Fradi újság (1993)
1993 / 10. szám
FRADI ÚJSÁG A „kis Kökény” A Fradi salgótarjáni kupameccsének a szünetében Kökény Józseffel az FTC három évtizeddel ezelőtti jobbszélsőjével találkoztam. A napjainkban 53 éves sportember Salgótarjánban él, a Salgótarjáni Síküveg SC gondnoka. A Fradiban 1961 és 1964 között 79 mérkőzésen szerepelt - tagja volt a zöld-fehérek 1962-63-as, és 1964- es bajnokcsapatának.-Hol, hogyan kezdődött labdarúgó pályafutásod?- Cegléden, 14 éves koromban kezdtem a Vasutasban. Előtte a bátyám is ott játszott, aki nagy-nagy tehetség volt, az ifi válogatottba is meghívták - aztán Szegeden folytatta. En 18 éves koromban kerültem fel Budapestre, az Előréhez igazoltam. Két szép évet töltöttem ott, amikor megkeresett az SBTC. Már-már úgy volt, hogy Salgótarjánba igazolok, amikor a Fradiból is megkerestek. Monostori Karcsi bácsi és Del Medico Toncsi bácsi hívtak az Üllői útra. Aztán egy Park szállóbeli beszélgetés végén igent mondtam.- Hogyan sikerült a bemutatkozásod zöld-fehérben ?-Emlékezetesen, hiszen 1961. augusztus 13-án - a 21. születésnapomon - a Népstadionban, a Honvéd ellen játszottam az első bajnoki mécsesét! győztünk 3-0-ra, és a Flóri két gólja mellett én is feliratkoztam a góllövőlistára... Az akkori csapatot most is elmondom: Landi-Novák, Mátrai, Dalnoki-Kocsis, Göncz-Kö- kény, Orosz, Albert, Rákosi, Fenyvesi.- Gondolom az egyik nemzetközi meccsed még ennél is emlékezetesebb...- 1962 decemberében az Üllői úton a Sampdoriát fogadtuk, VVK visszavágón. A Genovai 0-1 után 6- 0-ra győztünk! A nedves, csúszós fü- vön nagyon éltem, szinte minden sikerült, két gólt szereztem és két „gólpasszt” adtam...- Az egyik gólod igencsak furcsára sikeredett...- Hát igen, nem mindennap sikerül az ilyen találat. Az történt, hogy az olasz kapus hosszasan pattogtatta a labdát, határozatlan volt, odafutottam és amikor a labda levegőben volt, elsodortam előle és a hálóba gurítottam... Szóval ez is bejött... A pályafutásom később nem, ennyire bár két bajnokcsapatnak is tagja voltam, sőt az Utánpótlás válogatottba is meghívtak.- A Fradiban ki volt a legkedvesebb játékostársad?- Varga Zoli állt hozzám a legközelebb, edzőtáborban, külföldön is szobatársak voltunk.- Melyik külföldi túra tetszett a legjobban ?- Az 1961-62 telén szervezett Dél-Amerikai túra szép emlékem, nagy élményem. Játszottam Buenos Auresben a Bocca Juniors és a River Plate ellen, Montevideoban pedig a Penarol ellen!- Kedvenc külföldi városod is e távoli tájról való?- Nem, nekem Genova a legkedvesebb és legszebb külföldi városom. Pedig ott még ki is kaptunk, de a város nagyon szép.- Melyik volt a „búcsúmeccsed”?- 1964 novemberében a Népstadionban játszottunk a Wiener SC ellen VVK mérkőzést. Életem legnagyobb esője ekkor zúdult rám, valamennyien bőrig áztunk, de megérte. 2-0-ra győztünk és az egyik gólt Flóri az én beadásomból szerezte. Győztünk és a Fradi továbbjutott. De én már nem... Ugyanis megnősültem, lakás kellett és nem tudtak adni. Salgótarjánba még ekkor is hívtak, azonnal beköltözhető lakással...- Mi volt a Fradiban a legnagyobb prémium, amit kaptál?- Bajnokságnyeréskor - 28 meccsből 23-at játszottam - összesen 3500 Ft-ot kaptam. Szóval, akkor másként fizették a futballistákat. Igaz, a csapatból majd mindenki többet kapott, mint én...- Most a lányod nálad „milliókkal” többet kap a Fraditól...- Örülök neki, hogy a Fradihoz szerződött, hiszen az FTC-nek kitűnő kézilabdacsapata van, és hallottam, hogy jó szellemű társaság. Egyébként én „nem tehetek róla”, hogy a Fradihoz igazolt, mivel teljesen külön élünk, így csak az újságokból értesültem a történtekről.- Úgy hallottam, hogy „három a kislány”...- Négy az a „kislány” - valamennyi felnőtt: Bea, Orsi - ők Pesten, Erna és Yvon Salgótarjánban élnek. Erna és Yvon még tanulnak - különösen a nyelvtanulás az erősségük.- Futballra visszatérve - kit tartottál az elmúlt három évtizedben a legjobb ferencvárosi jobbszélsőnek?- Egyértelműen Szőke Pistát - ragyogó jobbszélső volt, lövései bombaerősen és pontosan vágódtak a hálóba. Amikor én játszottam, ő még csak ifista volt, de már akkor látszott, hogy óriási tehetség. Biztosan tudtam, hogy ő lesz az „utódom”...- A mai „ utódokról” mi a véleményed?- Természetesen a futball ma már más, változott a játék - de megítélésem szerint a fradisták vannak olyan jók, hogy mindenkor a legnagyobb célért játszanak, de legalábbis küzdjenek. Mert a Ferencváros mezében pályára lépni mindenkor sokra kötelez... Nagy Béla A „kis Kökény” a dorogi pályán, amikor a Fradi 6-1-re győzött... Kökény az FTC harminc évvel ezelőtti bajnokcsapatában! Első sor balról: Kökény, Albert, Friedmanszky, Fenyvesi II., Rákosi, Fenyvesi dr. Középső sor: Vilezsál, Havasi, Orosz, Mészáros József edző, Németh L., Kocsis Gy., Varga. Harmadik sor: Novák, Aczél, Géczi, Száger, Dalnoki, Mátrai w<est-