Fradi újság (1995)
1995 tavasz / 2. szám
17 FRADI ÚJSÁG Tiltott szó Salgótarjánban játszott a Fradi. Úgy alakult, hogy én mehettem a szépséges pályára a Dolin- kában (így hívják az acélgyár fölötti völgyecskét, ahová a lelátó és a játéktér szorult). Mindkét csapathoz érzelmi szálak kötöttek: Salgótarjánban éltem három évet, ott voltam diák, ugyanakkor jó „haverság" fűzött Albert Flóri- hoz, aki öcsémnek volt iskolatársa a Madách Gimnáziumban Pesten. Az egyik akció végén egy Bás- ti-fazonú fiú óriási lövést eresztett meg a Fradi kapujára, és valami olyat találtam mondani, hogy „a tarjáni középpályás két remek csellel megy el embere mellett, már 18 méterre lehet a kaputól, amikor teljesen váratlanul lövésre szánja el magát, de az iszonyú erejű bomba sajnos elsüvít a vendégek kapujának bal felső sarka mellett. Talán húsz centi hiányzott...” Továbbadtam a szót a következő helyszínnek, máris szólt a szolgálati telefon. A műsor szerkesztőjének, Roska Miklósnak sztentori hangját hallottam a pesti stúdióból: „édes fiam, nagy marha vagy! Ha most meggyapáinak a zöld- fehér szurkolók, teljesen igazuk van és jól is teszik.” Még mindig nem esett le a tantusz, mit vétkezhettem. „Ide figyelj - mondta Doki (mert mindenki így hivta) -, egy riporter nem szurkolhat, és azt a szót, hogy sajnos, hazai klubtalálkozón felejtsd el! Most két hónapnyi eltiltást kapsz, hogy a fradis- ták elfelejtsék a szamárságodat, aztán én is elfelejtem és tiszt* lappal jöhetsz újra. Egyébként utazzatok jól hazafelé!” Radnóti Tudósítás vaksötétben Ennek a szónak különös varázsa van. Megbabonáz ugrifüles kezdő riportert és öreg rókát egyaránt. így aztán nem csoda, hogy mindenki, aki a sportszerkesztőség közelében megfordul, szeretne dolgozni ebben a műsorban. A rádiózás netovábbja A szurkoló különleges időszámítás szerint él már évtizedek óta. Számára a tavasz nem március 21-én, nem is március elsején kezdődik, hanem labdarúgó- bajnokság első fordulójával köszönt be. Eshet hó, fújhat szél, amikor az év első bajnoki pontjaiért szállnak küzdelembe a csapatok, akkor érkezett el a kikelet. így vagyunk ezzel mi, rádióriporterek is, akik többnyire közvetítésre alkalmatlan fülkékből, a régi pályaszéli időket visszasírva, az első sípszóval, az első szöktetéssel, az első felemelt hanggal, az első gól vadászatával érezzük elérkezni a tavaszt. A Körkapcsolás - amely Magyar- országon néhány diktatórikus álvezető téveszméjének köszönhetően „körívkapcsolássá” vagy „körszeletté” módosul - még így is a rádiózás non plus ultrája, azaz netovábbja a kiváló német rádiós szakember, Hans-Dieter Krebs szerint. Harmincegy éve veszek részt körkapcsolásos közvetítésekben, így aztán a történetem is szilvafakoromból származik, ráadásul olyan „kör"-ból, amelyben részt sem vettem. Szabadnapos voltam, s a hőmérséklet hirtelen 15 fokos esése miatt eredeti tervemtől eltérően nem mentem ki nézőként a rangadóra a Népstadionba, hanem hazamentem, hogy tévén nézzem és rádión hallgassam a Körkapcsolást. A hirtelen hideg miatt gondoltam, ágyba bújok. A nadrág félúton volt lefelé, amikor Szepesi Györgytől ezt hallom: Tatabányáról kapcsoljuk Novothy Zoltánt. Magabiztosan néztem szét, nem vagyok beosztva, itt valami félreértés lehet, de azért felsőhajtottam, amikor némi lélegzetvételnyi szünet után megszólalt Dobozy László baritonja: „a helyszín stimmel, a név nem”. Nadrág le, én ágyba be, Szepesi újból kapcsol: „akkor Dunaújvárosból hívom Novotny Zoltánt”. Most már valóban megrémültem, mi történik itt, hol hibáztam, nem lehetek ennyire feledékeny, s kirúgnak-e a rádióból mulasztásomért. „Ja, azt a mérkőzést már tegnap lejátszották” - vette vissza a szót a körvezető, én meg nyugodtan nézhettem, hallgathattam a műsort. (Akkor még két félidőt közvetítettünk, az elsőt a Petőfin, a másodikat a Kossuthon, nem kellene ismét így csinálni?) De egy biztos: a Körkapcsolás nekem a pálya szélén az igazi, előttem a mikrofon, a 22 játékos, a morajló közönség, a fülemben pedig a kollégák duruzsolása, a többi helyszín élő jelenléte. Igaza van Krebsnek! A Körkapcsolás a rádiózás netovábbja! Novotny Zoltán Jó dolog riportokat készíteni, sporthíreket szerkeszteni, tudósítani mondjuk vízilabdamérkőzésről, de a Körkapcsolás mégiscsak más...! Oda bekerülni rang, elismerés. így volt ez akkor is, amikor - jó húsz esztendeje - ifjú tanonc- ként sertepertéltem a Bródy Sándor utcában. Már kaptam kisebb- nagyobb feladatokat, nem panaszkodhattam, hogy nem dolgozom eleget, de amikor Szepesi György azt mondta, a hét végén irány a fociforduló, madarat lehetett volna fogatni velem. Pedig szó sem volt arról, hogy valamelyik találkozó eseményeiről én számolhattam volna be! Egyszerűen csak figyelni mentem, ellesni, miként csinálják ezt a nagyok. Boldogan jártam pár héten át, mígnem eljött a nap, hogy én is megszólalhattam. Na nem a műsorban, de készíthettem egy sehol el nem hangzó, úgynevezett próbatudósítást, amelyet meghallgatva a főnökség majd kimondja a szentenciát: bekerülök- e a Körkapcsolás csapatába, vagy továbbra is csak ácsingózhatok e feladat után. Gyönyörű tavaszi este volt, a Népstadion fényárban úszó gyepén a Fradi és a Rába ETO játékosai küzdöttek. A közvetítő riporter a mérkőzés végeztével még adott egy összefoglalót, egy riportot, így aztán amikor én odaléptem az oldalvonal mellett álló mikrofonhoz, már üresen ásítozott a hatalmas betonkaréj. Legalább nem zavarnak a figyelő tekintetek, nyugtatgattam magam, amire szükségem is volt, mert a szívem a torkomban dobogott. Aztán belevágtam: „Fe- rencváros—Rába ETO...” Idáig jutottam, amikor kikapcsolták a reflektorokat, én pedig ott álltam a vaksötétben, kezemben a gondosan elkészített jegyzetekkel, amelyekből egyetlen sort sem tudtam elolvasni. Hirtelen még az eredményt is elfelejtettem, az események összekavarodnak a fejemben, nem jutott eszembe a gólszerzők neve, meg egyáltalán semmi sem. Szánalmas makogás lett a próbatudósítás vége és másnap hiába védekeztem a rovatvezető helyettesnek: „De Doki! Képzeld el, kikapcsolták a világítást, koromsötét lett.” Roska Miklós csak ennyit válaszolt: „Édes fiam! Ez akár élesben, tehát élő adásban is előfordulhat. Erre fel kell készülni!” Néhány hetet még várnom kellett az első igazi bemutatkozásra. Azt viszont egy életre megtanultam, a Körkapcsolásban mindenre fel kell készülni. Még arra is, amire nem lehet...” Török László Rádió és Televízió újság ■#F loriol 100% NAPRAFORGÓOLAJ- A napszerű koleszterinmentes . * 5Ä, . £s • E-vitaminban és telítetlen zsírsavakban gazdag • tiszta és természetes Gyártja az FTC férfi torna szakosztályának hivatalos szponzora: V^CcrcoI Növő ny olaj ipari Rt. M.tgyarors/.ág .075 Budapest, Rumbach SclKStvén u. 21 Telefon: 268-1022 1 cleíax: 268-1020
