Fradi újság (1995)
1995 tavasz / 7. szám
8 FRADI ÚJSÁG Fradi születésnapra Z. Horváth Gyula verse Állj meg egy pillanatra élet, állj meg te rohanó Világ, adózzunk most a tegnap, néhány emberének, akik nélkül ma itt, nem állanánk. Erőt teremtő emlékezésül, szálljon feléjük most a tisztelet, nevük és tettük a korral el nem évül, ők állottak ott, Fradi-bölcsőd felett. Nyolcvan év van már mögötted visszatekintve - perc csupán hogy hitet tenni melletted összejöttek, a századelő egy májusán. Múltját vetkőzte már a város, házak, szívek tágabbá nyíltak, gondolnád-e, hogy ahol ma állsz ott készült születni már a holnap. Nyolcvan év - istenem hogyan is kezdted?: a gondoknál, csak a hited volt nagyobb, értelmet adtál az érzelemnek, pedig senkisem biztatott. Erkölcs, Erő és Egyetértés, mikor melyikből volt a több?! idegeidben hányszor feszült a féltés: az estre - jön-e még másnap délelőtt. Nyolcvan év - sikerben, gyászban, az időkerék ment, meg nem állt, színeink hányszor megcsúfolták, de mocsoktalanul élt tovább. Magunk fogadta szent esküvéssel őriztük meg a szép nevet: Ferencváros - és tiszta szívvel nyújtottunk másnak is kezet. Nyolcvan év - s a háborúk zajában hányszor mondtuk azt, vége - vége, de kibomló tiszta, fény-hajával, gyűlöletolvasztón jött a béke. Sport és emberség nekünk egyet jelentett, nem vittek félre útjaink, a romokon mindig újjáteremtek, zöld-fehér színű álmaink. Nyolcvan év - és ha visszanézel azt mondod, így a jó, - legyen, a múltat magukra vállalók nevében - mondom én: ez nemcsak sport, ez már történelem. Új rendben, igaz hazában indulni újra volt erőnk, s a jövőt formálók alázatával hajiunk meg most, a múlt előtt. Nyolcvan év, - de micsoda nyolcvan! némely’ egy századdal felért, de többet ennél, kevesen tettek sportért, hazáért, emberért! * Ezt a verset Z. Horváth Gyula klubtársunk a Fradi 80. születésnapjára - tehát 16 éve írta. Gondolatai, rímei napjaink fradistáihoz ugyanúgy szólnak, mint egykoron. Ez a vers is az idők végtelenjén át hirdeti: a Ferencvárosi Torna Club megdicsőülését múltban, jövőben, mindenkor... 65 éve írták... A magyar ökölvivósportnak alig néhány esztendős múltja van csak, ezalatt a rövid idő alatt azonban már a legelsők közé küzdötték fel magukat a magyar ökölvivók Európában, sőt világviszonylatban is. Egy olimpiai bajnokság, számos Európabajnokság és sok más nemzetközi győzelem jelzik a magyar ökölvivók előretörését. Az olimpiai bajnokság Kocsis Antal nevéhez fűződik, aki kétségkívül az egyik legnagyobb magyar sporttehetség. 1924-ben tűnt föl Budapest légsúlybajnokságában, 1926-ban nyerte első magyar bajnokságát. 1925 októberében mérkőzött először idegen ellenféllel, az osztrák Pospischil-lel, akitől vereséget szenvedett, az ezután következő években azonban tizenhét külföldi ellenfelét győzte le egyetlen vereség nélkül. Az 1928. évi amszterdami olimpiászon szerezte meg az olimpiai bajnoki cimet, a döntőben legyőzve a francia Apell-t. A legutóbbi időben professzionistává lett és Amerikában szerepel, még pedig győzelmesen. Kocsis nagytechnikáju, amellett erős és keményen küzdő boxoló. Kitüntetés a legidősebb Fradi munkatársnak. Németh Béla az FTC 96. születésnapjának az „előestéjén” - május 2-án - élte meg 89. születésnapját! Dr. Szívós István az FTC ügyvezető elnöke, a klub legmagasabb kitüntetésével az FTC Aranydiplomával köszöntötte! A Fradi születésnap kapcsán 13 régen működé szabályunkról távirati stílusban Autósport: 1926-ban alakult, fénykorukat a harmincas-negyvenes években élték. A szakosztály utolsó bajnoka már a Kinizsi korszakban versenyzett: Nagy Sámuel né - az 1500 cm3-es túrakocsik bajnokságát nyerte. A szakosztály 1953-ban feloszlott. Asztalitenisz: az atléták 1931- től kedvtelésből kezdték művelni, majd 1933-tól hivatalosan is megalakult a szakosztály, amelyben 1938-ig férfi és női részleg is volt. A nők 1936-ban veretlenül nyerték a magyar bajnokságot! 1950-től csak a női részleg sportolt - nagy sikerrel. Három CsB és VVK siker után a szakosztály 1980-ban szűnt meg. Egyébként az FTC első világbajnoka Mossóczy Lívia, másik híressége Jurikné Heirits Erzsébet is ebből a szakosztályból került ki! Evezés: A szakosztály 1909-ben alakult - a Népszigeten volt az első otthonuk, majd az óbudai és Latorca utcai telep volt szívbéli „tanyájuk”. A szakosztály 1988-ban szűnt meg. Szabó Gyula volt az első bajnoka, és a könnyűsúlyú nyolcas az utolsó bajnoki gárdája. Az ötvenes években a híres négyes, EB ezüstöt is hozott, a legfényesebb ezüst pedig Sarlós György mexikói második helyezése! Gyeplabda: 1928-tól a jégko- rongozók alosztályaként működött. Legnagyobb sikerük az 1953-ban szerzett bajnoki cím volt. Korcsolya: az ötvenes évek elejétől működött.1954-ben még gyorskorcsolya bajnoka is volt az egyesületnek: Kónya Béla személyében! Műkorcsolya, jégtánc, párosok... Sok-sok nagy diadal - dicső név a listán. Talán Almássy Zsuzsa vitte a legtöbbre, a világ legjobbjai között is rangja volt. 1980-ban ez a szakosztály is megszűnt. Motorkerékpársport: az autó- versenyezőkkel majdnem azonosak voltak - Andó, Kesjár, Kozma - mind hírességei voltak sportágunknak. A szakosztály 1926-tól 1953-ig működött, a legeredményesebb éve pedig 1949 volt. Kocsis Antal - az FTC első olimpiai bajnoka Ökölvívás: Már 1910-től működött a szakosztály, de nagy sikereit a húszas években érte el. Kocsis Antal személyében az FTC első olimpiai bajnoka - ökölvívó volt! Az FTC ökölvívói 38 egyéni és négy csapat- bajnokságban diadalmaskodtak. A nyolcvanas évek óta az FTC-nek nincs ökölvívó szakosztálya. Sakk: a Kinizsi korszakban alakult és egészen a hetvenes évek végéig voltak sakkozóink. Sándor Béla személyében 1953-ban még magyar bajnokkal is büszkélkedhettünk. Sielés: 1957 februárjában alakult 20 versenyzővel, akik a Gyöngyösi Kinizsi versenyzői voltak. A Kékestetőn volt a síházuk, amely az érdektelenség miatt hamarosan bezárt... Súlyemelés: 1934-től a birkózó szakosztály alosztályaként működtek. Bakonyi Tibor és Hunyadi László személyében a harmincas években még bajnokaik is voltak. Később a hatvanas években is próbálkoztak a szakosztály újraindításával. Kevés sikerrel. Tenisz: Már 1903-ban volt Fradi tenisz - de főleg csak kedvtelésből. 1924-ben viszont Soós Jolán személyében magyar bajnokunk is van. A hölgy teniszezők összesen 7 bajnokságot nyertek, a legtöbbet Baum- garten Magda. A Fradiban 1967-ig volt tenisz, akkor feloszlatták. Természetjárás: A szakosztály 1927-ben alakult, és 1929-ben már a Fradi természetjárói jelölték ki a Mátra turistaútjait! 1935-ben pedig még a téli túrákon is aktívak voltak - síeltek! A háború után még 1951- től 1957-ig, majd a hatvanas években rövid ideig is működött a szakosztálya - majd ezt követően megszűnt. Vívás: már az alakuláskor voltak vívóórák az FTC-ben - főleg Schlot- zer Gáspár vívómestert szerették nagyon a korabeli fradisták. Sajnos az élvonalba igazán soha nem kerültek, így hamarosan a megszűnés bekövetkezett. Egy tény: Zsabka Magdolna személyében - ha csak rövid ideig is - de a Fradinak volt válogatott vívónője!
