Fradi újság (1995)
1995 tavasz / 9. szám
3 FRADI ÚJSÁG FTC „tekecsalád-95”. Álló sor balról: Dr. Lányi István orvos, Fehér Andrea, Juhász László mesteredző, Juhász Gabriella, Nádas Nándor társelnök, Danka Mónika. Elöl: Lovász Krisztina, Kovácsné Grampsch Ágota, Szenczi Judit, Szilassy Erika-Lehet, hogy meglepő, amit mondok, de teljes biztonságban voltunk, fegyveres őrök vigyáztak ránk a szállónál, a csarnoknál. A versenyt kiválóan megszervezték a vajdahunyadiak.- Először a csapatversenyen gurítottál.-Jól sikerültek a dobásaim, négyszázhatvan fával én lettem a magyar válogatott legeredményesebb játékosa. Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy a párosban is az egyes-kettes pályán fogok versenyezni. Én kezdtem, és négyszázötvennyolc fát értem el. Végül lecsúsztunk a dobogóról, ezért egy kicsit el voltam keseredve. De összességében elégedett voltam, mert még soha nem volt olyan, hogy két nap egymás után ilyen jól üssek. Meg aztán a többiek biztattak, hogy mutassam meg az egyéniben, többre vagyok képes.- Ez egy nagyszerű eredménnyel sikerült is.-Reménykedtem a dobogóban. Aztán a verseny előtt kiderült, hogy nem a döntőbe kerülés sorrendje dönti el, ki, melyik pályán dob, hanem sorsolnak. Nekem a végén az egyes-kettes pálya maradt, vagyis az, amelyiken eddig is gurítottam. Na, akkor éreztem először úgy, hogy meg tudom nyerni a versenyt.- Pedig a vetélytársak alaposan feladták neked a leckét.- Fel bizony, mert az előző körben a szlovén lány négyszáznyolcvan fával zárt. Egy kicsit meginogtam a hitemben, de aztán viccelődve az mondtam az edzőmnek: snassz lenne csak egyetlen fával nyerni, legalább kettővel kellene.- Az első ötven gurítást követően mire gondoltál?- Kétszázharmincöttel fejeztem be az első kört, és akkor azt mondtam magamban: most már megnyerem. A harmincadik dobás táján kezdtem el számolgatni. A negyvennyolcadiknál járva már csak két fa kellett az aranyhoz, és hetet dobtam. Az egyéni csúcsomat tizenhat fával megjavítottam, négyszáznyolc- vanhattal zártam.- Mi volt az első gondolatod az öröm pillanataiban?- Elkezdtem sírni, az edzőm nyakába ugrottam, és arra gondoltam: vajon most apu mire gondolhat, és biztos nagyon büszke rám. Aznap este felhívott a szállodában, de addigra már tudta, győztem. Ugyanis a főbíró magyar volt, és ő már az eredményhirdetés előtt felhívta aput, és annyit mondott, hogy megnyertem.- Mit szólt édesapád a sikerhez?-Teljesen meg volt hatódva, és éreztem a hangján, hogy büszke rám. Ez volt a legjobb az egészben.- Most már a rang kötelez. Mit tervezel az év hátralevő hónapjaira és jövőre?- Ősszel az Európa Kupában játszunk a Fradival, jó lenne megnyerni. Jövőre felnőtt világbajnokság lesz, amire nem valószínű, hogy kijutok. De két év múlva újabb ifi vb-t rendeznek, és szeretnék Szlovéniából néhány arannyal hazajönni.- Mit csinálsz, amikor nem teké- zel?- A Karinthy Frigyes Gimnáziumba járok, jövőre fogok érettségizni. Egyébként úgy engedtek el a többiek, hogy biztosak a győzelmemben. Örülök, hogy nem okoztam nekik csalódást. Ha befejezem ezt az iskolát, kereskedelmi vonalon szeretnék továbbtanulni. (margay) A teke hagyományosan a sikersportágak közé tartozik a Ferencvárosban. A zöld-fehérek legjobbjai a nagy nemzetközi versenyeken is rendre megállják a helyüket, és az éremkollekciókból gyakran hazahoznak egy-egy medáliát. A Fradi, pontosabban az FTC-Ybl Tervező legfrissebb világbajnoka a 18 éves Juhász Gabriella, aki a romániai Vajdahunyadon megrendezett vb-n új egyéni csúccsal nyerte a hölgyek versenyét.- Kezdjük a kályhánál, azaz az első gurításnál. Hogyan lett belőled tekéző?-A sorsom valószínűleg már igen korán eldőlt, ugyanis apu tekéző volt, majd edző lett. Eleinte úsztam, természetesen a Fradiban, majd amikor abbahagytam, azt mondta apu, próbáljam meg a tekét. Ez 1989 júliusában volt. A számomra akkor még új sport nagyon megtetszett, közel került hozzám, mondhatni, belebolondultam, Ma már nem tudom elképzelni az életemet tekézés nélkül.- Miért szereted ennyire a tekét?- Ezt elég nehéz megfogalmazni. Aki nem ismeri ezt a játékot, az gyakran unalmasnak tartja. Szerintem pont az ellenkezője igaz. A teke észjáték, amelyben mindig valami más jön.-Az elég hamar kiderült, hogy nem vagy fakezű. Mikor érezted először úgy, hogy viheted valamire ebben a sportágban?- Két éve, a serdülő Európa-baj- nokság előtt vetette fel apu: ha nagyon szorgalmasan készülök, van esélyem arra, hogy kijussak a versenyre. Sikerült, és a németországi Eppelheimben rendezett EB-n klubtársammal, Lovász Krisztinával másodikak lettünk párosban. Akkoriban kezdtem el keményen edzeni, és meg is lett az eredménye. A következő, bolzanoi serdülő EB-n egyéniben a negyedik helyen végeztem, míg csapatban Krisztával bronzérmet nyertünk.-Mióta játszol az FTC-Ybl Tervező felnőttcsapatában?-Tavaly, a rájátszás előtt két mérkőzéssel kerültem be a csapatba, mert az egyik lány szülni készült. Azóta pedig rendszeresen játszom a felnőtt Szuperligában.- Mit jelent számodra az, hogy az édesapád az edződ?-Nehézséget. Tőlem többet vár el, mint másoktól, kevesebbet enged meg nekem, szóval, sokkal szigorúbb velem. Ezt azonban nem panaszkodásképpen mondom, az eredmények maximálisan igazolták apu elképzeléseit.- A dobásoknál mit szeretsz jobban: a tarolást, vagy a telét?- Bár nehezebb feladat, mégis jobban kedvelem a tarolást. Ez számomra érdekesebb.- Hogyan készültél a vb-re?- Könnyebbséget jelentett, hogy már az év elején biztossá vált kiutazásom. Rengeteget gurítottam, futottam, lépcsőztem, ugrálóköteleztem, erősítettem, hogy fizikailag bírjam, ha mind a négy nap dobóállásba kell lépnem. A sok munkának volt értelme, jól viseltem a megpróbáltatásokat.- Milyen volt maga a verseny? <0 YBL MIKLÓS Tervező Szövetkezet a Ferencvárosi Torna Club hivatalos támogatója 1052 Bp., Bécsi út 1. Tel.: 117-2475, 1 18-5988. Telefax: 117-2241 a 18 éves világbajnok
