Fradi újság (1994)

1994 ősz / 5. szám

3 FRADI ÚJSÁG A klub barátja Barcsról Mindig Renault-val robog az Üllői-útra Álmos István amióta az eszét tudja, mindig is a Fradinak szurkolt. Volt úgy, hogy hosszú órákat bumlizott föl vonattal a déli határ mellett lévő Barcsról, hogy láthassa az Üllői úti kedvenceket. Ma már Rena­ult-val jár, méghozzá egy csodálatosan szép Safrannal. Előkelő, gyö­nyörű ez az autó. Nem véletlen a márkához való ragaszkodás, hiszen a barcsi Renault Márkakereskedést magába foglaló Alfa Járműtechnikai Kft. tulajdonosigazgatója Álmos István.- Azért így kényelmesebb a fővárosba feljönni] Fradi-meccsre járni.- így igaz, de legalább olyan lehangoló a visszaút, mintha az ember fapados vicinálison ülne, ha a fiúk veszítenek.- Barcson sok barátja van a zöld-fehér klubnak?- Ránk is igaz az, ami az ország nagy részére, szinte minden má­sodik ember Ferencváros-szimpatizáns nálunk is.- Ki a kedvence a Fradiból?- Simon Tibor és Lisztes Krisztián.- Az utóbbi időben gyakran találkozunk a klubházban, és egyre erő­sebb az egyesülethez való kötődése.- Ebben döntő mértékben közrejátszik, hogy az öregebb Simon a labdarúgó édesapja nagyon jó barátom.- Néhány alkalommal komoly összeggel szponzorált játékosokat, FTC- kiadványokat.- Ne beszéljünk erről. Szívből tettem.- Nagy Béla is hálás Önnek, mert néhány Fradi-könyv költségeiből is magára vállalt jelentős részt.- Fordítsuk meg a dolgot: én vagyok hálás Nagy Bélának, kedves cimborámnak, hiszen az elmúlt évtizedekben annyi örömet szerzett ne­kem. Jóformán valamennyi könyve, kiadványa ott van a könyvszekré­nyem polcain.- Milyen sportkötődése voll?- Annak idején a Kaposvári Dózsában cselgáncsoztam. Ez komoly rangnak számított, hiszen ez a szakosztály a hatvanas-hetvenes évek­ben az ország egyik legjobbja volt.- Folytatja-e a családban valaki a sportolást?- Igen a fiam Csaba, akit nagyon tehetséges dzsúdósnak tartanak.- Barcson van arra lehelőség, hogy kibontakozzon a srácnak a te­hetsége?- Igen. Körülbelül kétszáz gyerekkel foglalkoznak a hozzáértő, lel­kes edzők. Azért is fontosnak tartom a cselgáncsot, mert a mai világ­ban, amikor növekszik a bűnözés, fontos az önvédelem. Ráadásul e sportágban kellő önfegyelmet tanulnak, s kialakul az egészséges lelki egyensúlyuk.- Mit szól ahhoz, hogy a Fradi elég rosszul kezdte ezt a bajnoksá­got?- Hiszek Novák Dezsőben és a fiúkban. Talpra állnak, és a végén egész biztos, hogy ott lesznek a dobogón.- Érdemes a sportot szponzorálni?- Természetesen. Ha nem így lenne gondolja, hogy ennyi mezrek­lám lenne a csapatokon mint ami a különböző NB l-es klubok játéko­sain látható?- Milyen manapság az üzletemberek sorsa?- Nem könnyű, de nem is reménytelen. Amennyiben kilátástalanná válna, úgy csinálnánk mi is, mint az öreg focista, szegre akasztanánk a cipőt.- Búcsúzzunk azzal, hogy őrizze meg a jó szokását.- A Fradi nálam mindig nyitott ajtóra talál. (gy) 10 kérdés Albert Flóriánhoz és László Attilához Sportbaráti üdvözlés, vagy csak fejbiccentés A Ferencváros-Vác FC-Sam- sung mérkőzésen Albert Flórián a zöld-fehérek labdarúgó szak­osztályának alelnöke és László Attila a Váci futballklub igazga­tója régi ismerősként üdvözlik egymást. A két sportvezetőnek 10 azo­nos kérdést tettünk fel, íme a vá­laszaik: 1. Ki az, akit kedvel az el lenféI csapatából? Albert: - Sok olyan labdarú­gó van a Samsungban, akiknek az elmúlt években nyújtott telje­sítménye elismerésre méltó. Rá­adásul vannak olyan focistáik is, akik valamikor nálunk az FTC- ben bontogatták szárnyukat, vagy az első csapatnak voltak erősségei. Gondolok itt Puglits- ra, Dzurjákra. Aczél Zoltánt a nyáron Újpestről Vácra került kö­zéphátvédet jó játékosnak tartom és azt hiszem, hogy néhány hetes hullámvölgy után visszanyeri ré­gi formáját. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy a bajnoks- csapat védelmének oszlopa le­gyen. László:- Telek András nem­csak jó futballista, de szimpati­kus a magánéletben is. Ahány­szor megnyilvánul újságcikkben, tévériportban, rádióban szá­momra imponáló a szerénysége. Rajta kívül még Albert - mármint az ifjabb Flóri - Lipcsei, Simon is a mai Fradi értékei közé tarto­zik. De hittel vallom, hogy a fiatal Lisztes Krisztiánból, ha így fejlő­dik nagyon jó labdarúgó lehet. 2. Milyen emléke van a másik együttesről? Albert: - Az elmúlt évi baj­nokságban nyújtott teljesítménye a Vácnak kalapemelést érdemel. Egységes, kiegyensúlyozott gár­da volt, méltán szerezte meg az aranyérmet. László: - Szegedi vagyok és már az ötvenes-hatvanas évek­ben valósággal ünnepnapnak számított, amikor a városunkban vendégszerepeit a Ferencváros nagyhírű, sztárokkal teletűzdelt csapata. Albert Flórit csodáltam, Mátrai becsúszószereléseit ámu­lattal figyeltem, megható volt Dalnoki klubszeretete, Rákosi mindig odaadó lelkes játéka, No­vák eleganciája, szabadrúgásai. 3. Mi lesz a mostani eredmény? Albert: - Győzzön a jobbik, vagyis mi. László: - Legyen sportszerű, izgalmas meccs és szerényen, emelt tővel viselem el a váci si­kert. 4. Ki rúgja a gólt? Albert: - Teljesen mindegy, csak a győztes gól származzon fradistától. László: - Mit bánom én, ha miénk a három pont. 5. Ennyire optimisták? Albert: - Milyen válaszokat adjak, lehet, hogy ezt a nyilatko­zatot még a meccs előtt olvassák a Fradi-játékosok. Ráadásul azt hiszem, hogy lassan kijövünk a hullámvölgyből. László: - Természetesen. Minden rossz útszakasz egyszer véget ér. 6. Mi a magyarázata a csapat eddigi gyen­gébb szereplésének? Albert: - Ha pontosan tud­tam volna az okokat, talán már régebben kilábalunk a kátyúból. László: - Csank János pon­tosan ugyanazt a tervszerű szak­mai munkát végzi, a játékosok lelkesedésével sincs baj. Az el­múlt bajnokságban is voltak visszaeséseink, csak az nem tar­tott ilyen sokáig. Hiszek abban, hogy most már szebb napok jön­nek. 7. Mi a szokása meccs közben, hogyan vezeti le az izgalmát? Albert: - Néhány cigaretta és szüntelen önmagámban való őr- lődés, idegeskedés. Amikor már 3-0-ra vezetünk, akkor ez némi­leg csökken. László: - Nehezen tudom leplezni, szerintem az arcomra van írva. A találkozók előtt sza­bályos versenylázam van. Ez ál­talában nem tart sokág, kilenc­ven perc alatt lassan elmúlik. 8. Van-e kabalája? Albert: - Nincs. László: - Van, de ez marad­jon az én titkom. 9. Mi a vágya a ma- gyar labdarúgásban? Albert:- Ni, hogy javuljon a bajnoki mérkőzések színvonala, a válogatott pedig érjen el sike­reket. Vannak kedvező jelek a ja­vulásra, és emellett sem szabad szó nélkül elmenni. Jó lenne, ha a különböző klubbok vezetői ne csak biccentenének egymás felé, hanem valóban tisztelnék is egy­mást a találkozásokkor. László: - Flórinak ezer szá­zalékig igaza van. Az egész spor­tágon belül barátibbnak kéne lenni a viszonynak, elvégre egy hajóban ülünk. 10. Hajlandók-e egy­mással fogadást kötni az FTC-Vác meccs előtt az eredmény ki­men etelét illetően? Albert: - Nem szoktam fo­gadni. László: - Fogadjunk abban, hogy jó meccs lesz. Amennyiben bejön, a közönség lesz az igazi nyertes. (Gyenes)

Next

/
Thumbnails
Contents