Fradi újság (1995)

1995 tavasz / 8. szám

10 FRADI ÚJSÁG „Hazámban a focit már teljesen átitatta a korrupció” - ezt a kőkemény mondatot nem más, mint Edson Arantes do Nascimento, vagy csak egyszerűen Pelé, azaz a Fekete Gyöngyszem jelentette ki. Az egykori focikirály arra célzott, hogy hazájában már nemcsak a játékosokat adják-veszik, hanem olykor-olykor a já­tékvezetőket is. Pelé, mint ismeretes, sportminiszter Brazíliában, ám gondja nemcsak a focival akad. Óriási botrány tört ugyanis ki amiatt, hogy egy hölgy „neki” szült gyermeket. A gond csupán annyi, hogy az illető szépasszony történetesen nem Pelé felesége. A vér­csoportvizsgálatok a Fekete Gyöngyszem apaságát bi­zonyítják, ám Pelé váltig tagad. JJ PELE - EDSON ARANTES DO NASCIMENTO A 1lk$ mezt viseltem J! Háromszoros világbaj­nok (1958,1962,1970). Ti­zenhét és fél évesen tűnt fel 1958-ban, amikor a brazil „álomcsapat" a svéd világ- bajnokságon 5-2-re győ­zött, ebből három gólt ő lőtt a döntőben. A Santos csa­patában játszott, majd pá­lyafutása végén Amerikába, a New York-i Cosmosba szerződött. A 10-es számú mezt viselte. 1283 gólt lőtt. Filmezni jött ide, Buda­pestre, a Menekülés a győ­zelembe című produkcióba. Nincs az a világsztár, popénekes vagy sportoló, akit ilyen hihetetlen népsze­rűség venne körül, mint őt. Akár az utcán sétál, vagy egy étteremben ül, vagy a forgatás helyszínén beszél­getünk, mihelyst valaki fel­fedezi, óriási embergyűrű zárul köré. Autogramot kér a nyugatnémet üzletember, az amerikai turista, az ittho­niak. És ő rendíthetetlen tü­relemmel - ad. Akár egy brazil karnevál­filmből kilépő nagy szemű, széles mosolyú férfi - ez volt az első impresszióm róla.- Trés Coracoesben (Három Szív) születtem szegény, de összetartó csa­ládban. Az apám focista volt. Amikor az utcán ját­szottunk a barátaimmal, és este szép időben a telihol­dat eltakarta a felhő, abba­hagytuk a játékot pár perc­re. Ilyenkor arról álmodoz­tam, hogy egyszer majd én is olyan jól fogok focizni, mint a papám-meséli Pelé a gyerekkoráról. — Anyám — ő Dikónak szólít - nem akarta, hogy focista legyek, orvosi karriert vágyott ne­kem. A mama féltett. A bá­tyám is focizott, de ő hamar abbahagyta, mert én voltam a „bezzeggyerek”, és ez ne­ki természetesen nem tet­szett. Az első futballszerző- désemet - mivel kiskorú voltam - a papámnak kel­lett aláírnia. Kezdetben a 4- es, majd később a 10-es mezt viseltem. Mióta visz- szavonultam, senki nem vi­seli a 10-es számot...- Hogyan lépett a fut- ballpályáról az utcára, a mindennapokba? Nem vi­selte meg a váltás, a visz- szavonulás?- Én mindent a futballon keresztül értem el az éle­temben. Egy focista karrier­je általában 10-15 év. (Ti­zennyolc éves korban kez­denek, harminc-harmin­chárom éves korban állnak le általában.) Nagyon kevés focista keres annyi pénzt ez alatt az idő alatt, amennyi­ből élete végéig megélhet. Én még aktív focistaként sokféle dologba kezdtem, azokból élek ma is. Gyáram van, autógumikat gyártok. Brazíliában reklámirodát tartok fenn, és a Radio Club nevű állomáson zenét, híre­ket, időjárás-jelentést és futbalIközvetítéseket sugá­roz. A Pepsi Colával is kö­töttem szerződést: reklám­filmekben veszek részt, Co­lát iszom gyerekekkel, mi­közben beszélgetek velük. Októberig New Yorkban ugyanis - más focistákkal együtt - 7-15 éves gyere­keket tanítunk focizni. A Santos és a Cosmos csapa­tokkal pedig rendszeresen tréningezem. Tehát nem áll­tam le teljesen.- Ugyanakkor éli a busi- nessmanek világát. Furcsa Felét üzletemberként elkép­zelni...- Sokkal keményebbnek kell lennem, mint a sport­ban. A szívemről el kell fe­ledkeznem. Valójában nem is érzem magam üzletem­bernek, nem is szeretem ezt a „foglalkozást”, viszont kö­telezettségeim vannak, túl­ságosan közel kerültem azokhoz az emberekhez, akiknek évek óta biztosítok munkát.- Hányszor lehet be­csapni?- Sokszor. Üzletben, ba­rátságban egyaránt. Állást adok embereknek, ezzel együtt bizalmat - sokszor mély csalódásokon megyek keresztül, aztán újra hiszek. Háromszor, sőt tizenötször kerülök ugyanabba a szitu­ációba, amelyben már pórul jártam. Annak ellenére, hogy huszonegy éve uta­zom a világban, találkozom különböző életfilozófiákkal, van az életre, első találko­zásra nehezen döntök az emberek őszintesége, ba­rátsága felől. Pontosabban: mindig hiszek.- Esténként min töpreng, amikor aludni készül?- Sok dolgot szeretnék elérni, amit nem tudok. Mostanában, azaz már egy éve azon gondolkozom, azaz dolgozom, hogy San- tosban egy Pelé-alapítványt létesítek árva gyerekeknek. Tizenöt gyerekkel kezde­ném. Nos, ehhez a polgár- mestertől a rendőrségig, orvosoktól a tanítókig min­denkivel tárgyalni kell meg­szervezni az egész létesít­ményt, ez foglalkoztat.- Magyarországról mi­kor hallott először?- Nyolc-kilenc éves le­hettem, amikor egy magyar csapatot azt hiszem a Hon­védőt láttam játszani. Ké­sőbb pedig már előadást tartottam Budapestről azon a főiskolán, ahol korábban diplomáztam.- Észrevettem, hogy so­kat dudorászik. Szereti a ze­nét?- Gitározok, énekelek, dalokat is írok. Már egy le­mezem meg is jelent.- Mit tart az életében a legfontosabbnak?- Az emberek tiszteletét, és azt, hogy három gyer­mekemet úgy neveljem, hogy rajtuk keresztül a jö­vőnek adjak valamit.- Nem hiányzik semmi? (1980) Részlet BALÓ JÚLIA: SZTÁRINTERJÚK forgatás közben című kötetéből De. A tömeg. A stadion hiszem: jobb rálátásom zaJa-

Next

/
Thumbnails
Contents