Fradi újság (1995)

1995 ősz / 4. szám

9 FRADI ÚJSÁG „Teszem a dolgomat” Hajdú Attila első Üllői úti nyilatkozata - Lantos Gábor az UTE elleni győzelem után kérte a mikrofonhoz E lhűltek a ferencvárosi szur­kolók, mikor kiderült, Haj­dú Attila portások esetében szokatlanul nagyösszegű summáért, kerek 14 millió forintért szerződött Csepelről az Ül­lői útra. Ma már viszont aligha akad bárki, aki vitatná, a kapus „megéri a pénzét", bravúrjaival elévülhetetlen érdemeket szerzett, hogy a csapat bejuthatott a Bajnokok Ligájába. Te­hát a befektetés busásan megtérült.- Te tulajdonképpen visszatértél a Fradiba, itikorodban még itt nevel­kedtél, ráadásul édesapád, a mosta­ni kapusedződ is éveken át a zöld­fehérek kapuját védte.-Olyan érzésekkel jöttem az Ül­lői útra, mint bármelyik más játékos, amikor új klubhoz szerződik. Majd szétfeszített a bizonyítási vágy, óriási kihívásnak vettem, hogy a bajnok­csapat hálóját őrizhetem. Persze az sem közömbös, hogy valóban kötő­döm a Ferencvároshoz.- Debrecenben védtél az első ko­moly ellenfél ellen, tétmérkőzésen. Lámpaláz?-A szokásos meccs előtti druk­kon kívül semmi bajom nem volt. Úgy van ezzel az ember, mint az érettségin, izgul, izgul, aztán amikor belép a terembe, azonnal megnyug­szik. Nos, kint a gyepen már csak a találkozóra koncentráltam.- A bemutatkozásod nem sikerült a legfényesebben. Nem mintha rosszul védtél volna, de mégis csak kikapott a Fradi...- Nem tisztem, hogy értékeljem a mérkőzéseket, ez elsősorban az edző feladata. Véleményem szerint korán jött a kiállítás, a debreceni 11-est is erősen vitatható szituáció előzte meg. Megérdemelten nyert a Löki, mert éltek a lehetőségekkel, nem kapkodtak, szép lassan, nyugodtan használták ki létszámfölényüket. Mi pedig még nem eléggé éreztük a rit­must. De így is közel álltunk egy döntetlenhez.-Utána következett a „brüsszeli álom." Ha jól sejtem, ez volt az első nemzetközi meccsed, mármint klub­csapatban.-így van, Mexikóban ugyanis már szerepeltem a válogatottban, a Csepellel meg ugye soha nem jutot­tunk ki az európai kupaporondra.- A belga lapok és az Anderlecht vezetői valósággal áradoztak rólad a lefújás után.- Nagyon nyomtak a belgák, örü­lök, hogy sikerült megúsznunk ka­pott gól nélkül, s ehhez azért nekem is volt némi közöm. De az is vitat­hatatlan, hogy szerencse is mellénk állt. Persze mindig annak van sze­Amikor Hajdú Attila még kis­fiúként ült - a kispadon... Balról: Novák Dezső vezető edző, Dr. Juhász József főor­vos, Havasi Mihály technikai vezető, Dr. Gyarmati Jenő or­vos, Takács József gyúró, Attila az édesapja oldalán, aki akkor tartalékkapus volt rencséje, aki megdolgozik érte. S mi azért a győzelemért igen keményen megdolgoztunk.- A kapuból úgy tűnt, sokkal töb­bet futottak a fiúk, mint mondjuk egy hazai bajnoki kilencven perc alatt?-Kétségtelen, hogy lényegesen nagyobb. iramot diktált az Ander­lecht, mint azt megszokhattuk itthon, ám a srácok kellő alázattal játszottak, s az idegi megterhelést is végig bír­ták. Hatalmas fegyvertényt hajtot­tunk végre azzal az 1-0-ás győze­lemmel.- Utána az UTE ellen már lénye­gesebb kevesebb is elegendő volt a sikerhez?- Azért ezt nem mondanám. Az a találkozó is sokat kivett belőlünk, de tény, nekem például sokkal keve­sebb dolgom volt, a kapunk nem sokszor forgott veszélyben. Ugyan­így alakult Békéscsabán, a viharsar­kiak jóval többet támadtak, de a va­lódi gólhelyzetekig csak ritkán jutot­tak el.- Az Anderlecht elleni visszavá­góra még bizonyára sokáig fogsz emlékezni. Bár az utolsó húsz percet közvetlenül a lefújás után sem tudtad visszaidézni...- A 70. perc környékén az egyik akciónál egy bombaerős lövést csak fejjel tudtam hárítani. Onnantól kezdve kicsit szédültem, hányinger­rel küszködtem, nem voltam teljesen magamnál, s úgy védtem végig a hátralévő időt. Az összefoglalókból láttam, hogy akadt még egy-két vé­désem. Nem vicc, erre tényleg nem emlékeztem... Az öltözőben már jobban lettem, ott fogtam fel valójá­ban, milyen óriási siker részese le­hettem a csapattársakkal együtt.- Most már van összehasonlítási alapod. Könnyebb védeni a táma­dásra berendezkedett Ferencváros­ban, mint a viszonylag deffenzíven futballozó Csepelben?-Tulajdonképpen egyik sem könnyebb a másiknál. Hozzá kell szokni. Annyiban mindenféleképpen előnyösebb a helyzetem a Fradiban, hogy itt egy válogatott szintű véde­lem áll előttem, ráadásul Telek Man­cit gyermekkorom óta ismerem, ko­rábban már játszottunk együtt.- Röpke egy hónap alatt sztár let­tél. Megváltozott valami az életed­ben?-Teszem a dolgomat, mint an­nak előtte, de csakis örömteli válto­zások történtek körülöttem. Nagyon jólesik a szurkolók szeretete, s az sem mindegy, hogy egy nagyszerű csapatba kerültem. Igyekszem meg­hálálni a bizalmat. naszály KORD AX KORD AXi

Next

/
Thumbnails
Contents