Fradi újság (1994)

1994 / 5. szám

Ok is Fradi-fiúk Páll Tibor, a Ferencváros idén harmincesztendős kézi­labdázója gyakran a kispadon üli végig a mérkőzéseket. Nem azért, mert nem fér már be a saját csapatába, az egésznek teljesen más oka van. Kétlakivá vált, Németh András oldalán másoded- zősködésbe kezdett a Fradi női együttesénél, és ha elő­fordul, hogy a két csapat mérkőzései ütköznek, ő úri­emberhez illően a gyengébb nemet választja. Az alábbi beszélgetésben azért esik mégis több szó a fiúkról, mert az ő munkájukról, helyzetük­ről lényegesen kevesebbet tudhat a tisztelt olvasó és szurkoló. Legutóbbi, tavalyi találkozásunkkor az FTC férfi kézilabdázói az NB I B élme­zőnyében álltak, akkor azt mondtad, egy kicsi segítség­gel elérhető lenne az NB I is. Azóta közelebb vagy távolabb került az első osztály?- Mindenképpen távolabb, hiszen a közelmúltban szü­letett határozat szerint az NB l-es mezőny létszámát az 1995-96-os bajnokságtól 14- esre szűkítik. Idén már nem kerülhetünk fel, mert a Százhalombatta behozhatat­lan előnnyel vezet, jövőre pedig, a már említett létszám- csökkentés miatt elképzel­hető, hogy nem is lesz köz­vetlen feljutó, még az első helyzetinek is osztályozót kell játszania.- E tőletek független, külső döntésen túl, belülről hogyan alakult a sorsotok?- A jétékosanyagunk nem változott lényegesen, már ami az erejét illeti. Körülbelül ugyanott tartunk, mint tavaly. Azaz, az első osztályban, je­len helyzetünkben semmikép­pen nem állhatnánk meg a helyünket, ahhoz ugyanis kel­lene heti öt edzés a mostani kettővel szemben.- A három plusz edzés mel­lett hány új játékos kellene?- Ez nem lenne gond, a régi Fradisták közül többen is szívesen visszajönnének. Az egész pénzkérdés, egy NB I- es szakosztály működtetése mintegy évi 15-20 millió forint.- A tőszomszédságotokban, a Siketek Csarnokában játszik egy mindenféle tradíció nélküli első osztályú csapat, a Hort. Ti pedig, a Ferencváros múltjával és nevével a másodosztályra vagytok kárhoztatva?- Nekik van pénzük, ezt Florváth Tibornak köszön­hetik, aki fantáziát látott ben­nük. Egyébként két edző­meccset is játszottunk a Horttal, egyszer le is győztük őket. Egy olyan csapatot, amely naponta kétszer edz Csík János irányítása mellett. De ha már itt tartunk, el kell mondanom, hogy mi is ren­geteget köszönhetünk a Fe­rencvárosnak és Deák László elnökhelyettesnek is. A Nép­ligetben játszhatunk, kaptunk szerelést, igazolhattunk né­hány posztra, összejött egy londoni utunk, most pedig edzőt is sikerült szerződet- nünk. Tudomásul kell ven­nünk, hogy ahol a KEK- elődöntős női kézilabdacsa­pat számára sem könnyű az anyagi háttér biztosítása, ott a van ti nekünk nem juthat húszmillió forint.- Azért nem minden pénzkérdés, a mérkőzéseitek kezdési időpontjait például ingyen is jobban megszer­vezhettétek volna...- így van, csakhogy gya­korlatilag nem létezik a szak­osztályvezetésünk. A bajnok­ság előtti időpontegyeztető megbeszélésen minket senki nem képviselt, pedig szá­munkra kedvezőbb lett volna, ha legalább a hazai mécs­eseinket a női mérkőzések előtt vagy után vívhatjuk. így azonban minden esetben az ellenfél érdeke érvényesült, én pedig sokszor még a saját bajnokijaimról is lemaradok.- Azért, mert ilyenkor a női együttest és az edzősködést választod. Nem gondolták még arra, hogy a fiúkat tréningezd?- Játékosedzőként sem­miképpen. Esetleg, később, talán igen, de azoknak nem szívesen dirigálnék, akikkel hosszú ideig együtt játszot­tam. A fiatalokkal szemben már nem lennének ilyen gátlásaim, de ehhez az is kel­lene, hogy ez a megoldás ra­jtam kívül másnak is eszébe jusson.- A fiúcsapat milyen reményekkel, távlati célokkal jár el az edzésekre és mérkőzésekre?- A csapat nagy része bízik a feljutásban. Fia egyetlen mérkőzésen múlna a fel­kerülés, azon mi, az idő­sebbek is mindent belead­nánk, de összességében nem vagyunk ennyire opti­misták. Nagy elégtétel lenne ugyan számunkra is a feljutás, de ha az anyagi helyzetünk nem változik, ez inkább csak álom marad. Természetes, hogy a fiatalok bizakodóbbak, de ők még soha nem játszottak az első osztályban, pontosan nem tudják felmérni, mi is az, mi­lyen kihívást, feladatot jelent. Én, a magam tapasztalataival úgy érzem, egy ideig játszom még az NB I B-ben, aztán talán lesz egy búcsúmecs- csünk, és befejezem. Mármint az aktív játékot, mert az edzősködésbe szinte még csak most vágtam bele. Szeiler bravúr: ■ ■ Ötszáz goltalan perc! Nem mindennapi sorozatot tudhat magáénak Szeiler József, a Zöld Sasok kapusa. Az MTK elleni, 0-0-ra végzó'dött örök­rangadó lefújásának pillanatában már kerek 500 perce maradt érintetlen a hálója. Mert ugye Schneider szombathelyi bün- tetó'bó'l szerzett gólját követően gyűrték le a fiúk 3-0-ra az ETO- t a Magyar Kupában, 1-0-ra verte a Vasast a csapat a Fáy utcában, a Sopront is ugyanilyen arányú vereséggel küdlték haza az Üllői útról, majd a győri ku­pavisszavágón sem rúgtak gólt az ellenfél csatárai. S utána jöttek a kék-fehérek. Ezeket a sorokat már a kispesti vendégszereplés után olvashatják, könnyen lehet, hogy a bravúr folytatódik, ám Józsi teljesítménye már így is fi­gyelemre méltó.- Ezek közül melyik mérkőzés volt számodra a legnehezebb? - kérdeztük tőle.- Egyik sem volt könnyű, de talán az ETO elleni itthoni ku­pameccsen akadt a legtöbb dol­gom. Az az igazság, hogy az előny birtokában kicsit kien­gedtünk, s a védelem jónéhány- szor kinyílt, utat engedve a gyors győri csatároknak. Szerencsére megúsztuk, sokat számított a visszavágón, hogy az első mécs­esén nem kaptunk gólt.- Emlékszel, mikor fordult elő utoljára, hogy tétmérkőzéseken zsinórban félezer percig ne rez- düljön meg a hálód?- Alaposan meg kellene eről­tetnem a memóriámat, hogy felfedezzek valami hasonlót a korábbi emlékeimből. Felnőtt­ként biztos nem sikerült eddig ez a bravúr. Szerintem az ifi II.-ben azért volt ilyen. Ott is kifogtunk egy remek szériát.- Mennyiben a te érdemed, hogy nem kell sokszor magad mögé nyúlnod?- Erre nem egyszerű a valász. Ha figyelembe veszem, hogy a Fradi ellen minden csapat eleve a védekezéssel törődik, akkor inkább a társak érdeme. Ugyan­akkor nagyon nehéz úgy koncen­trálni, hogy 30 percig hozzá sem érsz a labdához, aztán hirtelen teljesen egyedül tör a kapunkra egy csatár. Vagyis állandó ké­szenlétben kell lennem, közben jobbára másik térfélen zajlik a játék. Azért ez sem kis feladat. Tizenhárom lövésből talán kön­nyebb tizenkettőt kivédeni, mint háromból hármat.- Valahogy így van ezzel Rossi, a Milan kapusa is , aki nemrég döbbenetes rekordot javított.- Hízelgő a hasonlítgatás... Bárcsak nekem is megadatna egyszer, hogy több mint 900 per­cig ne kapjak gólt. Most egyelőre azon vagyok, hogy az 500 percemet legalább 590-re egé­szítsem ki. Honvéd ellen pontot vagy pontokat is jelenthet, ha nem kapunk gólt a Bozsik-sta- dionban. S az a bajnokság hajrá­ja előtt is feldobna mindnyá­junkat. Hogy Rossinál maradjak, szerencsére nekem nincs olyan mumusom Kispesten, mint a Mi­lan kapuvédőjének Kolivanov... (n-ly) szokások ismeretében 60-70 ezer előfizetőt tud kiszolgálni. Van tehát még szabad kapacitá­sunk, ám nem hallgathatjuk el, bizonyos körzetekben és bi­zonyos időszakokban túlterhelt­séget tapasztalunk. Egy igazi péntek délutáni, belvárosi dugóban például a légszennyezéssel egyenes arányban nő a rossz minőségű telefonbeszélgetések száma. Nehezítik a helyzetet a magya­rosan hosszú telefonbeszélge­tések. A Westel 450-nél számítanak arra, hogy hamarosan előfizetőik egy része kicserélődhet, vagyis a mobiltelefon tulajdonosok üzleti személyes érdekeik figyelem- bevételével döntenek arról: mi­lyen készülékeket használnak. Nem kizárt egy olyan vállalkozói réteg megjelenése sem, amelyik- a külföldön már bevált módon- úgy a GSM rendszert, mint a hagyományos 450-est is hasz­nálja majd, annak függvé­nyében, hogy külföldön, illetve belföldön, az ország melyik részén akar telefonálni. Mindez azt jelenti, ha a Westel 450-es továbbra is jó minőségű szolgál­tatást nyújt, egy bizonyos elő­fizetői árstruktúrálódás mellett tovább növelheti előfizetői lét­számát. Bár a 450-es szolgáltatá­sokat bizonyos mértékben kiegészíti a GSM, és éles konkurencia harctól nem kell tar­tani, a verseny érezhető lesz. A GSM rendszerek megjelenése ki­hívást jelent a Westel 450-nek és olyan újtípusú marketing stra­tégiát és árpolitikát igényel, a- mely alkalmazkodik a magyar távközlési piacon bekövetkezett korszak váltáshoz, a kínálati piac megjelenéséhez. A Westel 450-es igyekszik megtalálni azokat az előfizetőket, akik hosszútávon partnerei maradnak és ezt az új szem­léletet értékesítései stratégi­ájuknál is figyelembe veszik. Ehhez az új szemlélethez új ár­politika is tartozik.- Már tavaly novemberében megkezdtük árátalakító progra­munkat és ennek keretében el­sősorban a vidéken csökkentet­tük a belépési díjat. Ezt március­ban egy készülékár csökkentés követte - volt olyan mobiltelefon, amelynek ára negyvenötezer forinttal lett olcsóbb - és most április elsejétől a „hívó fél fizet” eivének bevezetése újabb jelen­tős megtakarítást jelent a Westel 450-es előfizetőinek. Ezzel egy- időben országosan huszonöte­zer forintra mérsékeljük a belé­pési díjat és a közeljövőben spe­ciálisan a mi ügyfélkörünkre sza­bott díjcsomagmódosításokat is bevezetünk, ami szintén némi tarifakedvezménnyel jár. De fordítsuk le a számok nyelvére: mibe kerül ma a Westel 450-es mobiltelefonkészülék, il­letve az ahhoz kapcsolódó szol­gáltatás. A készülékek árai tí­pustól függően 85 ezer forinttól 175 ezer foirint között mozognak és kaphatók kis méretű, zsebben hordozható kézikészülékek is. A Mobiltelefonokat, mint sok más tartós fogyasztási cikket lízingel­ni is lehet, A készülék vásár­lásakor belépési díjat kell fizetni, ami IV. 1-től országosan egysé­gesen huszonötezer forint - Bu­dapesten eddig 75 ezer volt - és ehhez jön még az előfizető által választott szolgáltatási díjcso­mag költsége. Ezek a tarifák április elsejétől nem változtak, de jelentős megtakarítás a Westel 450-es tulajdonosoknak, hogy miután mától a hívó fél elvén működik a rendszer a bejövő hívásokért egyáltalán - tehát nem csak akkor, ha Westel 450- es mobiltelefonról érkezik a hívás! - nem kell fizetni a készülék tulajdonosának. Egyet­len, és tegyük hozzá szerény áremelkedéssel kell számolniuk mától a Westel 450-es elő­fizetőinek: ha vezetékes tele­fonkészüléket hívnak, a hálózat használatáért a korábbi öt forint helyett, hatot kell fizetni. Ugyan­akkor pénztárcakímélő újdonság a Westel 450-nél, hogy április elsejétől a nemzetközi híváskor - MATÁV érvényes díján felül - a korábbinál lényegesen keveseb­bet, percenként tizenegy forintot számláznak. Újdonság, hogy 450-es és a GSM rendszer békés egymás mellett élésének bizonyítékaként létrejött megállapodás keretében a Westel 900-as készülékek kaphatók, az Eurofon szolgál­tatások igénybevehetők lesznek a Westel Rádiótelefon Kft. buda­pesti Karinthy Frigyes utcai iro­dájában, sőt vidéken a székesfe­hérvári és győri irodákban is.

Next

/
Thumbnails
Contents