Fradi újság (1993)

1993 / 1. szám

A FERENCVÁROSI TORNA CLUB LAPJA ZÖLD SASOK 1993. február l.szám Nyilasival a kispadon! Akar Ön Nyilasival egy közös fotót az edzői kispadon? Es Tibihez még egy kérdésre is lehetősége van - amely közérdekűsége ese­tén a Fradi újságban is - a közös képpel együtt - megjelenik! A szurkolók Nagy Bélánál a Fradi futballmúzeumban jelentkez­hetnek. A megbeszélt időben - ezer forint befizetése után színes fénykép készül az illetőről, ahogy Nyilasival az edzői kispadon ül... Amennyiben inkább az FTC elnöki fotelben kívánják lefényképez- tetni magukat - ezer forint befizetése után az is lehetséges! A fotót mind dr. Szívós István, mind Nyilasi Tibor névreszólóan dedikálják! Az első ötven szurkolóról készült kép a Fradi újság tavaszi számaiban is - a fényképezés sorrendjében - megjelenik! A befolyt pénzt a Fradisták a Fradiért alapítvány javára szám­lázzák. Telek András:- Egészen biztos vagyok benne, hogy minden fradista azt szeretné, ha megismételnénk a tavaszi sorozatot. A múlt évben valóban fantasztikus teljesítményt produkáltunk, de ezt még egyszer véghez vinni már sokkal nagyobb bravúr lenne. Mit mondhat­nék, megpróbáljuk. A magam részé­ről azt kívánom, hogy hasznosabb tagja legyek a csapatnak és ne torpan­jak meg a fejlődésben. A védelmünk szerintem cseppet sem gyengült, sőt, szilárdabb, mint valaha, mi biztosan hozzuk magunkat. Emellett nagyon szeretném visz- szafoglalni a helyemet a válogatott­ban a centerhalf posztján. Tény és va­ló, Disztl Laci remek futballista, de jövőm már csak nekem van, hisz ő már a harmincadik évét tapossa. Az a görögök elleni selejtező tényleg sors­döntő a továbbjutást illetően. Vagy nekünk, vagy a helléneknek nyitja meg az utat Amerikába. Remélem, társaimmal együtt számomra is. Visszatérve a tavalyi tavaszra, az se baj, ha nem pontosan úgy zajlik le minden, mint akkor. Emlékezzünk csak vissza, két döntetlen is becsú­szott. Egy száz százalékos idény azért mégiscsak szebb lenne... Simon Tibor:- Mindenek előtt az a legfonto­sabb, hogy lehetőleg sérülés nélkül vészeljük át ezt a félévet, és akkor úgy érzem, semmi baj nem érhet ben­nünket. Ebben a társaságban van annyi erő - főleg egy ilyen kőke­mény alapozás után -, hogy megis­mételjük azt a csodás tavaszt, s meg- védjük bajnoki címünket. Tavaly a kupában elcsúsztunk, most mindkét fronton helyt állhatunk, s állítom, bír­ni fogjuk. Óriási versenyfutást várok az él­bolyban, a Kispest, a Vác és mi kö­zöttünk. Nem merném száz százalé­kig biztosra venni a mi sikerünket, de most sok minden mellettünk szól. Egyrészt ez a gárda, ahogy a néplige­ti edzőtáborban tapasztaltam, ponto­san ugyanolyan egységes lesz, mint tavasszal volt. Azóta a fiatalok is be­értek, rutinosabbak lettek egy évvel. Másrészt csak mögöttünk áll ilyen fa­natikus közönség, amely buzdításá­val átsegíthet bennünket a legnehe­zebb pillanatokon. Most egyébként azon izgulok a le­ginkább, hogy a már régóta rakoncát- lankodó térdem minél hamarabb jöj­jön rendbe. Ha így lesz, ígérem, a ta­vaszi idényben én is úgy fogok szár­nyalni, ahogy az a Zöld Sasokhoz il­lik. Lipcsei Péter:- Elképesztően sokat és kemé­nyen dolgoztunk az alapozás idősza­ka alatt. Ilyen megerőltető felkészü­lésen még soha nem vettem részt, de szerintem mindenki így van ezzel. A bajnokság nyitányától kezdve minden erőnket mozgósítani fogjuk, hogy újból annyi örömet szerezzünk szurkolóinknak, mint tavaly ilyen­kor, s az elvégzett töméntelen mennyiségű munka garancia arra, hogy mindennek meg is lesz az ered­ménye. A tavalyi esztendőhöz képest csak akkor tudunk előrelépni, ha a bajnoki cím mellé a kupagyőzelem is a miénk lesz. Úgy érzem, mindkettő­re jó eséllyel pályázhatunk. Természetesen most már a váloga­tottban is igyekszem minél hamarabb megtalálni a helyem, mert az nem lé­tezik, hogy az átok állandóan rajtam üljön. Ez a görögök elleni világbaj­noki selejtező sok mindent eldönthet, melyik nemzeti válogatott jut el az amerikai döntő 24-es mezőnyébe. Ha március 31-én a Népstadionban mi nyerünk, mi kerülünk lépéselőnybe, amit ki is használunk. Bízom benne, hogy velem együtt. Nyilasi Tibor:- Nehéz küzdelem, látványos csata lesz, annyi bizonyos. Az élen álló három csapatból most érzésem szerint senki nem fog leszakadni, mint ahogy azt tavaly a kispestiek tették. Ezúttal végig kiélezett ver­senyben leszünk velük és a váciak­kal. Remélem, hogy mi leszünk vé­gül a befutók, de azt most megmon­dom, azt a tavaszt most talán nehe­zebb lenne produkálni, mint egy éve. Emellett állva maradtunk a kupában is, most nem adhatjuk meg magun­kat olyan könnyen, legalább a dön­tőig szeretnénk elmasírozni. Azt hiszem, senki sem vitatja. Labdarúgásunk kritikus időket él, az egész magyar futbball számára jól jönne egy színvonalasabb bajnok­ság. Telt házas mérkőzésekre is óri­ási szükség lenne, hogy a sportág körül uralkodó hangulat pozitív le­gyen. Ezen is sokat lendítene, ha a válogatott győzne a görögök ellen és kijutna az amerikai világbajnokság­ra. Ennek érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk, s segítünk Je­néi Imre kapitánynak. Rajtunk tehát semmi nem mú­lik! Ezt a lapszámot a SZERENCSEJÁTÉK RT ajándékozta a szurkolóknak „Mit remélsz? mit remélsz..

Next

/
Thumbnails
Contents