Fradi újság (1993)
1993 / 11. szám
FRADI ÚJSÁG A bajnoki arany „kötelezőfeladat” Edzőváltás bajnokcsapatnál ritka dolog. Az FTC-Whirlpool jégkoron- gozói tavaly ugyan elhódították az aranyérmet, a kispadon Basa Jánost mégis Farkas András, „Caja” váltotta. Bár gyökeres változásról nem beszélhetünk, hiszen Caja az elmúlt idényben a szakosztályvezetősködés mellett játékosként és afféle másodtrénerként is segítette a munkát. Idén azonban minden az ő nyakába szakad, beszélgetésünk bevezetéseként azt kérdeztem tőle: a személycsere milyen újításokat hozott, hoz magával?-Tavaly a háttérben tevékenykedtem, más neve alatt, a szakmai munkába csak akkor szóltam bele, ha valamivel abszolút nem értettem egyet. Mostantól változik a helyzet, hiszen igaz ugyan, hogy minden felelősség az enyém, másrészt viszont önálló lettem, mehetek a saját fejem után.-És a saját feje merre viszi?- A játékosok egybehangzóan állítják, hogy nem ilyen alapozáshoz szokta, mint az idei. Egyrészt korábban megkezdtük a munkát, másrészt gyakorlatiasabbak a tréningek, jégkorongspecifikus feladatokat végzünk. Mielőtt jégre lépnénk, szárazedzéseket is tartunk, e fizikális képzés segítségével a hokihoz szükséges erőállapotba kerülnek a játékosok.- Magyarországon új módszereit külföldi profiskodása során szedte magára, vagy autodidakta módon, egyedül dolgozta ki őket?- Nem, kidolgozásról nem beszélhetek. Hosszú pályafutásom során tapasztalhattam, hogyan alapoznak nálunk, Ausztriában, Svájcban, Németországban, Franciaországban, a franciáknál elvégeztem egy alapfokú edzői tanfolyamot is. A kinti módszereket igyekszem elegyíteni a mi hazai félprofi, félamatőr lehetőségeinkkel, hiszen nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy mindössze napi egy edzésre jut időnk.- „Hosszúpályafutásom során" - fogalmazott az előbb. E pályafutást tavaly újrakezdte, nemcsak bajnok lett, de ismét válogatott is. Ősztől újra viszontlátjuk a jégen ?- Nem hinném. Annyi mindent végzek én ennél a szakosztálynál, hogy ezt már nem bírnám. Arról nem is beszélve, hogy egyedüli edző vagyok, ha éppen a pályán lennék, olyan káosz uralkodhatna el, hogy abból semmiképpen nem profitálhatnánk. Meg aztán azért igazoltunk ismét új játékosokat, hogy rám már ne legyen szükség a jégen. Olyan hokisokat szerződtettünk, akik mind hozzáállásban, mind játék-, mind fizikai erőben alkalmasak arra, hogy a Ferencvároshoz tartozzanak.- Az augusztusi Whirlpool Kupán ennek ékes bizonyítékát is adták...- Felkészülésben és játékerőben is jóval a hazai ellenfelek előtt tartunk, ezért önmagában az ő legyőzésük nem értékmérő. Korábban az volt a gondunk, hogy a harmadik sort is alig tudtuk kiállítani, most a negyedik ötös is komplett, sőt, ezen felül is vannak játékosaink.- Minél tovább hallgatom, annál világosabbá válik: a bajnoki cím megvédése csak afféle kötelező házi feladat...- A legtermészetesebb dolog, hogy bajnokságot nyeljünk, ezt önmagában nem is érezném előrelépésnek.- Mit tekintene annak?- Ha legjobb másodikként továbbjutnánk a magyarországi BEK- selejtező csoportból a nemzetközi kupa következő fordulójába.- Ez vágy, vagy reális lehetőség?- Négyes csoportunk legerősebb ellenfele a Sparta Praha, gyakorlatilag megegyezik a cseh válogatottal. Természetesen nem az ő legyőzésükre készülünk. A negyedik fél egy török csapat, igazi sötét ló, nem is emlékszem arra a nemzetközi jégkorongéletben, hogy törökökről hallottam volna. Túl jók mindenesetre nem lehetnek. A továbbjutás a Bukarest ellen dől el. Két éve épp a román bajnok ütött el bennünket a továbblépéstől, ezt követően pedig két edzőmérkőzésen találkoztunk velük Budapesten. Első alkalommal simán, 6-1-re vertük őket, másnap viszont 7-3-ra kikaptunk. Ez azt mutatja, hogy lelki- ismeretes, alapos felkészüléssel, jó teljesítménnyel legyőzhetők. Ez is a célunk, hiszen vezetők és játékosok egyaránt szeretnénk megnyerni a közönséget. Még akkor is, ha nincs saját pályánk, és a lelátói körülmények egyre embertelenebbé válnak. A Fradinak azonban minden körülmények között illik helytállni. A WHIRLPOOL KUPÁT NYERT FERENCVÁROS. Álló sor balról: Holéczy, Teplakov, Orbán, Molnár J., Szajlai, Bognár, Miletics, Kiss T., Paraizs, Ores- kin, Szilasi, Fedorov, Andrejev. Elöl: Molnár D., Horváth Cs., Sándor, Juhász, Póznik, Pindák. A LÁNYOK, A LÁNYOK - MANKO SOK...! r A lányok messziről jöttek és messzire jutottak. Kertész Klári útja Erdélyből a magyar NB I B-n át vezetett a Ferencváros női kézilabdacsapatába, Szarka Éva még „ide nekem az oroszlánt is” ifistaként, Solt- vadkertről érkezett. Az első nagy ugrás után kénytelenek voltak hozzáidomulni a helyben- járáshoz, az együttes ugyanis - árnyaltan fogalmazva - nem tört elérhetetlen magasságokba. Tavaly aztán minden megváltozott. Vágyból valóság, a jövő csapatából jelen lett. A Fradi megnyerte a Magyar Kupát, és a majdnem teltházas Budapest Sportcsarnokban bajnoki ezüstérmet szerzett. A lányok egyszer örömükben, másszor bánatukban pityereg- tek, az első könnyek után pedig máris a következő bajnokságra, és a nemzetközi porondra, a Kupagyőztesek Európa Kupájára készülődtek. Akkor még mindannyian egészségesek voltak. A nyári szabadság előtti utolsó pillanatban, valóban az utolsó levezető edzésen valami hihetetlen balszerencse történt. Kertész Klári egy felugrás után rosszul ért földet, hirtelen fájdalom nyillalt a térdébe, és igyekezett róla tudomást sem venni. Hogyisne, amikor küszöbön állt a régen várt utazás. Nem Rio, nem Hawai, nem is Mallorca, „csak” az otthon, Erdély, három év után a viszontlátás reménye. Más történet, hogy amikor a többiek hozzáfogtak az új alapozáshoz, az ő útja egészen máshova vezetett a Népliget helyett. Az Országos Traumatológiai Intézetbe indult, a műtét immár elkerülhetetlenné vált. Első elkeseredésében nem is gondolta, hogy hamarosan állandó társat kap a Fradiból. Szarka Éva teljes lendülettel vetette magát a felkészülésbe, szinte minden nap egy-egy új és jó hírt tartogatott. Annyiszor javította meg a futórekordját, ahányszor rajthoz állt, a konditerem korábbi ólomsúlyai fokozatosan vattává váltak. Egészen július 27-éig. A délutáni edzésen ekkor összeütközött egy csapattársával, lesántikált a pályáról, és bosszankodni kezdett: néhány napot most biztosan ki kell hagyni emiatt a „fene” kis vérömleny miatt. A fájdalom éjszakára az elviselhe- tetlenségig fokozódott, a vérömlenyről kiderült, hogy Kertész Klári sérüléséhez kísértetiesen hasonlóan térdszalagszakadás, a néhány napból néhány hónap lett. A lányok számukra addig ismeretlen, göröngyös utat jártak be: kórház, műtőasztal, helyi érzéstelenítés, szike, majd bódulat. Végül pedig a kétségekkel teli ébredés: mikor mehetek vissza, mikor mehetek egyáltalán? A játszótársak naponta körülállták a két betegágyat, már az ügyeletes nővérek is jóllaktak süteménnyel és csokoládéval, a sportoló számára elviselhetetlen tétlenséget a látogatók elviselhetővé tették. Még a szurkolók, a „B-közép” képviselői is felkeresték a kórtermeket, hogy elhozzák a többiek üzenetét: visszavárunk benneteket. Az újságokban rendszeresen feltűnő edzői nyilatkozatok is forrasztották a rakoncátlan térdszalagokat. „A Ferencváros két kulcsemberére nem számíthat az őszi idényben, és ez megnehezíti Németh András dolgát.” „Kulcsemberek” - olvashatták Balról: Szarka Eva, Kertész Klári magukról a sérültek, és az újság egyéb részei elhomályosultak. Aztán eljött a visszatérés napja. Persze még csak a lelátóra, combtőig gipszben, Szarka Éva zöldben, Kertész Klári fehérben. És mindketten bibebócán. Az edzések után a Spectrum Kupán figyelhették a társakat, akik a külföldi riválisok után tönkreverték a bajnok Vasast is, és pontveszteség nélkül nyerték a tornát. Az ünnepélyes eredményhirdetés után győztes fotóra gyűlt össze a csapat, és a diadal fényképére odaültették maguk mellé két sérült főszurkolójukat is. Ez volt az a pillanat, amikor eltörött a mécses. Méghozzá mindjárt kettő. A lábadozó betegek egymásra néztek, aztán az egészségesekre, és hirtelen mindenért sírni kellett. Szerencsére nem sokáig. A novemberi világbajnokság miatt a hazai pontvadászat már a szokottnál korábban téli pihenőre vonul, a Fradi ráadásul erőnyerő a KEK első fordulójában is, és a második körben sem kaphat kiemelt ellenfelet. Azaz Kertész Klári és Szarka Éva csak a rajtról maradnak le, a célegyenesben már ők is ott lehetnek, a befutót a többiekkel együtt tehetik meg. Sem a bajnokságról, sem a Magyar Kupáról, sem a KEK-ről nem késtek le, de a legújabb címek elnyeréséig is odaítélhetünk mindkettőjüknek egy rendkívüli térdszalagrendet.
