Fradi újság (1995)

1995 tavasz / 8. szám

13 _______________________FRADI ÚJSÁG___________________ A TARTALÉKCSAPATBÓL Sabjánék jótékonysági meccsen már bemutatkoztak az első csapatban is! Álló sor balról: Za- vadszky, Sabján, Kislőrinc, Telek, Czéh, Kuznyecov, Szekeres, Páling. Elöl: Szeiler, Hasel- bach, Szűcs, Romanek, Bubcsó, Kecskés, Simon, Balogh rélnének velem, hiszen nem akármi­lyen dolog a Ferencváros labdarúgó­jának lenni. Ezzel a lehetőséggel pe­dig tudni kell élni. Bízom benne, hogy sikerülni fog. HASELBACH ZSOLT Az öt reménység közül ő a legfia­talabb, néhány hét múlva lesz 19 esztendős. A Külker SC-ben kezdett futballozni, 1986-ban. Négy évvel később egy teremtorna után lett a Fradi játékosa.- Kaszás Pali bácsinak megtet­szett a játékom, és ő hívott a Ferenc­városba - mondja. - A serdülő kettő volt az első állomás, aztán jött sor­ban a többi korosztályos csapat.- Melyik poszton játszol a legszí­vesebben?- A középpálya és a csatársor minden pontján megfordultam már, de legjobban éket szeretek játszani. Az ok roppant egyszerű: szeretek gólt lőni. Bár én is kihagyok néhány lehetőséget, szerintem a helyzetet ki­alakítani nehezebb, mint értékesíte­ni.- Van olyan játékos, akit különö­sen nagyra tartasz?- Roberto Baggio. Ő mindent tud a labdával. Képes arra, hogy egy pil­lanat alatt gólhelyzetet teremtsen az ellenfél kapuja előtt, és egyedül is el tud dönteni meccseket. Na, nekem még nagyon sok tanulnivalóm van. Igaz, elég technikás vagyok, viszont a fejjátékomon van mit javítani, és gyorsabban kellene megjátszanom a labdákat.- Egy gólerős támadó pedig mindig elkel a Fradiban...- Természetesen szeretnék NB I- es labdarúgó lenni a Ferencváros­ban. Addig azonban még másutt is helyt kell állnom: augusztusban be­vonulok katonának. SABJÁN ISTVÁN Egészen kicsiként kezdte pályafu­tását a most tizenkilenc éves futbal­lista. Már hat esztendősen a III. Kér. TTVE pályáján rúgta a labdát, és ser­dülőkoráig Óbudán játszott - a vége felé már az ifjúsági első csapatban. - Szűcs János volt az első edzőm, nagyon sokat köszönhetek neki - gondol vissza a kezdetekre. - A közelmúltban halt meg, és meg­rendített a távozása.- A Fradiban kihez kerültél?- Az ifi háromban Harangozó La­ci bá' foglalkozott velünk. Az évek során szinte minden poszton játszot­tam már. Leginkább belső középpá­lyásként szeretek futballozni.- Miért éppen ez a legkedvesebb feladatkör számodra?- Azért, mert a pálya közepén so­kat lehet az ember játékban, mind a védekezésben, mind a támadásban részt kell vennie. Vagyis ezen a poszton látványos játékot lehet nyúj­tani. Persze, nekem ez még ritkán si­kerül. Igaz, mostanában jobboldali szélső középpályás vagyok. Azért ke­rültem ide, mert aránylag gyors va­gyok és nagy a teherbírásom. Ez más feladat, de ezt is örömmel végzem a Fradiért.- Kihez szeretnél hasonlítani?- A kedvencem Giannini. Reme­kül irányít, elöl-hátul ott van, ahol kell, és gyakran eldönti a mérkőzé­seket. Itthon Lipcsei Peti játéka tet­szik a legjobban.- A tartalékok és a „nagyok" öl­tözőjét csak néhány méter választja el egymástól...- Én jó labdarúgó szeretnék len­ni, és ezért teljes erővel a futballra koncentrálok. A nagy álmom termé­szetesen az, hogy Fradi-mezben fut­hassak ki az Üllői úti stadion gyepé­re - és ne csupán egyszer. Fiatalok, nagy tervekkel. A lehe­tőség kapuja mindannyiuk előtt nyit­va áll. Jószerével csak rajtuk múlik, hogy be tudnak-e lépni rajta. Margay Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents