Fradi újság (1993)

1993 / 3. szám

FRADI ÚJSÁG Fradi korong ­1993 toe*,, Eszmantovics, a Fradi egyik legjobbja volt Gólöröm a jégen. Balról: Sándor, Szilassy, Hudák, Miletics Pattanásig feszítettük a húrt, az utolsó utáni pillanatig toltuk a lap­zártát, mert e hasábokon - reménye­ink szerint - egy zöld-fehér bajnoki cím hiteles történetét szerettük volna megosztani olvasóinkkal. Nem ezüs­töt, nem feltételes, „talán-aranyat”, hanem befejezett, kész tényként el­könyvelt sikert, elsőséget. Bizakodásunkat táplálta az első osztályú jégkorongbajnokság alap­szakaszának végeredménye. Az FTC mindössze egy vereséget szenvedve, toronymagasan vezetve zárta a kör­mérkőzéseket, így hazai pályán (már amennyire a Kisstadion annak te­kinthető) kezdhette a bajnoki címért folyó, három győzelemig tartó pár­harcát a jászberényi Lehel HC ellen. Három győzelem, az pontosan annyi, mint három mérkőzés - szá­molgatott a szurkolók jórésze, nem is egészen alaptalanul. Bevallhatjuk, mi is hasonlóképp kalkuláltunk, és így a február 26-án befejeződött baj­nokság „célfotóval" épp befért volna még e számba. Tévedésünk mértékét valamelyest csökkenti, hogy a döntő előtti beszélgetésünkkor Basa János, a Ferencváros vezetőedzője is az aranyérem megszerzését jelölte meg egyértelmű feladatként.- Basa úr, egyik napilapunknak adott nyilatkozatában a közelmúlt­ban sejtetni engedte, hogy a bajnok­ság vége után távozik a Ferencvá­rostól. Ez csak lehetó'ség, vagy már eldöntött tény?- Szó sincs eldöntött tényről, mindössze annyi az igazság, hogy a bajnokság befejezése után ülünk le tárgyalni a továbbiakról, hogy itt folytatom-e, az természetesen főleg az eredménytől függ.- Az elvárás mindenesetre egyér­telmű, itt vita nem lehet...- Igen, meg kell nyernie a csapat­nak a bajnokságot, hogy ismét a BEK-ben indulhasson.- A Fradinál mindig is neuralgi­kus pont volt a külföldiek szereplése, a korábbi években néha nem sikerült jól importálni. Most Ön szerint is változott a helyzet?- Igen, ezeknek az oroszoknak mindenképpen helyük van a csapat­ban. Andrejev és Oreskin már tavaly is itt hokiztak. ők nem okozhattak meglepetést, de az új igazolások is bejöttek, Eszmantovics például klasszisjátékos.- A rivális Lehellel ellentétben a Ferencvárosban tősgyökeres ma­gyaroknak is marad hely...- Úgy állítottuk össze a sorokat, hogy ügyeljünk a megfelelő ará­nyokra. Az egyes formációkban a magyar és az orosz játékosok jól ki­egészítik egymást. A Jászberény két sorával szemben mi három ötössel játszunk, ennek a különbségnek a döntő során is mutatkoznia kell.- Ki az, akire egészen biztosan nem számíthat már az idei bajnok­ság során?- Pindák László, hiszen ő még egy őszi futóedzése során komoly sérülést szenvedett, műteni kellett a térdét, csak a következő idényben léphet jégre. Eddig jutottunk első nekifutásra. A csapat viszont sokkal tovább, hi­szen a február 22-i. első mérkőzésen magabiztosan, 4—1-re elpáholta a vendégeket. Két harmad után már 4— 0-ra vezetett a Fradi, az ellenfél be­csületgólja öt perccel a dudaszó előtt született. A helyzetkihasználás, az emberelőnyök kijátszása, a lendület, az egyéni képességekben mutatkozó különbségek mind az FTC diadalát ígérték. A Kisstadion mintegy háro­mezer nézője legalábbis ebben a tu­datban indulhatott haza azon a hétfő estén. Szerdán, Jászberényben aztán fel­robbant az első meglepetésbomba. Az első harmad békés, tapogatózó játéka után a középső játékrészben a hazaiak bevágtak három gólt, ezt ké­sőbb megtoldották egy újabbal, és 4-0-ra visszavágtak. Basa János így értékelt:- Pontosan abba a hibába estünk, mint tegnapelőtt a jászberényiek. Most mi adtuk meg magunkat könnyebben, elkerültük a párharco­kat, ráadásul pontatlanul is játszot­tunk. A javítás lehetősége azonban adott. A mérkőzésen végleg kiállították a Fradi csapatkapitányát, Hudák Gá­bort, akivel a meccs másnapján sike­rült szót váltanunk. Hudák, nagyon önkritikusan, a következőket mond­ta:- Nagyon szégyellem magam, mert hibáztam. Végig provokáltak, egy ideig bírtam, de aztán elszakadt a cérna. A végleges kiállításom dup­lán kellemetlen, mert így nem játsz­hatok a harmadik mérkőzésen sem.- Teljesen motiválatlannak tűnt a csapat, vajon miért?- Fogalmam sincs, de tény, hogy nem is ütköztünk az ellenféllel. Meg sem fordult a fejünkben, hogy kikap­hatunk, ennek a lehetősége Jászbe­rénybe menet a buszon sem jött szó­ba. Következett a harmadik felvonás, pénteken, ismét Budapesten. Az első harmadban vezetést szerzett a Lehel, de a Ferencváros kiegyenlített, majd végigtámadta a második húsz percet. A Jászberény ebben a játékrészben legfeljebb két perc tiszta játékidőt töltött támadással, de ebbe a nyúl­farknyi periódusba is belefért egy megugrás és egy gól. Szajlaiék vi­szont körbelövöldözték a vendégka­put, a legnagyobb ziccereket is elhi­bázták, Mihonyik úgy védett, ahogy talán csak egyszer, az 1990 őszi BEK-selejtezőn. Az „ezerkezűnek” nem lehetett gólt ütni, a 2-1-re ve­zető Lehet pedig, felengedve a görcsből, az utolsó két percben még két korongot bevágott a Fradi kapjá- ba. Újabb, ezúttal 4—1-es vereség, ami az összesítésben 2-1-es hátrányt eredményezett. A meteorológiai tél utolsó napján, február 28-án az FTC már nem a baj­noki címért, csak a túlélésért utazott le a Jászságba. A Lehel győzelme bajnoki címet, a Fradié 2-2-es eldöntetlent, és egy mindenről határozó, utolsó ötödik mérkőzést jelent. Kereső Csaba, a ri­vális vezető edzője a korábbi, inkább az FTC elsőségét tippelő nyilatkoza­tok helyett ezúttal először mondta ki: bízik a végső sikerben. Basa János együttese pedig abban reménykedhetett, hogy az előző két évben a Ferencváros nyerte a baj­nokságot, 1991-ben éppen Jászbe­rényben, „hirtelen halállal” sikerült megkaparintania az aranyérmet... És Jászberényben ezúttal is sikere volt a Fradinak! Az 5-2-es győzelem után március 2-án a Kisstadionban pedig eldőlt a bajnoki cím. Lapzárta utáni hír: BAJNOK A FRADI! Lapunk következő számában Hu- dákék fényképe kerül a címoldalra... a bajnokcsapatnak kirájó helyre... Hircsák István „Döntetlen a korongvilágbajnokkal! Magyarország-Kanada 1:1! A siker főrészese Csák, a magyar csapat kapusa. Csodálatosan védett! Ha sor kerül a Kanada-Világválogatott mérkőzésre, Csák véd a világválo­gatottban” Prága, 1938 február). „Nemzeti-Bocskai 4:1 Bajnoki labdarúgómérkőzés. Egyenesen meglepően jól játszott a Nemzeti balszélsője, Csák, a sokszoros ko­rongválogatott játékosa” (Debrecen, 1938 május). Hogyan kezdődött Csák (eredeti nevén Hircsák) István sportkarrieije?- A piaristákhoz jártam gimnáziumba. Elsős koromban bekerültem az iskola válogatottba, játszottam a KISOK labdarúgó bajnokságért. Csatár voltam. így futballozgattam 14 éves koromig - amikor az a bi­zonyos futballellenes áramlat betört a mi iskolánkba is. Nem látták szí­vesen, hogy futballozunk, inkább a hokit ajánlották figyelmünkbe. Ter­mészetesen ebből sem akartam kimaradni. Jelentkeztem hokizni, elég későn, mert már csak - kapus hiányzott. Csák te leszel a kapus - mond­ta a tanár úr. Biztosan értesz ehhez is. Azóta hokizom és nagyon-nagyon megszerettem ezt a sportot is. De természetesen az igazi sportszerelmem a labda, a futball! Pedig éppen a hokiban érte el igazi nagy sikereit. Amikor a világhírű indiai gyephoki csapat Európában portyázott, éppen Csák remek védé­sének köszönhettük, hogy az európai csapatok közül a legszebb ered­ményt akkor a magyarok érték el. Csák védett egy budapesti 0:0-ás Ka­nada korongmérkőzésen, majd Londonban, Garmischban és Prágában a világ legjobb korongkapusaként emlegették. És mégis a futballt sze­reti a legjobban...- Igen, az érdekel a legjobban. Lehet, hogy ennek az az okát, hogy a futballban csatárt játszom és sokkal jobb érzés gólt lőni. mint kapni... Aztán arról beszélgettünk, hogyan került a Nemzetibe, pedig az FTC-ben korongozik?- Érettségi után kedvet kaptam a futballozáshoz és az FTC-be kér­tem igazolásomat. Ott azonban nem került rám sor, így csakhamar át­léptem a Diadal nevű kis csapatba. Később az egész Diadalt átvette a Nemzeti. Ma már nem is gondolok arra, hogy elmenjek az NSC-ből. A hokit csak, mint amatőr űzhetem, ezért nem írok alá profi-szerződést futballegyesületnek. Mikor pihen? - kérdjük Csáktól.- Hát, talán csak júliusban. Akkor nincs futball, sem gyephoki, és a jégévad sem kezdődik meg. Mert például megtörtént már november­ben, hogy vasárnap reggel gyephokimeccsen védtem, délután balszélső voltam az NSC csapatában, este pedig korongmérkőzésen védtem az FTC-ben! (Sporthírlap - 1938) .. , HUNGÁRIA BIZTOS KOTES. RCASCO

Next

/
Thumbnails
Contents