Fradi újság (1992)
1992 / 14. szám
FRADI ÚJSÁG 3 Kilencen az örökrangadókról Furulyás János:- Megvallom, nekem a régebbi időkből vannak a legkedvesebb emlékeim az örökrangadókról. A Dal- noki-Csikar kettős külön párharca azóta már fogalom, külön fejezet a magyar futball történelmében. Komolyan mondom, élvezet volt látni őket, majd megfeszültek a pályán, hogy a másikat bosszantsák. Végig cukkolták egymást, és ritkán fordult elő, hogy valamelyiket kiállítsa a játékvezető. Az utóbbi években a közönség néha sportszerűtlenül viselkedett, de mintha ez változott volna valamelyest, mióta Zsiborás Gabi a kék-fehérek hálóját őrzi. Előtte volt, hogy a Hungária körúton mi, Fradista vezetők sem mertünk kijönni az öltözőépületből, olyan lincshangulat uralkodott. Örülnék, ha ez soha nem ismétlődne meg. A mostani mérkőzésről úgy vélem, és nem a hivatali kötelességem mondatja velem, hogy magabiztos győzelmet^aratunk. Egész egyszerűen azért, mert ez a mai Ferencváros jobb csapat. Bizonyára az MTK is felszívja magát ellenünk, de ez számukra kevés lesz a sikerhez. Nyilasi Tibor:- Az örökrangadón játszani mindig is mást jelentett, mint egy egyszerű, „hétköznapi” fordulóban. A tradíciók miatt megtiszteltetést jelentett egyáltalán pályára lépni ezeken a találkozókon. Nagy meccsek voltak, egy azonban, pontosabban az egyik gólom nagyon megmaradt bennem. A Hungária körúton zsúfolt ház előtt szöglethez jutottunk. Jött befelé a labda, erre szegény Varga Pistára rákiáltottam, hogy hagyd! ó szót is fogadott, biztos azt hitte, hogy a saját kapusa ordibál. Aztán a labdát nemes egyszerűséggel mellre vettem, és belőttem a hálóba. Pistát majdnem meghurcolták az előzékenységéért, az biztos, hogy míg én magamban mosolyogtam, ő nem kapott röhögőgörcsöt. Hiába, belefér egy kis csibészség is. A mostani mérkőzésen nem lesz könnyű dolgunk, hiszen Gellei Imre nagyon összeszedte a társaságot, nagyon jó edzőnek tartom. Nyilván ellenünk is kitalál valamit. Ennek ellenére ha csak egy apró pici góllal is, de nyerni fogunk. Szepessy László:- A legnagyobb élményem az örökrangadókkal kapcsolatban az a 4-0-ás mérkőzés az Üllői úton. A kis Flóri becserélése után óriásit játszott, no és a Keller Józsi ritkán látható nagy gólt lőtt, saját térfeléről indulva három embert cselezett ki, s a 16-osról elegánsan helyezett a hálóba. Örűmfutball volt az a javából. De soha nem felejtem el a két tavalyi bajnokságban vívott találkozót. Itthon az utolsó öt percben kikaptunk, botrány lett a vége. Idegenben 2-0-ra nyertünk, s nagy lépést tettünk a bajnoki cím felé. A Fradi-MTK mindig is háromesélyes volt, most sincs ez másképp. A hazai pálya, és a csodálatos szurkolótábor és a remélhetőleg telt ház mindig mellettünk szól, s akkor még nem beszéltem a játéktudásról. Nem rossz csapat a Gellei-gár- da, de mi jobbak vagyunk. S ez az eredményben is meg fog mutatkozni. Nagy csatában győzelmet várok, vagyis a három létező esély közül most csak egy esélynek vagy esélye, hogy bejöjjön. Nyerni fogunk! Albert Flórián:- A kék-fehérekkel szemben sokszor arattunk gólzáporos győzelmet, volt egy 6-0, egy 5-0 meg egy 7-1 is, ami hirtelenjében eszembe jut. S csak ritkán kaptunk ki tőlük. Pedig az akkori MTK külföldön is igen magasan jegyzett gárdának számított. Szinte mindig megteltek a lelátók, nagyon jó kis meccseket játszottunk. Kovács Ferivel ketten külön csatákat vívtunk, élményszámba menő párharcok voltak ezek. Az örökrangadóknak mindig is van egy különös varázsa, olyan ez, mint a Cambridge-Oxford evezős verseny, önmagában is egy kuriózum. Bárhol is játsszon a Fradi az MTK-val, a találkozó háromesélyes, teljesen függetlenül attól, hogy melyik csapat éppen akkor hányadik helyet foglalja el a tabellán. Soha nem szoktam tippelgetni, nem kenyerem a jóslás, úgyhogy most hadd ne mondjam meg, szerintem mennyi lesz a végeredmény. Azt nyilván mindenki sejtheti, miben bízom, és mikor örülnék. Remélem, hogy a közönségnek is jó oka lesz majd az örömre. Mucha József:- Majdnem csak kellemes emlékeim fűződnek az MTK elleni találkozókhoz, az én időszakomban ugyanis általában legyőztük a kékfehéreket. Akár a Hungária körúton, akár az Üllői úton, akár a Népstadionban játszottunk. A legutóbbi hazai meccsre nem gondolok vissza szívesen. Kikaptunk 2-1- re, s az utolsó percek botrányos körülmények között zajlottak le. Még szerencse, hogy tavasszal sikerült visszavágnunk idegenben azért a vereségért. Hogy most mit várok? Gellei Imre nagyon jól felkészült szakember, s úgy érzem, remek csapat alakulgat a keze alatt. Ettől függetlenül mi már elhullajtottunk annyi pontot saját pályánkon, hogy a hátralévő találkozók mindegyikén győznünk kell. Ha szoros küzdelemben is, de ez a két pont a miénk lesz. Havasi Mihály:- Számomra a legutóbbi MTK- Fradi volt a legszebb, hiszen azzal a Hungária körúton elért 2-0-ás győzelmünkkel kézzel fogható közelségbe kerültünk a bajnoki címhez. Amit aztán sikerült is elhódítanunk. De most a Slovan elleni visszavágóval kapcsolatban is ért bennünket egy kedves gesztus. Harkányi úr, egy lelkes MTK szurkoló olyan nylonzacskókat ajánlott fel a Ferencváros számára, melynek felirata a sportszerű bíztatásra szólított fel. nagyon szépen köszönjük, s azt hiszem, hogy ezzel is hozzájárult a két klub hagyományosan jó kapcsolatának további mélyítéséhez. Az örökrangadó, már csak a tradíciók miatt is mindig más elbírálásban részesül, mint a többi mérkőzés. Ünneplőbe öltözteti az emberek szívét. A soron következő találkozón is bizonyára így lesz, s természetesen azt kívánom, hogy mi, Fradisták ünnepelhessünk tovább, mondjuk a meccs utáni órákban is nekünk legyen rá okunk. Vagyis zöld-fehér győzelmet várok. Dr. Juhász József:- Az MTK és a Fradi? Amióta létezik a magyar futball, mindig meghatározó szerepet játszott ez a két klub. Bárhogy is álltak éppen a bajnokságban, óriási mérkőzéseket vívtak. Mindkét együttest, az egyiket 44 előtt, a másikat 44 után alaposan meghurcolták, tehát még sorsközösségben is vagyunk a kékfehérekkel. A játékosok hovatartozásuktól függetlenül testi-lelki jóbarátok voltak, bár ezt a barátságot a zöld gyepre kifutva 90 percre felfüggesztették. Én magam is igen jó kapcsolatban voltam jónéhány MTK-s labdarúgóval, Gellérttel, Hidegkútival, Lantossal, Börzsei- vel, vagy éppen az örökifjú Bakos Blumival. Mint orvos, sokat kezeltem is közülük. Egy mérkőzésre különösen szívesen emlékszem vissza, a Népstadionban 6-2-re győztünk, s az MTK-ból három játékost is kiállítottak. Ezzel az eredménnyel most is boldogan kiegyeznék, a kiállításokra nincs is szükség. Persze az se lenne baj, ha csak minimális győzelmet aratnánk. dr. Gyarmati Jenő:- Számomra is külön jelentőséggel bír az örökrangadó, valahogy más érzés leülni a kispadra, mintha a többi NB I-es csapat ellen játszunk. Rengeteg nagy csatát élhettem át, az igazságot megvallva nem is tudnék kiemelni egyetlen mérkőzést sem, ami a legközelebb áll a szívemhez. Merthogy olyan sok - és többnyire kellemes - az emlék. Az MTK ellen mindig háromesélyes találkozókat vívtunk, hiába állt valamelyikünk hátrébb a bajnoki tabellán, akkor is nyerhetett gólzáporral, illetve az éppen éllovasnak is becsúszott egy- egy méretes zakó. A presztízs sokat számított. A mostani meccsen két hazai viszonylatban erősnek mondható gárda játszik egymás ellen. Jóslásra én sem vállalkoznék, már ami a számszerű eredményt illeti. De azt bármibe le merném fogadni, hogy ezúttal csakúgy, mint tavasszal, mi hagyjuk el győztesen a játékteret. Bodnár József:- Az egy évvel ezelőtti Fradi- MTK ma is ott van a szívem csücskében. De ez nem azt jelenti, hogy szívesen emlékszem vissza rá, s hogy olyan kellemes érzés, hogy még mostanáig sem tudtam feledni a történteket. Ott szúrta ki ugyanis a jószemű Csiky Karcsi, az MLSZ képviseletében, hogy engedély nélkül léptem be a pályára. Holott csak felálltam a kispadról, mert azt hittem, a bíró lefújja a botrányba hajló meccset. Jártunk is a Nyíllal a fegyelmi tárgyalásokra, számtalanszor visszanéztük videón, mit is vétettünk. Mit mondjak, nevetséges volt. Aztán emlékszem még egy csodálatos 4-0-ra is. Volt ott kaja, pia, majális meg minden. Valami azt súgja, hasonlóképp elkapjuk a kékek grabancát, s több góllal győzünk. S ünnepélyes fogadalmat teszek, hogy ha Csiky úr ismét ott ül majd a díszpáholyban, fel sem állok a kispadról, de még a meccs után is kimászok a nézőtérre, s ott megyek be az öltözőbe... Naszály György Talán nem mindenki tudja,- hogy az MTK megalakulását Szekrényessy Kálmán Teréz körúti lakásán mondták ki (1888. november 16.)- hogy hetven éve avatták az MTK Hunária körúti pályáját (1912. március 31.) Mindössze fél év telt el az első kapavágástól a nyitómérkőzésig, az MTK-FTC örökrangadóig- hogy az MTK 1903-ban nem bajnokként került az I. osztályba - hanem azért, mert az MLSZ az első osztály létszámát felemelte...- hogy Brüll Alfréd 1905-tól 1944-ig, tehát négy évtizedig^) volt a kék-fehér klub elnöke!- hogy az MTK közgyűlése 1975. január 18-án kimondta az egyesülést a VM Egyetértéssel. Egészen a közelmúltig így MTK-VM volt a klub neve. Amikor még gólt rúgtak a - Fradinak! A mai Ferencvárosban két olyan játékos is található, akik régebben kék- fehér szerelésben léptek pályára az örökrangadókon. Kíváncsiak voltunk, hogyan emlékeznem vissza ezekre az összecsapásokra, milyen volt még MTK-s korunkban a Fradi ellen játszani.- Kicsit nehéz erről beszélni - mondja Fodor Imre -, hiszen bizonyára sokan tudják, én a Hungária körúton nőttem fel, s lettem élvonalbeli labdarúgó. Csodálatos 14 évet töltöttem ott el, s természetesen sok örökrangadőn is játszottam ez alatt az idő alatt. Már akkor fantasztikus érzés volt a Fradi-közön- ség előtt futballozni, ezért is fogalmazódott meg bennem az elhatározás, hogy ha törik, ha szakad, leszek én még ferencvárosi játékos. Hál Istennek, teljesült a vágyam.- Van-e különösen emlékezetes mérkőzés számodra azokból az időkből?- Egyszer egy tévémeccsen 4-0- ra nyertünk a Fradi ellen, két gólt is lőttem. És volt egy kupamérkőzés is, ahol 2-0-lal vertük ki a zöld- fehéreket, s mind a kétszer én találtam be Zsiborás Gabi hálójába.- Úgy látszik, a futballtörténelem is ismétli önmagát. Nem is olyan régen megint bevetted Zsiborás Gabi kapuját egy MTK-Fradin...- Igen, csak egy kicsit más volt a szereposztás. Tavasszal a Hungária körúton az én gólommal lett 2-0 a javunkra, az a győzelem majdnem hogy eldöntötte a bajnoki cím sorsát. De akkor már ugye én a Fradiban játszottam, Zsibi pedig az MTK kapuját védte.- Mit vársz a mostani találkozón?- A kellemes emlékeket szeretném gyarapítani. * Balogh Gábor is igen sok borsot tört a ferencvárosi játékosok és szurkolók orra alá MTK-s futballistaként.- Mindig kiemelten készültünk egy-egy örökrangadóra, mi is éreztük ennek a presztizs-csatának a jelentőségét.- Melyik csapat nyert többször azokban az években?- Ezt nem is tudnám pontosan megmondani, úgy fele-fele arányban. Arra viszont emlékszem, hogy volt egy olyan találkozó is, ahol be- állőst játszottam, s Nyilasi Tibit kellett fognom. Nem sikerült valami fényesen semlegesítenem őt, ugyanis kikaptunk.- S hány gólt rúgtál már a Fradinak, az MTK-ban?- Azt hiszem, ötöt. A legutóbbi győztes találat volt. A Hungária körúton az én 11-esemme! nyertünk 1-0-ra.- Tavaly egyik örökrangadón sem lehettél ott a pályán. Miért nem?- Mert akkor még csak kölcsönben voltam itt az Üllői úton. A szerződésben meg kikötötték, hogy az MTK elleni mérkőzésen nem játszhatok. Még jó, hogy nem azt írták bele, játszhatok ugyan, de gólt azt nem rúghatok.-Az ősszel aláírt szerződésedben már nem szerepel ilyen kitétel...- Ha lehetőséghez jutok, a szívemet is kiteszem a pályára. Góllal szeretném köszönteni egykori klubomat.
