Fradi újság (1994)
1994 ősz / 7. szám
11 FRADI ÚJSÁG A Fradi futball „hátországában” dolgoznak^ POZSONYI LAJOS (62 éves) gyerekkorában, 1945-ben került Ferencvárosba. A kölyökcsapat centereként kezdte, s több mint hetven gólt lőtt az első szezonban. Fiatal kora ellenére helyet kapott abban az ificsapatban, amely az Újpest ellen játszott, és hét gólt vágott a liláknak. Aztán megsérült az ifik kapusa, és edzőjük, Deák Patyi bácsi a ruganyossága miatt kapusnak vitte fel a nála idősebbek közé. Jól mutatkozott be a Vasas ellen, és bentragadt. Kiöregedése után a tartalékcsapat hálóját őrizte. Akkoriban jó kapusai voltak a Fradinak, és úgy gondolta, nem tud bekerülni a csapatba, ezért az NB ll-ben folytatta. Közben, még tizenöt éves korában leigazolták a ferencvárosi hokisok is - kapusnak. Két esztendő múlva már az OB l-be védett, 1950-ben pedig válogatott lett. A Fradival 13 bajnoki címet és számos kupát nyert. 1951-től már csak a jétkoronggal foglalkozott, és a válogatottban 1972- ig(!) szerepelt. Búcsúja évében a felnőttcsapat edzéseit irányította, majd ezt követően az FTC klubfotósa lett. Négy évvel ezelőtt Vincze Géza, a ferencvárosi labdarúgó utánpótlás vezetője felkérte, hogy vállalja el a 8-13 éves kapusok edzéseinek megtartását, s örömmel mondott igent. Az előkészítő korosztálytól a serdülő l-ig foglalkozik a srácokkal a Czakó utcai, a Vágóhíd utcai és a népligeti sporttelepen.- Ebben a korban kell megalapozni a kapust, mint labdarúgót - magyarázta Pozsonyi Lajos. - Meg kell tanítani a biztonságos labdafogásra, a vetődésre lent és fent, és arra, hogy a kapus számára a legfontosabb tulajdonság a bátorság. Ilyenkor kell, hogy a vérévé váljon a játékkal való együttélés, hogy milyen a jó ütemű kifutás. Egy kapusnak azonban nemcsak a lövéseket kell hárítania, hanem a védelmet is tudnia kell irányítani. Ezeket a dolgokat nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani, hosszú, kitartó munka szükséges hozzá. Pozsonyi Lajos boldogan mondta: a gyerekek nagyon jó partnerek, sokszor mondják edzés után, hogy még maradnának egy kicsit, mert szeretnék ezt, vagy azt az elemet gyakorolni. A mérkőzések előtt a kapuse- dzó'nek kötelessége felkészíteni a srácokat, mire kell figyelniük, vallja mindenki Lajos bácsija. A meccs után pedig megbeszélik a történteket, kielemzik a hibákat. Tanítványai mérkőzéseire rendszeresen kijár, s a látottak alapján próbálja rávezetni az ifjú portásokat a helyes megoldásokra. Fia valaki jó véd, soha nem marad el a dicséret sem. Ezek a dolgok nagyon fontosak, mert ebben a korban - persze, később is - jó pszichológusnak is kell lennie az edzőnek. Amikor a televízió valamilyen rangos mérkőzést közvetít, mindig feladatot kapnak a fiúk. Figyelniük kell a kapusok munkáját, s aztán közösen megbeszélik a látottakat, hogy abból is tanuljanak.- Szeretném mindazt átadni, amit én tanultam annak idején az edzőimtől, például dr. Lakat Ká- rolytól - mondta Pozsonyi Lajos. - Remélem, a kezem alatt megforduló srácok közül minél többen lesznek NB l-es, sőt válogatott kapusok. S ha ferencvárosi játékosként kerülnek a legjobbak közé, még nagyobb lesz az örömöm. ★ PAPP GYULA (27 éves) a legfiatalabb a Ferencvárosnál dolgozó labdarúgóedzők közül, ám már évek óta foglalkozik a zöld-fehér utánpótlással. Miskolcon nőtt fel, és az egykori nagy Diósgyőri VTK-n nevelkedve lett futballista. Hol jobbhátvédet, hol középpályást játszott a különböző korosztályos csapatokban. Az ifi egyig jutott, amikor a középiskola után úgy döntött, a Testnevelési Főiskolán tanul tovább. Kicsit szomorúan mondja, hgoy ez aktív labdarúgó-pályafutásának végét is jelentette. Bár négy esztendőn át játszott a TFSE együttesében - az utolsó évben mint a B-csapat játékosedzője -, napi tanulás vagy munka mellett nem lehet olyan szinten futballozni, hogy az biztosítsa a megélhetést. Egyébként is mindig edző szeretett volna lenni, így érthető, hogy olyan nagyon nem bánkódott játékoskarrierje befejeződése miatt. A diploma után megszerezte a szakedzői oklevelet is. Főiskolás éveinek vége felé az MLSZ-ben dolgozott társadalmi munkában, s mint később kiderült, ez döntő volt edzői pályája szempontjából.- Áttételesen kerültem a Fradiba, több kapcsolaton keresztül jutott el hozzám Vincze Géza ajánlata, amelyben edzőt keresett az utánpótlásbázisra - emlékezett Papp Gyula. - Óriási megtiszteltetés a Ferencvárosnál edzőnek lenni, és mit tagadjam, büszke vagyok arra, hogy itt lehetek. Nz első évben a serdülő lll/B csapattal foglalkozott, még másodállásban. Ezután lett főállású edző, és jelenleg két társasággal dolgozik: az 1983. augusztus elseje és az 1984. augusztus elseje után született fiúkkal, azaz a serdülő V. és VI. csapattal. Emellett tanít is: míg korábban általános iskolában és gimnáziumban is oktatott testnevelést, most a Fra- di-iskolának számító Lobogó utcai általánosban tanít. Ami a labdarúgást iljeti, az európai iskolák közül a hollandot kedveli. A tulipánosok a cselezésre, a labdavezetésre koncentrálnak, szemben a németekkel, akik inkább az átadásokra épülő játékot részesítik előnyben.- Ebben a korban a gyerek szereti, ha nála van a labda - magyarázza Papp Gyula. - Ezért tartom én sokkal barátságosabbnak a holland iskolát. Tíz-tizen- egyéves korban a játék megszerettetése, a technikai elemk elsajátíttatása a legfontosabb. Ha ezeket a srácok megtanulják, erre építve később már jóval köny- nyebb lesz megtanítani a passz- játékot. Ugyanis, ha a gyerek már jól tudja kezelni a labdát, az átadások nem pattannak el tőle, és oda tudja rúgni a bőrt, ahová szeretné. Szóval, sokat játszunk, mert a gyakorlások során féiig- meddig megtanult elemek a mérkőzésszituációkban válnak igazán készséggé. Úgy tapasztaltam, hogy a gyerekek nagyon hálásak az ilyen edzésekért; szeretek velük dolgozni. Remélem, nagyobb korukban tudnak majd abból profitálni, amit a velem töltött idő alatt tanultak. Margay Sándor
