Fradi újság (1994)
1994 / 2. szám
FRADI ÚJSÁG 3 FUTBALLISTA FIÚK ÉS APÁK Simonok B ármibe le merném fogadni, a fővárosban éló' Fradi-szurkolók nagy többsége járt már a Hegedűs Gyula utcában. De valószínűleg a vidékiek is gyakorta útba ejtették a környéket, mikor egy-egy bajnoki vagy kupamérkó'zésen fennen szárnyaltak a Zöld Sasok. Ünneplésre ugyanis nincs tán alkalmasabb hely, mint a Simon Sörpince. A Hegedűs Gyula utca és a körút sarkától nem messze a két Simon Tibor, az ifjabb és az idó'sebb családi vállalkozásban üzemelteti a vendéglátóipari egységet.- Megvallom őszintén, mindig is válogatott futballistát és jó vendéglátóst szerettem volna nevelni a fiamból - mondja büszkén a papa. - Az egész életemet erre tettem fel, úgy tűnik nem is hiába. Szó, mi szó, idősebb Simon Tibor reális célt tűzött ki maga és sarja elé. A Fradi közönség nagy kedvence, a kó'kemény, csupaszív jobbhátvéd betonbiztos tagja az Üllői úti kezdő tizenegynek, kilencszer magára ölthette a címeres mezt is. A Simon söröző színvonala, forgalma pedig szintén első osztályú.- Miből gondolta, hogy Tibi két eny- nyire különböző „szakmában” is megállja majd a helyét?- Már kiskorában nagyszerű labdaérzéke volt, és iszonyatos ereje. Láttam, mire lehet képes ez a gyerek, hisz magam is rendelkezem némi sportmúlttal.- Mit sportolt? Futballoztam Újpesten, az Egyetértésben, igaz, NB l-es mérkőzésen nem szerepeltem, csak a kerettagságig jutottam el. Utána Perbálra mentem, ahol nemcsak játszottam, hanem a későbbiekben edzősködtem is. Povázsai Lászlónak és Háry Lászlónak segítettem a munkáját. A legszebb eredményünk az országos ifibajnokságban bronzérem, de egyszer az ötödik helyen is végeztünk. Óriási sikernek számított az akkoriban.- Vagyis volt annyi szakmai rátermettsége, hogy saját fiának tehetségét elfogulatlanul megítélje.- Egy apa soha nem lehet elfogulatlan a fiával szemben, de Tibiké tényleg jól mozgott. „Tibiké” azóta felnőtt, kétgyermekes családapa, 30. életévében jár. O így emlékszik a kezdetekre.- Amikor apám edzősködött Perbálon, majdnem minden edzésen ott voltam. Mégis a lakhelyünkhöz közeli Pénzügyőrnél jelentkeztem először játékra, aztán a KSI-be kerültem. Fociztam, mert mindig is élveztem ezt a játékot, s nem is gondoltam arra, hogy valaha első osztályú futballista leszek. Azt sem hittem volna, hogy egy Ferencvárosba beférhetek. Aztán eljött 1984, amikor a Népligetben egy edzőmeccsen becseréltek. Pölő, Pogány Laci, Rab Tibi, vagy Rubold Peti mellé. Akiket addig csak az oldalvonal mellól lestem áhítattal. Ifjabb Simon Tibor tehát labdarúgóként bemutatkozott az NB I- ben. Akkoriban még kevesen tudták, a labdarúgás mellett már üzletet is vezetett.- Nem volt még 14 éves, amikor ‘82 nyarán elutaztam három hétre. Éppen zajlottá spanyolországi világbajnokság, Tibiké fogta magát, s az étterem egyik sarkába beállított egy tévét. Sokszorosára Az idősebb Simon Tibor nőtt a forgalom. Már akkor éreztem, hogy ehhez is van érzéke. Futballban hamar túlnőtt rajtam, tiszta szívemből kívánom neki, hogy a vendéglátásban is így legyen - érzékenyül el egy kissé a a papa.- Ezek szerint nemcsak a futballra, a szakmára is tanította.- Egyfolytában. Idővel már akárcsak a zöld gyepen, ezen a területen is kialakult egy sajátos stílusa. Másként csinálja, mint én, jómagam még inkább a hagyományos vendéglátási módszereket követem. Tibi bátran újít, alapvetően más üzleti szellemben végzi a munkáját. De ez engem egyáltalán nem zavar. Sokat várok tőle, mert ehhez is óriási tehetséggel rendelkezik.- Épphogy nagykorú lettem, már szerződésesként én üzemeltettem a hűvösvölgyi Balázs vendéglőt - veszi át a szót Simi, akinek csak azért van kevesebb haja apjánál, mert állandóan „tüsire” nyiratja. - Alapáron vettem ki, teljesen lerobbant állapotban. Rövid időn belül sikerült felfuttatnom. Abban az időszakban nekem volt szinte a legnagyobb választékom messze a környéken. Például 27 fajta sört árultam, amikor legtöbb helyen csak Kőbányait mértek. Persze már akkor is rengeteg segítséget kaptam apámtól.- És utána jött sörpince... Úgy tudom, akadt némi bonyodalmad abból a kettősségből, hogy Te vagy a tulajdonosa annak a vendéglőnek, ahol csapatod szurkolói szoktak ünnepel- getni a fényes győzelmek estéin...- Mit ne mondjak, csak márciusban három függő perem van, a bíróságon már előre köszönnek. Ezt csak a rosszakaróimnak köszönhetem. Akkor jelentettek fel először, amikor még ki se nyitottam. A rendőrök meg általában meglepődnek, amikor kihívják őket, és a bokszokban színészeket, politikusokat, olimpiai bajnokokat is megpillantanak. Ez egy nyugodt hely, bár egy-két rangadó, vagy kupagyőzelem után valóban volt egy kis ramazuri, utcabál meg miegymás... de akkor ki bánta?- Hadd tippeljek! A billiárdterem megnyitása nem édesapám ötlete volt.- Kicsit meg is lepődött, hogy mit akarok ezzel. Amerikai asztalokat állítottunk be, ott is jó a sör. Nem titkolt célom az volt, hogy a fiatalabb korosztályokat is idecsábítsam, ne csak meccsek után látogassanak el hozzánk. Nyugodtan kijelenthetem, az elképzelés bejött.- Áruld már el, hogyan képzeled a jövődet? Futballban vagy a vendéglátásban képzeled el az aktív pályafutásodat követő éveket. Esetleg továbbra is maradsz mindkét területen?- Igazad van, most már ideje lesz lassan ezen is elgondolkodnom. Vannak még terveim a futballal. Már jártam egy keveset a TF sportvezetői szakára, de kissé komolytalannak tűnt számomra, ezért abbahagytam. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem fogok edzősködni. Először a gyerekekkel szeretnék foglalkozni, aztán majd meglátjuk, egy felnőttcsapatnál is betevágok-e.- És a vendéglátás? • Azt emellett is lehet csinálni. Talán könnyebb dolgom lesz, mint mostanában. (naszály) A Simon név az Üllői úton kötelez Ez a Simi nem az a Simi. Már az első ránézésre is mintha kissé fiata- labbnak tűnne, a haja is lényegesen hosszabb, ráadásul a neve sem Tibor, hanem Péter. Bizony, a koreia Gold Star elleni előkészületi mérkőzésen egyszerre két Simon lépett pályára a Ferencváros csapatában. Aligha kétséges, ez a 2-1-es Fradi-győzelemmel végződött találkozó a 19. életévében járó Péter számára lett emlékezetesebb, hiszen életében először játszhatott a „nagyok” között.- Mióta is vártál erre a pillanatra?- Több mint tíz éve. Apám még 1983. augusztusában vitt le először edzésre, Hajdú József és Balogh István csoportjához. Azóta valóban sokat álmodoztam arról, hogy minél hamarabb bemutatkozhassak az első csapatban.- Kitől és hogyan tudtad meg, hogy mindez valóra vállhat?- Egyik délelőtt Nyilasi Tibor szólt, hogy délután nem játszom a junior előkészületi mérkőzésen, hanem velük fogok edzeni. Másnap ugyanis szóhoz jutok a nagycsapatban. Ugye mondanom sem kell, nagyon örültem a meghívásnak, aznap éjszaka egy kicsit nyugtalanabbul aludtam a szokottnál.- Hogyan fogadtak a többiek, amikor beléptél az öltözőTe?- Nem egy vadidegen társaságba csöppentem hirtelen, nagyjából az egész csapattal ismerjük egymást. Kedvesen fogadtak, egy cseppet sem okozott problémát, hogy én újonc lennék. Ez a Fradi most igazi közösséget alkot. Mindenkitől csakis bíztatást kaptam.- Hány percet játszottál a premiereden?- A második félidő 10. percében küldött be a mester, azt hiszem, a rendelkezésemre álló 35 percben nem okoztam csalódást. Remélem, a játékostársaknak és a szurkolóknak, no és nem utolsósorban Nyilasi Tibornak is ez a véleménye.- És az sem okozott gondot, hogy ha valamelyik társad azt kiabálta: „Simi!”...- Akkor egyértelműen a Tibinek szóltak, nekem ugyanis más a becenevem.- Éspedig?- Úgy hívnak, hogy Dugó. Kisgyerekkoromban aggatta rám valaki, merthogy én voltam a legalacsonyabb a csapatban. A „Simi” különben is már foglalt.- Egyébként névrokonoddal milyen viszonyban vagytok?- Közelebbről nem ismerem, de mind emberileg, mind a játéka alapján kifejezetten szimpatikus számomra. A szívét is kiteszi a gyepre. Egyébként voltak, akik megkérdezték tőlem, hogy én va- gyok-e a fia? Gondolom, csak vicces kedvükben érdeklődtek eziránt.- Szerinted mikor jön el az ideje, hogy hétről hétre egymás mellett játszhassatok?- Ezt nem tudnám megjósolni. Nyilasi Tibor csak annyit mondott, sokat kell még fejlődnöm.- Te is így érzed?- A legteljesebb mértékben. Bőven van mit tanulnom, a technikámon is lenne mit csiszolni. Aztán fejleszthetném még a gyorsaságomat. egészen más a tempó az NB I- ben, mint a juniorok között.- Tényleg, nektek, a játékosoknak mi a véleményetek a juniorbajnokság színvonaláról?- Mit is válaszolhatnék erre? Sajnos akadnak olyan patinás nagyegyesületek is, mint például a Vasas, vagy az ETO, akik ha nem kötelező, nem indítanak csapatot. így az ő fiataljaikat egycsapásra szétzavarták, ugyanakkor mi is bűnhődünk, hisz idén például mindössze öt bajnoki mérkőzést játszunk. Komolytalanná vált ez a pontvadászat, nem tehetünk szert meccsrutinra sem.- Akkor egyszerű a megoldás! Követelj magadnak helyet az első csapatban!...- Azért ez mégsem olyan egyszerű. Minden tőlem telhetőt megteszek ennek érdekében, de ez ugyan nem csak rajtam múlik.- Mellesleg „civilben” mit csinálsz?- Az idei tanév végén érettségizek a Szent István Közgazdasági Szak- középiskola esti tagozatán.- És utána mi a terved? A futball- ból akarsz majd megélni?- Természetesen. De mondom, tisztában vagyok azzal, hogy menynyit kell még ehhez tanulnom. Különben is, a Simon név az Üllői úton kötelez. (nasz-) Simi a billiardszalonban Nagy Gáborral és fiával - törzsszurkolóinkkal - eav Fradi úisáaban hirdetett emlékfotózáson...
