Fradi újság (1995)
1995 ősz / Kosárlabda különszám
4 FRADI ÚJSÁG EGY SZAKOSZTÁLY ÚJJÁÉLEDT Dermesztő hírt kopogott a hír- ügynökség telexgépe 1995. február 14-én, hétfőn. Sajtótájékoztatót tartott a Tungsram Rt., melyen Rolek Ferenc vezérigazgató-helyettes bejelentette: a névadó főszponzor 1995. június 30-i hatállyal megszünteti mind a négy élsportszakosztályát, vagyis a női- és férfi röplabdát, a női kosárlabdát és a férfi vízilabdát. A döntés a különböző korcsoportokban hozzávetőleg hatszáz igazolt - köztük 39 szerződtetett - sportolót érintett. A honi sportvilág megdöbbenéssel fogadta a cég lépését; Horváth Frigyes, a kosárlabda-szövetség főtitkára például egyenesen „a magyar sport elleni merényletnek” minősítette a történteket. A leginkább érintettek lényegében még ki sem heverték az első sokkhatást, mikor a 84 esztendős újpesti klub - időközben autóbaleset következtében elhunyt - elnöke, Babos József már hivatalosan értesítette a kosárszövetséget, hogy a női kosárlabda-szakosztály „összes csapata minden kiírt eseményen megjelenik", a „szakosztály jogutód nélkül nem szűnik meg és az 1995—96-os bajnokságra is nevezni kíván”. A sors már nem engedélyezte a fiatal sportvezetőnek, hogy az utódegyüttes első mérkőzésén jelen legyen... A General Electric Lightning döntése a magyar női kosárlabdázás egyik bázisát számolta fel. A csapat - még Vasas Izzó néven - 1976-ban debütált az NB l-ben, legfényesebb diadalait azonban már Tungsram SC néven aratta a nyolcvanas években. Mindösszesen öt bajnoki aranyérem (1983, 1984, 1985, 1987, 1994) és hét Magyar Kupa-diadal (1978, 1981, 1985, 1986, 1987, 1988, 1992) került az évkönyvbe olyan, a válogatottban is főszerephez jutó sztárok jóvoltából, mint például Kiss Lenke, Boksay Zsuzsa, Szuchy Katalin, Váci Piroska, Nagy Dorottya, Vertetics Györgyi, Rátvay Anita, Csák Magdolna, Sztojkovics Éva, Bíró Anikó és a kanadai Karla Karch. Megfordultak a Megyeri úton nemzetközi klasszisok is, emlékezzünk csak az amerikai Ruthie Boltonra, a bolgár Nina Hadzsijankovára vagy a kanadai Kelly Boucherre. A magyar női kosárlabdázás harmadik legsikeresebb szakosztályának nyújtott segédkezet tehát a Ferencváros, amikor a klubvezetés úgy határozott, hogy - miközben a különböző honi egyesületeknél egyremásra szűnnek meg a csapatok - felvállalja egy újabb labdajátékegyüttes működtetését (a hivatalos megállapodást a Tungsram és az FTC képviselői 1995. április 14-én szentesítették). Pedig a legnépszerűbb magyar klubnál ez idáig csak mellékszereplők voltak a hölgykosarasok. A jeles sporttörténész, Fradi-krónikás Nagy Béla kutatásaiból kiderült, hogy 1948-ig hivatalosan nem létezett kosárszakosztály a Ferencvárosnál. Az első, hobbi szintű próbálkozások az atlétanők nevéhez fűződnek, kik a téli időszakban, a játék kedvéért alakítottak kosárcsapatot, s bemutatkozó meccsükön - 1929. március 23-án- 14:4-re verték az MTE együttesét. A Fradi hivatalos debütálása, mégpedig a Budapest-bajnokságban, ugyancsak sikerrel zárult, hiszen a Ganz Mávagot 22:9-re elpáholták a hölgyek. A folytatásban viszont már csak elvétve ünnepelhettek győzelmet, s midőn 2 meccsnyeréssel és 20 vereséggel búcsúzni kényszerültek a Budapest-bajnokságtól, a szakosztály is megszűnt. A kosárlabda-történelem első NB l-es találkozóját tehát az MTK ellen játszotta Tursics Sándor csapata, ahonnan egyébként a nyári szünetben négy játékos érkezett a Népligetbe, mégpedig Seres, Bíró, Újvári és Roczkov. Ugyancsak új szerzemény- pontosabban nem a Tungsramban fejezte be az 1994—95-ös évadot - Pásztói (SVSE-GYSE V), Károlyi (BSE) és Kosjár (Kecskemét) is, vagyis a Fradi még az ellenfelek megítélése szerint is nagyszerűen erősített. Sokan bajnokesélyesként könyvelik el az együttest, Tursics Sándor vezető edző szerint azonban még jó- néhány hónap eltelik, mire ez a fiatal, sok helyről összetoborozott társaság valóban csapattá lesz. A legnagyobb probléma pillanatnyilag a csarnokhelyzet megoldatlansága. A Népligetben ugyan már épül a kosarasok új otthona, ám az idei szezont még bizonyosan a kézilabdázók kosármeccsek lejátszására is alkalmassá tett fellegvárában tölti az együttes (illetve a rangadókra a tervek szerint átköltözik a pillanatnyilag átépítés alatt álló Körcsarnokba). E teremben a nézőtérről karnyújtásnyira van a pálya, ekként nagy szükség lesz a szurkolók önmérsékletére, mert a kosárlabdaszövetség a kisebb rendbontásokat is szigorúan megtorolja, s a Fradi számára végzetes hátrányt jelentene, ha kényszerből albérletbe kellene költöznie. A bajnokságban ugyanis a cél a négy közé kerülés - az aranynyerésért persze senki sem haragudna meg s a második számú európai tornán, a Ronchetti Kupában is reális esély van a középdöntőbe jutásra, míg a folytatás alapvetően a csoport- beosztáson múlik. Ami a bajnoki nyitányt illeti, a véletlen úgy hozta, hogy a futballban már örökrangadónak számító MTK- Ferencváros összecsapással rajtolt a szezon. A Hungária körúti csarnokban esztendők óta nem látott népes szurkolósereg, hozzávetőleg hatszáz drukker gyűlt össze - erős biztonsági őrizet közepette. A Fradi Karch- Gailus, Újvári, Károlyi, Seres, Bíró összeállításban kezdett, vagyis a játékosok többsége igazán otthon érezhette magát a csarnokban, elvégre Újvári, Seres és Bíró az MTK- tól tette át a székhelyét a Népligetbe. A találkozó első kosarát a hazaiak újonnan igazolt hátvédje, Dénes Krisztina jegyezte, ám a meccs 37. másodpercében Újvári Eszter egy triplával fordított - a válogatott irányító kosara volt ekként az FTC történetének első NB l-es találata. A publikumot látványos kosárlabdával lepte meg a két együttes, más kérdés, hogy a védekezésre egyik fél sem pazarolt sok energiát. A szünetben 58-53-ra a Fradi vezetett, s nem véletlenül jegyezték meg a szakértők, hogy ennyi pont hölgyek esetében általában negyven percnyi játék után kerül a jegyzőkönyvbe. A szünet után megcsappant a kosárgyártási kedv, ezt a játékrészt már csak 30-28-ra nyerte az FTC, s végül Tursics Sándor csapata 88—81 - re diadalmaskodott. A két edző a következőképpen értékelt: Wéber Ambrus: Támadásban és védekezésben egyaránt fegyelmezetlenül játszottunk. Az eredményt tekintve viszont úgy érzem, sikerült helytállnunk. Még igen sok munka kell ahhoz, hogy összeérjen a társaság. Tursics Sándor: Ez még nem volt az igazi. Kellemetlen meglepetést jelentett csapatom széteső védekezése. Elképesztően sok kosarat kaptunk, főleg az első félidőben. Centereimmel sem vagyok igazán elégedett. Egyedül Béres játszott úgy, ahogy elvártam volna. Úgy tűnik, hat hét felkészülés kevés volt még ahhoz, hogy igazi csapat legyünk. A Fradi pontlistáján az alábbiak szerint alakult: Karch-Gailus 23, Újvári 17, Károlyi 15, Seres 11, Bíró 9, Béres 7, Herbster 4, Nagy 2. A csapat a mezőnyből 57,4 százalékos pontossággal célzott, büntetőinek a 91,7 százaléka ért célba. A legtöbb lepattanót (8) Seres gyűjtötte, a legtöbb labdaszerzés (6) Károlyi nevéhez fűződik, a labdaeladásban (4-4) Károlyi és Karch-Gailus járt az élen, a legtöbb gólpasszt (2-2) Újvári és Bíró adta, a két dobásblokkoláson Béres és Seres osztozott, a legtöbb időt (38:12 perc) Károlyi töltötte a parketten. A benevezett játékosok közül Pásztói és Hagara nem lépett a pályára, Kosjár pedig térdsérülése miatt eleve a lelátóra kényszerült. Az augusztus 31-i napilapok beszédes címekkel számoltak be a Fradi diadaláról: Történelmi Fradi-győ- zelem (Népszava), Történelmi tripla (Kurír), Csak egy sporttörténeti lábjegyzet (Új Magyarország), Hölgyek „örök" rangadója (Népszabadság), Győzelemmel debütált a Fradi (Magyar Nemzet), Karla Karch - káprázatos (Nemzeti Sport).
