Fradi újság (1995)
Különkiadás - 1995. május 31. FTC-Vác
9 győztesei és az 1936-os olimpiai aranyérmesek tiszteletére emeltek. Ennek a szép stadionnak a megnyitóját a Duce jelenlétében tartották 1933. május 14- én, az olasz diákjátékokkal. Nem sokkal később a Juventus beköltözött, és 1934 februárjában 54 ezres tömeg látta az első nemzetközi találkozót, Ausztria ellen. Az osztrákok májusban, a világbajnokságra visszatértek, hogy megmérkőzzenek Franciaország válogatottjával, majd néhány nap múlva a Svájc-Csehszlovákia mérkőzés következett. A Juve eközben folytatta sorozatos győzelmeit, egymásután ötször nyerték el a scudettót, a bajnoki címet, amikor 1936-ban a Bologna megállította a sikersorozatot. De az átmenet nem tartott sokáig, a sikerek visszatértek a Pó partjára, ezúttal a Zebrák riválisa, a Torino jóvoltából. A Torino 1906-ban alakult, mikor egy, a Juventustól elszakadó csoport összeolvadt egy másik helyi klubbal, az FC Torinesével (akik magukat kapcsolatba hozzák az első Olaszországban alakult klubbal, az FC Inter- nazionaléval - amely azonban nem azonos a neves milánói klubbal.) Amikor végül arra került a sor, hogy megfelelő nevet válasszanak az új torinói stadionnak a Cascina Con- tinassán, az egyik legkedveltebb nevek egyike Vitto- ria Pozzóé lett. Pozzo a Torino egyik alapítója, később két világbajnok olasz csapat edzője volt (1934, 1938), majd a La Stampa című lapnál mutatta be figyelemre méltó újságírói képességeit. A Torino csak egy kilométerre nyugatra játszott az új Mussolini stadiontól, saját pályájukon, a Via Fila- delfián, melynek felépítését Count Cinzano adományából finanszírozták. 1927. április 17-én nyitotta meg kapuit egy Portugália elleni nemzetközi mérkőzéssel, ahol csak 6000 ember vett részt, de a legjobb napokban gyakran 40 000 fős tömeg látta a meccseket. A pályát munkásbérházak vették körül, így nem meglepő, hogy a Torinóról kialakult kép mindig jóval „földhözragadtabb” volt, mint a Ju- ventusé. Eltérően a Stadio Mussolinitól, a Filadelfiát kizárólag futball-célokra tervezték. A stadion három oldalán nyitott, betonlelátók és egy oldalon fedett lelátó található, amely mögött fallal körülvett edzőpálya volt. Egy pompás, de egyszerű, a klub színeit viselő kapubejárat vezet be az utcáról. A Torino becenevét, „granata” (gránátalma) a megkülönböztető piros ingükről kapta. A szerényebb Filadelfia stadionban történt, hogy a „gránátalmáknak" sikerült utolérni szomszédaik harmincas évekbeli teljesítményét: 1943-ban kettőzéssel nyertek, majd 1945 és 1949 között négyszer egymás után szerezték meg a bajnoki címet. De 1949. március 4-én mindez szörnyű véget ért, amikor a csapat életét vesztette egy légiszerencsétlenség során a supergai domboknál, s a Torino ezt többé nem tudta kiheverni, már nem volt ugyanaz. A Filadelfia stadion fő lelátóján két tábla emlékezik a supergai tragédia áldozataira, mindkettőt Buenos Aires-i FRADI ÚJSÁG klubok (River Plate, Racing) küldték, az Argentína és Olaszország közötti közeli rokonság miatt. A Filadelfiában ma már nem lehet versenyszerű futballt látni. A Torino 1960- ban elhagyta a helyet, és a jóval nagyobb Stadio Co- munaléba költözött, mely a háború után kapta vissza eredeti nevét. Még ha tartanának is meccseket a Filadelfiában, nem lehetne rendesen fogadni a látogatókat, mert a fő lelátót állványokkal aládúcolták, míg a sorokat, bár szemmel láthatóan jó állapotban vannak, benőtte a gaz. A stadionnak azonban semmi esetre sincs vége. 1989-ben, a supergai tragédia negyvenedik évfordulóján, a Torino újra kibérelte a pályát és ma edzésekre használja. S bár nem akarják többé az első csapat mecseire használni, a megszentelt föld birtoklása elegendőnek tűnik: kapocs a múlthoz. Ez egyben a régi Stadio Comunale sorsához is elvezet bennünket. Az idő nem volt kegyes ehhez a pályához sem. A háború óta alig változott, eltekintve egy műanyag futópályától és a nyolc világítótesttől, melyek 1961 óta állnak. Mára elvesztette fényét ez a hely, és aligha tűnik méltónak egy olyan csapat-a Juventus - szerepléseihez, mely 23 bajnoki címet tudhat magáénak, és az egyetlen olyan európai klub, amely a három fő európai kupát megnyerte. Az új stadion, a Stadio Nuovo Comunale a város mindkét klubjának, a Juventus és a Torino mérkőzéseinek helyet ad. Edzők tanulmányúton A Stuttgart vedégeként négy ferencvárosi utánpótlás-edző járt a patinás német labdarúgóklubnál. Odakint edzéseket látogattak, s rengeteg tapasztalattal tértek haza. A szakmai útról Schmél Lászlótól, a Fradi-serdülők edzőjétől kértünk beszámolót.- Az egy hét során nemcsak a stuttgarti utánpótlásnevelés, hanem a felnőttek munkáját is megnézhettük - mesélte az edző. - A kinti és az itthoni viszonyok között nehéz párhuzamot vonni, de néhány nap alatt kiderült, miért tart sokkal előbbre a német futball, mint a magyar. Más a játékosok mentalitása, a futball szervezettsége. Nem is beszélve a fiatalok képzéséről, ugyanis az is gyökeresen eltér a nálunk megszokottól.- Mik a legjelentősebb különbségek?-Idehaza már a tizenhat éves gyerekeket felnőttként dolgoztatják, a németeknél viszont a maximális terhelést csak az ifjúkor utolsó szakaszában kapják a játékosok. Az ifiből kiöregedett fiatalokat még nem tartják kész labdarúgónak, ezért előbb feladják őket az amatőrök közé, s innen általában egy-két év múlva jutnak el a Bundesligába. A tréningek kis területen, kis létszámmal folynak, ami gyors gondolkodásra s cselekvésre kényszeríti a játékosokat. Minden szinten a játékosság a fontos, az edzéseken erőfejlesztéssel nem is foglalkoznak. Ezeket már kiskortól kezdve minden ki önállóan végzi, általában a konditeremben. A gyakorlásoknál senkit sem kell noszogatni, s a legkeményebb összecsapások után sem morgolódnak a gyerekek. Az utánpótlással foglalkozó edzők szakmailag képzettek, s ez nem a véletlen műve.- Bárki foglalkozhat a fiatalokkal?-Csak az, aki rendelkezik edzői minősítéssel. Tíz év alatti gyerekekkel, nyolc-tíz fős csoportokkal egy szakember dolgozik. A tizenhat év feletti korosztályoknál viszont már pályaedzők is tevékenykednek. De kiszolgáló személyzet is segíti a munkát. Például minden korosztálynak külön rehabilitációs orvosa van, aki a sérülteket kezeli. Kemény alapozás csak nyáron van, a telet az utánpótlás is a teremben, játékkal tölti. Hétköznap nincs mindennap edzés, a legidősebbek is csak heti négy alkalommal tréningeznek. A gyerekeken látszik, nem azért akarnak futballisták lenni, mert az apukának vagy a nagyinak ez az álma, hanem mert ez a legszentebb céljuk. Réső Gyula YBL MIKLÓS Tervező Szövetkezel a Ferencvárosi Torna Club hivatalos támogatója 1052 Bp„ Bécsi út 1. Tel.: 117-2475, 118-5988. Telefax: 117-2241