Fradi újság (1995)

1995 ősz / 2. szám

9 FRADI ÚJSÁG 3lm3ünfar drifting SP( Ferencváros - ein soziologisches Phänomen Ungarns populärster Fussballklub zum 25. Mal Landesmeister Von unserem Auslandredaktor Andreas Oplatka Ferencváros Budapest, vor allem der Fussballklub des Vereins, ist in Ungarn so etwas wie eine Sportlegende. Der Verein, der den Namen eines Arbeiterviertels der Stadt trägt, ist zwar nicht reich, doch im Land mit Abstand der populärste. Der skandalumwitterte «harte Kern» des Stammpublikums gehört ebenso zu Ferencváros wie ein breiter Anhang selbst unter hochstehenden Intellektuellen. Budapest, im Juni Die in Grün-Weiss gekleideten, zumeist jungen Zuschauer konnten das Ende nicht mehr ab warten; vier Minuten vor Schluss hielten sie ei­nen Freistoss-Pfiff für das Zeichen, welches das Spiel und damit die Meisterschaft 1994/95 beenden sollte, und sie stürmten den Platz. Sie umarmten die Spieler von Ferencváros Buda­pest (FTC), doch ging es bei dieser Liebes- bezeugung zugleich auf höchst handfeste Art zu: Die Fans holten sich gewaltsam Anden­ken, sie zerrten den Spielern den Dress vom Leib, zogen an der Beute und kämpften um Fetzen; herunter­geholt wurden auch die Netze im Tor - glücklich, wer zuletzt stolz einige Faden des zerrissenen Ge­flechts mit nach Hause nehmen durfte. Der un­glückliche Schiedsrichter ordnete eine halbstün- ,;<re Pause an, hernach erst konnten die restlich^ r.«-'--------"“rden. Man h»‘ Anhänger von Ferencváros feiern den Landesmeistertitel - das 3:3-Remis reicht zum 25. Fussball-Triumph in der Vereinsgeschichte. (Bild Gábor Fejér>- a Fradi-játékosok úgy kerülnek be a köztudatba, mint akik ki tudja, mi­lyen súlyos bűnöket követtek el.- Pedig ezek a futballisták becsü­letes sportemberek, akiknek nagyon sokat köszönhet az FTC szurkolótá­bora, vezetése, de az egész magyar labdarúgó-társadalom is. Nem bű­nözők, ők a sportpályához vannak szokva, és nem ahhoz, hogy a bíró­ságon különböző szembesítésekkel, kihallgatásokkal töltsék idejüket. Amit egyébként nagyon nehezen él­tek meg.- A klub elnökeként nagyon óva­tosan fogalmaz. A bíróság ítéletében azért felfedezhető a hatalom egyfajta packázása. A Fradi-szurkolókat, sőt most már a játékosokat is úgy állít­ják be, mintha szélsőségesek lenné­nek.-Ez már történelem, és hogy mennyire volt annak idején irányí­tott, hogy a lovak bokrosodtak meg, vagy az irányítás, ebbe én nem men­nék bele. Lehetséges, ahogy annak idején, a belügyminiszter úr is mondta: volt bizonyos rendőri túlka­pás, nem szakszerű intézkedés. Idén megnyertük a bajnokságot, beengedtük a közönséget, nem volt rendőrség, nem volt tömegvereke­dés. Úgy érzem, jelen pillanatban kezelni tudjuk a közönségünket, ami nem rossz társaság. Magyarorszá­gon egy kicsit félnek a tömegektől. En sem azt mondom, hogy minden héten be kell engedni a pályára a fia­talokat, de ha ünnepre kerül sor, ak­kor meg kell adni a lehetőséget a szabadabb ünneplésre. Mert mit lát a közönség a külföldi sportközvetí­tések során? Az Eurosporton éjjel­nappal mutatnak meccseket, ahol a csapatok megnyertek valamilyen ku­pát, a közönséget beengedték, ren­dőrt szinte nem is lehet látni, nem­hogy lovasrendőrt. Máshol lovas­rendőrt engednek be, mint nálunk, pedig a ló se szokta meg ezt a ha­talmas tömeget. De feltételezhető az is, hogy egy ilyen ünneplés során van egy-két ember, aki „provokátor”, és akinek nem ott lenne a helye, csak felkorbácsolja a hangulatot. A ren­dezéssel mindez megoldható, s ideje lenne végre megállítani ezeket az at­rocitásokat.- Önök vállalják a felelősséget a szurkolóikért?- Megnyertük a bajnokságot és a kupákat, az Üllői úton beengedtük a közönséget ünnepelni. Amikor ezt szabadon megtehettük, abból nem történt baj.- Végül is nem a szervezők félnek a tömegtől, hanem a hatalom, külö­nösen azokban az esetekben, amikor a Fradi-Szívvel bajnokságot, kupát nyertek.- A hazai és a nemzetközi poron­don is jó sportot akarunk nyújtani. Szurkolóink szeretnek örülni, és mi is akkor érezzük jól magunkat, ha az egész heti gyötrelmes, fáradságos életvitel után a hét végén felszaba­dultan „kitombolhatjuk” magunkat. Győzelemcentrikus a Fradi, így van­nak differenciálva a játékosok. A „B” közép belehajtja őket a győzelembe. És ha megnyerünk egy bajnokságot vagy egy kupát, s beszaladnak a pá­lyára, hát örüljenek. Ebben az ég egy világon semmi politika nincs, ez hozzátartozik a sporthoz.- Ön szerint miért illetik a Fradi- szurkolókat fasiszta jelzővel?- Sajnos ez politikai dolog. E fia­taloknak a többsége azt se tudja, mi az a fasiszta.- Elemzések kimutatták: a szak­középiskolai vagy az annál alacso­nyabb szintű képzésben részesülő fiatalok vonzódnak a szélsőjobbhoz Mások szerint nem véletlen, hogy ezek járnak Fradi-meccsekre, szur­kolnak az FTC-nek, hiszen csak itt találják meg azt a lehetőséget, ahol egyfajta nemzeti érzésből indíttatva kitombolhatják magukat.- Természetesen, ahol 300 vagy 15 ezer ember van, ott nyilván min­dig lesz néhány olyan is. aki nem azért jön ki a pályára, hogy szurkol­jon. De most már olyan biztonsági intézkedéseket vezettünk be, amely nyomán már nem juthatnak be, vagy maga a közönség, a szurkolók távo- lítják el az önmagukból kivetkőzött egyéneket. Vidéken, az ottani egye­sület fogadókészségén múlik az, hogy mennyire fajulnak el a történé­sek, és lehetséges, hogy nem is eb­ből a szurkolókörből alakul ki az a bizonyos kemény mag, hanem a fo­gadóklub városának környékéről jö­vő szurkolókból.- Felvállalja, hogy a Fradi képvi­sel bizonyos nemzeti érzést?- Természetesen. És ez a világon egyedülálló, mert ha belegondol, a Real Madridnak maximum a főváros környékén, a Barcelonának csak Ka- talóniában van szurkolótábora. De említhetnék más országokat is. A Fe­rencváros az egész ország csapata. Diósgyőrtől Pécsig, Szombathelytől Nyíregyházáig sok-sok Fradi-szur- koló van. S ez óriási pluszerőt jelent.- Mit szól ahhoz, hogy az örök vetélytársat, az MTK-t hatalmas pén­zekkel most ismét életre keltették? Nem érez ebben valamiféle politikát?- Úgy vélem, ez csak annyit je­lent, végre találtak egy olyan szpon­zort, aki gazdasági vállalkozásként ezt felvállalta, és megpróbálja feltá­masztani a hagyományokhoz illő MTK-t. Ez csak előnyére válhat a magyar sportnak.-Az ötvenes években a sportot és benne a futballt arra használták, hogy bizonyítsák az akkori társadal­mi rendszer erejét. Mostanában a politika mennyire támogatja vagy használja ki a sportot?- A sport is éppen olyan átalaku­ló folyamatban van, mint az egész társadalom. Ahol másra sem jut pénzt, ott a sportra is kevés adatik. Szerencsés helyzetben vagyunk, semmilyen párthoz nem kötődünk, hosszú távon ez sokkal nyugodtabb és kifizetődőbb helyzetet teremt. Nem járhatunk úgy, mint a Vasas, amely az évek hosszú folyamán egy bizonyos párthoz kötődött, és még sokáig fogja viselni ennek az ódiu­mát. De mondhatnám az Újpestet, a Honvédőt is, akik az elmúlt rend­szerben a költségvetésből jócskán kaptak. A Ferencváros a közönség­nek, a szponzoroknak a bevételi for­rását használja fel, amikor bizonyos értelemben az „ide nekem a stadi­ont!" elv érvényesül. Mi azonban nem bocsájtuk áruba a létesítménye­inket, nem lesz a stadionunkból piac vagy benzinkút. Mi sportot akarunk csinálni. Lényegében úgy kapunk tá­mogatást, hogy a létesítmények fenntartását gyakorlatilag levették az FTC-ről, és ehhez ragaszkodunk, hogy a továbbiakban is így marad­jon. AIX. kerületi önkormányzat sze­gény, támogatást tőlük aligha remél­hetünk, a Magyar Olimpiai Bizott­ságtól az elmúlt évben 150 ezer fo­rintot kaptunk. Nincs patrónusunk, amiből következik, hogy olyan spor­tot kell csinálni, ami eladható, a te­levízióban közvetítésre kerül, amivel nemzetközi szponzort tudunk szerez­ni. Lényegében ez az FTC fennmara­dásának a záloga. A közönségnek és a támogatóknak is köszönhetően sportolóink a Ferencváros történel­mének egyik legsikeresebb korsza­kát élhették meg.- Ezek szerint az országban zajló gazdasági folyamatokkal, a társada­lmi ellehetetlenüléssel szemben az FTC-ben a magyarság sikerélmé­nyeket élhet át...-Emberfeletti küzdelmet folyta­tunk azért, hogy a magyarságnak, a minket szerető közönségnek örömte­li szórakozást adjunk. Nyilvánvaló, hogy a mindennapokban nagyon ke­vés sikerélménye lehet az átlagpol­gárnak, és ezt szeretnénk kompen­zálni egy-egy hétvégi sport- eseménnyel.-A sikeres embereket gyorsan kikezdik Magyarországon. Biztosnak érzi az elnöki pozícióját?-Magyarországon minden em­bernek vannak ellenségei. Sportoló­ként igen sikeres voltam, és most el­nökként ez után a fél év után el­mondhatom, hogy igen nagy sike­rekben volt részem. Sok irigyünk van, de engem csak egy érdekel, hogy korrektül végezhessük tovább a dolgainkat. Ehhez kaptam bizal­mat, amikor a szakosztályok egyön­tetűen megválasztottak elnöknek 1999-ig. Bánhidai Károly (Új Demokrata) worin alle 13 im Klub bestehenden Sportsektio­nen enthalten sind. Nur etwa zweihundert Men­schen, unter ihnen die professionellen SportW A Ferencváros egy szociológiai jelenség - írták a Neue Zürcher Zeitungban...

Next

/
Thumbnails
Contents