Fradi újság (1994)
1994 ősz / 1. szám
8 FRADI ÚJSÁG „Az erőgyűjtés az elsőrendű feladat” Tökéletes kupahangulatban beszélgettünk Novák Dezsővel, az FTC labdarúgócsapatának vezető edzőjével. Az együttes ugyanis éppen Ka- rancslapujtőre készült, MK-mérkő- zésre, Zürichben pedig már bizonyára előkészítették azt az urnát, amely a KEK sorsolásához szolgált segédeszközül.- Milyen elleniéiről álmodott a KEK-selejtezőre?- Nem álmodozom, azt az ellenfelet kell elfogadnunk, akit mellénk rendelnek. Ha már most remegni kezdünk, akkor inkább jelentsük ki, hogy öt éven át nem is indulunk semmiféle nemzetközi sorozaton. Nem hiszem, hogy annyira mélyponton lennénk, hogy már a selejtezőben is nekünk kellene félni. Ha innen továbbjutunk, a következő körben már valóban kaphatunk erős ellenfelet, de ezt a fordulót még mindenképpen túl kellene élni.- Egy évtizede valóban olyan csapatot hagyott itt az Üllői úton, amely egy ilyen feladatot könnyűszerrel megoldott volna. De mi változott azóta, mennyiben lettek mások a szakosztálynál az anyagi, szakmai körülmények, illetve maguk a játékosok?- A mai futballban sokkal nagyobb pénz forog, a játékosok megvételénél is lényegesen magasabb összegek dominálnak, ez valamelyest az anyagiasság felé vitte el a sportágat. A szakmai lehetőségek adottak, játékoskeretünk felveszi a versenyt a dobogóra esélyes csapatokéval. Hogy meg is el- őzi-e azokat, az úgyis csak később derülhet ki.- Mennyit változott tíz év alatt az edzéselmélet, illetve Ön, az edző. Ha most elővenné egy 1981- ss edzésnaplóját, hány százalékát tudná hasznosítani?- Természetesen vannak olyan elemek a labdarúgásban, amelyek száz év alatt sem válnak ósdivá. A futások adagolása például hasonló, igaz, mostanában többet futunk. Alapvető különbség, hogy rövidebb lett a felkészülési időszak, ezért fel kell gyorsítani a munkát. Labdarúgásunk egyik fő hibája, hogy játékosaink általában állva próbálnak meg cselekedni, és nemzetközi szinten ez ma már kevés, az ellenfelek szinte átgázolnak a magyarokon. Feladatunk tehat, hogy mar a felkészülés során mindent mozgásban gyakoroljunk, minél gyorsabban hajtassuk végre a különféle technikai elemeket.- Ez persze már nem az első csapat vezető edzőjének feladata lenne, illene korábban elsajátítani. Ön is a magyar labdarúgás egyik rákfenéjének tartja, hogy eltűntek a grundok, a srácoknak egyszerűen nincs hol megtanulniuk futballozni?- Ez kétélű dolog, hiszen a grundok eltűnésével szervezettebbé vált az utánpótlásnevelés, ma például sokkal több a serdülőcsapat mint tíz, tizenöt évvel ezelőtt. A gond csak az, hogy az ifiből kiöregedett játékosok jó része úgy válik felnőtté, hogy alapvető technikai megoldásokat képtelen végrehajtani. Kérdem én, akkor mit tanult, mire tanították tíz év alatt? Tudom, hogy az utánpótlásedzőket alulfizetik, de kevés pénzért is majdnem olyan befektetéssel lehet jól dolgozni, mint rosszul. Másik hiba, hogy túlságosan eredménycentrikus az utánpótlásnevelésünk. A vezető futballhatal- mak korosztályos csapatai általában nem érnek el világrengető eredményeket a különböző tornákon, csak éppen megtanulnak futballozni, mire felnőtté válnak.- A Ferencváros külföldi légiósai birtokában vannak ennek a tudásnak? Eddigi tapasztalatai alapján valódi erősítést jelentenek?- A magyar labdarúgókra nézve kissé megalázó, hogy külföldről, nem is mindig az élvonalból érkező kollégáik nálunk azonnal egy-egy csapat meghatározó emberévé válhatnak. Elsősorban azért, mert beléjük ivódik a profi szellem. Példa erre Kopunovics, aki a spanyol másod- osztályban focizott, és ez az itteni edzéseken is látszik rajta. Ha leadta a labdát, nem vár, beindul, még akkor is, ha nem kapja vissza. Persze nem formálhatjuk át az ő arcára az egész csapatot, de jó lenne, ha valami ragadna a mentalitásából a többiekre.- Látott-e olyasmit a világbajnokságon, ami egy az egyben átvehető, alkalmazható ebben a több fényévvel az élvonal mögött kullogó magyar labdarúgásban is?- Természetesen. Láthattunk például olyan pontrúgás-variáció- kat, amelyeket nekünk is érdemes begyakorolni, elsajátítani. A taktikai variációkat illetően nem fedeztem fel radikális változásokat, a többség öt középpályással, három hátvéddel, két ékkel játszik. Szóval, amit lehet, hasznosítunk, azonban most, a felkészülés jelenlegi szakaszában még az erőgyűjtés az elsőrendű feladat.
