Fradi újság (1995)
1995 tavasz / 6. szám
4 FRADI ÚJSÁG AZ ISTEN SZÍNE IS ZÖLD-FEHÉR Hévízen nem két napja van tavasz, a város jó néhány éve kitavaszodott életét éli hazánkban szinte példátlanul. Mikor autómmal befordulok a főutcára, hosszasan kell vizsgálnom az arcokat, hogy elválogassam az útbaigazításra képes őslakostól az alkalmi semmit sem tudó turistát. Végül már egy rokonait fogadó idős hölgynél érdeklődöm, merre van a templomszentelő.- Maga is oda jött? Mióta tudják, hogy itt lesz a Ferencváros, mindenki megbolondult. Még olyanok is templomba mennek, akik azt sem tudják, hogy kell elmondani egy Miatyánkot.- Ezek szerint önnek nem nagyon tetszik ez a dolog?- Dehogynem. Én úgy vagyok ezzel mint hívő ember, hogyha bárki bármiért elmegy a templomba akár csak egyszer is, az is jobb, mintha a környékét is elkerülné. Egyébként jobb, ha itt leteszi az autóját, mert valószínűleg a templom környékén már nem kap helyet. Az idős hölgy nem tudom milyen lehet hívőnek, mindenesetre prófétának kitűnő volt. Kilométernyi távolságra látszik, hogy itt valami különleges dolog történik. A kellemes melegben gyalog közelítem meg a templomot, mely egészen elképesztő látványt nyújt. Színe a napsütésben nem is annyira feltűnő, ám a zászló az egyszerűen lenyűgöző rajta. A templom ormán háromféle lobogó leng. Egy nem túl nagyra nőtt magyar, egy hozzá hasonlatos méretű városi és egy hatalmas, két ablakot beborítani kész zöld-fehér címeres Fradi-zászló. Szerény megállapítás lenne, azon csodálkozni, hogy ilyen itt még nem volt. Hiszen mikor meghívtak az eseményre, már utánanéztem, s kiderült, a világ harmadik ilyesfajta létesítményét avatjuk. Madrid és Rio de Janeiro után Hévíz a világ harmadik városa, ahol csapatcímer kerül a kegytárgyak közé. Az emberben a meglepetés után először az a gondolat vert fészket, vajon nem túl profán az ilyesmi? Dr. Bencsik Pál apátplébános más véleményen van.- Ha bárki mutatni tud bármilyen egyházi iratban olyan szöveghelyet, amely ezt tiltja, úgy meghajolok a törvény előtt, de ezt annak magabiztos tudatában teszem, hogy ilyen tiltás nincs. Amit pedig a törvények és a szokások nem tiltanak, azt szabad. Két okból is örülök ennek a találkozásnak. Az egyik, hogy a Ferencváros mindig is a keresztény kispolgárság csapata volt. így volt ez alakulásakor, majd később a nehéz időkben is. A másik, ami fontosabb, hogy ennek a klubnak a címerében olyan értékek találhatók, mint az egység és az egyetértés gondolata, valamint az erkölcs. Ezek eddig klasz- szikus keresztény értékek, tehát azzal, hogy ezt a címert ebbe a szokatlan környezetbe helyezzük, nem teszünk semmi tiszteletlent. Meggyőződésem, hogy a címer jó helyre került. Ezt a templomot természetesen nem a futballcsapat kedvéért és tiszteletére építettük újjá, s hozzátenném, ez nem Fradi-templom, hanem Jézus szíve plébánia. Büszkék vagyunk rá, hogy a szentelésre eljött a csapat, s ezzel is deklaráltuk egymás kölcsönös tiszteletét.- Önök is büszkék rá? - ezt már Havasi Mihálytól, a Ferencváros labdarúgó-szakosztályának igazgatójától kérdezem.- Természetesen. Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy ránk gondoltak. Mi két hónapja tudjuk, hogy ez a templom készül, és hogy velünk akarnak közösséget vállalni. A játékosok is nagyon meg voltak hatódva, ennek is köszönhető, hogy edzőtáborDr. Bencsik Pál apátplébános
