Fradi újság (1994)
1994. május 25. FTC-Kispest
7 FRADI ÚJSÁG KÖNYVES EMBEREK A krónikás Méghozzá a Fradi krónikása. Nagy Bélát mindenki ezen a néven ismeri, említi, szereti. Pedig valóságos titulusa szerint a Ferencvárosi Torna Club sportmúzeumának vezetője, egyben mindenese. Kedvenc csapata május 3-án ünnepelte a kilencvenötödik születésnapját - ő május 6-án töltötte be az ötvenet. Derűs, temperamentumos, vendégszerető ember. Nem lehet tőle üres kézzel távozni, mert kifogyhatatlan a sajtóajándékokból. Szívesen tölt a ránézésre legalább háromliteres whiskysüvegből is. De bármilyen jó házigazda a múzeum focikincsei között, udvariassága sem feledtetheti, hogy állandóan versenyeznie kell a rengeteg tennivalója miatti szorongató idővel, így aztán valamivel hamarabb adja meg a választ, mint ahogy a riporter (minek tagadjuk: a másik Fradi-drukker) a kérdés végére érne.- Hány magyar labdarúgás történetével - elsősorban persze az FTC krónikájával - foglalkozó könyved látott napvilágot?- Egészen pontos adatot nem tudok mondani, hiszen akadnak átfedések, a nagyobb témákat több kötetre kellett osztani, és így tovább. Annyi bizonyos, hogy a könyveim száma szerint már nyugdíjas lehetnék: hatvannál jócskán több.- Ilyen hosszú és termékeny szakírói, statisztikusi pályafutás után jelent-e még élményt, amikor a nyomdából frissen kikerülő új munkádat megpillantod?- Ez az érzés gyönyörű és megszokhatatlan. Néhány hónap, egy vagy több esztendő törekvései: mindig az életem egy része zárul a kiadványokba.- Saját könyvtárad nyilván szenvedélyedet, hivatásodat szolgálja légióként.- Természetesen a sporttárgyú művek, a lexikonok, a várostörténeti és az etimológiai kézikönyvek a legbecsesebb forrásaim. Az utóbbi huszonöt év alatt itt, a múzeumban egy, a régi időkig visszanyúló sajtótörténeti bázist, adattárat is összegyűjtöttem. Ha nem otthon dolgozom, ide járok „könyvtárlátogatásra”. Ebbe az anyagba persze minden érdeklődő betekintést nyerhet.- Mi adja az apropót a mindig más szempontú közelítéshez, a futball- história, a klubtörténet kaleidoszkópjához?- A jubileumok, a kuriózumok, a játékosok pályafutásának fontos állomásai, a focitörténet sajátszerűségei diktálnak, és a szurkolók érdeklődése, várakozása. Most például a korai évtizedek magyar válogatottjainak győztes meccseit dolgoztam föl. Ezt majd a „marseille-i katasztrófa” évéig folytatom. Tovább nem...- Szándékszol tallózni a döntetleneket, a veresegéket is?- Semmi esetre sem. A szurkoló öröme a győzelem. A szép emlékekhez - büszkeségemre - olyan fotódokumentációt tudok majd társítani, amely az öt nagy fővárosi futballe- gyesület - az MTK, az UTE, a Kispest, a Vasas és a Ferencváros - valamennyi válogatott labdarúgójának képét tartalmazza, egészen a kezdetektől. Ezúttal a földolgozás kortörténeti kitekintésű módját választottam, tehát a foci nem önmagában, hanem például a kultúrával párhuzamos jelenségként mutatkozik. Nóta bene: említem, ha épp bevezették a pengőt, ha megjelent az első trolibusz az utcákon - vagy azt, hogy mások mellett Móricz Zsigmond dedikált a könyvnapon.- Föl tudod idézni legrégebbi saját könyvheti emlékedet?- Az esztendő már homályba vész, de kisgyerek voltam, amikor a szüleim magukkal vittek az újdonságok „szemlézésére”, és én Nagy Lajos egyik életrajzi kötetét kaptam ajándékba. Hadd mondjam el, hogy a fradista „társadalom” a maga módján újabban ugyancsak megúli a könyv ünnepét. Május végén, június elején a Sugár áruház előtt a „kedvencek” részvételével rendezünk dedikálásokat. Ha nem is a hivatalos listán, ám magam is könyvheti szerző leszek ezidén. Várjuk a szurkolókat!- Véletlen életfordulat révén lett belőled krónikás, vagy készültél erre a munkára?- A Fáy András Gimnázium tanulója voltam. Az épület igazán nincs messze az Üllői úti stadiontól. Igaz, diákkoromban a pálya átépítése miatt hosszú ideig jobbára a Népstadionban játszotta hazai mérkőzéseit a Ferencváros. Adatoló buzgalmam, dokumentáló szenvedélyem akkor még csak újságkivágatokból ragasztott füzetek, egyéb amatőr próbálkozások formájában jelentkezett. A Testnevelési Főiskola könyvtárában és másutt már szisztematikusan búvárkodtam. Adataimat a mai napig gyarapítgatom, javítom - nemcsak külső, olvasói szükséglet, hanem belső vágy is, hogy a lehető legpontosabban regisztráljam a sportág, illetve a klub múltját. 1967-ben, amikor a Fradi (Géczi, Novák, Mátrai, Páncsics..., hiszen emlékszel) bajnok lett, én készítettem egy tablót, amely azóta is megtekinthető a klubház többi dicsőségtáblája mellett. Több, mint negyedszázada gyűjtöm a klub múltjának írott és kézzelfogható darabjait - így krónikásnak tekintenek...- Ez a zsúfoltan gazdag, de sajnos mostohán szűkös körülmények közt elhelyezett gyűjtemény milyen helyet foglal el a hasonló sportmúzeumok sorában?- Közép-Kelet-Európa országait nézve nincs szégyellnivalónk, az élbolyban a helyünk. Ha viszont a nagy angol klubok vagy a Barcelona relikviáinak hajlékával vetem össze a miénket, azt kell mondjam: olyan messze kullogunk tőlük, mint a magyar foci az angoltól vagy a spanyoltól. A Barcelona többszintes épülete például lenyűgöző, szuper- modern, több vetítőtermes létesítmény. Ezt a technicizáltságot, tágasságot nálunk a kiállítások családiasságával szeretném helyettesíteni. Gerenda a régi tribünből; egy-egy tégla, amely mesélni tudna; Albert Flóri katonaládája, a piciny ezüst Magyar Kupa, amelyet a trófea történetének a megírásáért kaptam... - és sorolhatnám. Mindezt - és a kupákat, érmeket, plakátokat, személyes tárgyakat, ismertetőket - bárki Reméljük, hogy Keller nem csak ezt a kis Magyar Kupát fogja az idén... megtekintheti.- Mikor?- Amikor a „személyzet” itt van. Vagyis amikor kalauzolni tudom a sportbarátot. Mivel rukkolsz ki a közeljövőben, a már említett „győzelmi krónika” mellett?- A Fradi futballévszázad című könyvem - amelyet az ünnepi könyvhéten már szívesen dedikálok - azt a (majdnem) évszázadnyi időt fogja át, amelynek (pillanatnyi) végén még a most tizennyolc éves Lisztes Krisztián első bajnoki - meccset eldöntő - gólja sem marad említetlen. Remélem, hogy két-három helyiség egybenyitásával a múzeum is korszerűbb, levegősebb lesz. így méltóképp ünnepelhetnénk 1999-ben a valóban teljes száz Fradi-esztendőt.- Hogyan oszlanak meg mindennapjaid a család, a munka, a pihenés között?- Sokszor reggel hat órától itt a klubházban dolgozom, akkor még viszonylag csönd uralkodik. Nem ritka a tizenkét-tizennégy órás ügyintézés sem - mert a krónikásnak azért a hirdetésekről, a nyomdai műveletekről, ezer ügyes-bajos dologról is gondoskodnia kell. A család most bölcsész- diplomás Ildikó lányomnak szeretne állást találni. Addig is, amíg ez sikerül, a Fradi Újságba, a „Zöld Sasok” lapjába készít időnként interjúkat népszerű művészekkel. A pihenést sokszor összekötöm a munkával. Nagyon szeretek utazni, és szakmai okokból vagy egy-egy pályázat, a szurkolóknak szóló gesztus kapcsán erre szerencsére időnként nyílik is módom.- Ceruzával, géppel, számítógéppel írsz?- Egy derék Erika írógépem van, azon dolgozom, két újjal, ügyetlenül.- További jó munkát kívánok - de furdalja az oldalamat a kérdés: vajon Nagy Béla, a megszállott fradista, a krónikás ferencvárosi lakos-e?- Az voltam, Drégely utcai gyerek. A családalapítás azonban „fölröpített” a Várba. Befejezésül azzal gondos- kodhatom újabb irodalmi vonatkozásról, hogy mostani otthonom Hatvány Lajos emléktáblával megjelölt egykori házában van. (Utóhang. E sorok írója - „a krónikás krónikása” - az Üllői útról hazafelé jövet a metrón Bereczky Erzsébettel, a Nemzeti Színház fődramaturgjával (hét éven át kedves „főnökével”) találkozott, aki ugyancsak elkötelezett fradista. Férje, Győrffy György, a korán elhunyt kiváló színművész pedig egyenesen a főszurkolók közé tartozott. - Nagy Béla? - csillant föl Bereczky Erzsébet szeme. Máig sem felejtette el Gyurit, és ha kész egy-egy fontosabb kiadvány, mindig elküldi.) Tarján Tamás (Könyvvilág) Fradisták az Ünnepi Könyvhéten Hagyományossá vált, hogy a Zuglói Önkormányzat minden évben megrendezi az „Ünnepi Könyvhét Zugló a Kultúráért” programját és azon a Fradi sportolói is résztvesznek. így lesz ez az idén is. Kedvenceinkkel találkozhatunk az Örs vezér téren a Sugár Csemege Meinl előtti sátornál a következő' időpontokban. Június 2. csütörtök 14—15-ig: Nagy Béla sporttörténész újabb könyveit dedikálja Albert Flórián és Szeder József társaságában. Pénteken, június 3-án 14-15-ig Lipcsei Péter és Simon Tibor. Szombaton, június negyedikén az év Fradi csapata címet kiérdemelt kézilabdás lányok: Farkas Andrea, Farkas Ágnes, Kökény Bea, Pádár Ildikó, Takács Gabriella, Tóth Bea. Vasárnap, 5-én 10-11-ig: Telek András, Zavadszky Gábor. Várunk minden érdeklődó't, Fradistát és nem Fradistát, hiszen sportkönyvvel sajnos megint csak Nagy Béla jelentkezik az ünnepi könyvhéten. Bauer
