok. Madarassy, Csizmadia, Kot­tái Károly és Mészáros György, aki a maga harminchét évével nemcsak a klub versenyző korel­nöke, hanem a maga 37 magyar bajnoki aranyával, számtalan nemzetközi sikerével szintén élő példakép. Endrejfy Lóránt edző így véle­kedik:- Négy kajakosunk, és két ke­nusunk a felnőtt válogatott tagja, s ez éppen a kajak-kenu sportban egyben azt is jelenti, hogy a világ legjobbjai közé tartoznak. Azt hi­szem, nem szerénytelenség ré­szünkről, ha abban bízunk, hogy nemcsak a késő őszi magyar baj­

Next

/
Thumbnails
Contents