Fradi újság (1992)

1992 / 15. szám

FRADI ÚJSÁG 11 A Fradi futballmúzeumból ■ a Práter futballmúzeumba .1 1 11 U* , J FRA DISTÁK! EZ AZ ÚT RÓMÁBA VEZET... Az FTC-t 1993 tavaszán az ötödik bajnoki forduló Pécsre szólítja. A PMSC-FTC találkozóval kapcsolatban a Fradi futballmúzeum baráti köre autóbuszos kirándulást szervez Olaszországba! A résztvevők természetesen megtekintik a római Olimpiai Stadiont, felkeresik a Sportmúzeumot és Frascatit is, ahol a Ferencváros 1937-ben a Lazio elleni KK döntőre készült. Az utazás „kabalalabdája” sem mindennapos: az 1937-es Lazio-Ferencvá- ros KK döntő - fémmel bevont labdája is „visszautazik” Rómába! Az Olimpiai Stadion füvén készülő fotókon természetesen mindenkit megörökítünk a kuriózum focival... A nyolc napos kirándulás részletes programja: 1. nap (szombat): Indulás az FTC klubháztól Pécsre, a PMSC-FTC meccs megtekintése. Vacsora után éjszakai utazás Ausztrián át Olaszor­szágba. 2. nap (vasárnap): A Klagenfurt-Villach-Bolzano-Riva del Garda- Brescia-Milano útvonalon érkezés Genovába. Találkozás az ott élő dr. Sá- rosi Gyurkával, a Ferencváros hajdani legendás válogatott labdarúgójával, aki az FTC Aranydiplomát ekkor - a genovai stadionban - veheti át... Va­csora és szállás Genovában. 3. nap (hétfő): Kora reggeli indulás Rómába a Keleti Riviérán és a Tos­canai szigetek mentén. (La Spezia, Viareggió, Pisa, Livomo, Civitavecchia, Ostia) Vacsora és szállás Rómának évezredek óta világhírű és kedvelt üdü- lőheléyn - Frascatiban. 4. nap (kedd): Egésznapos római városnézés - a stadion is ekkor kerül megtekintésre. Vacsora és szállás Frascatiban. 5. nap (szerda): Egésznapos kirándulás Róma környékének, sőt talán egész Itáliának legsajátosabb középkori hangulatát megőrző városkájába, a világhírű Tivoliba. Este a kivilágított szökőkutak megtekintése után vacsora és szállás Frascatiban. 6. nap (csütörtök): Reggeli után továbbutazás az Adriai-tenger mentén Riminibe. A San Marino-i villámlátogatás-után vacsora és szállás Rimini- ben. 7. nap (péntek): A hazautazás első napja - útközben Caorlei és Udinei városnéző séta. Vacsora és szállás Szombathelyen. 8. nap (szombat): Reggeli után visszautazás Budapestre. A program az Üllői úti stadionban, a Ferencváros-Siófok mérkőzés megtekintésével zárul. * Részvételi díj a létszámtól függően 19-23-25 ezer Ft körül. Jelentkezés és felvilágosítás a Fradi ajándékboltban. * Fradisták figyelem! A programot azért ismertettük már most, hogy eset­leg KARÁCSONYI AJÁNDÉKOZÁSNÁL IS FIGYELEMBE VEHES­SEK MINDAZOK, AKIK SZERETIK AZ UTAZÁST, A FRADIVAL KAPCS OLATOS PROGRAMOKAT! Az olaszországi utazásról videofelvé­tel is készül - a résztvevők a kazettát a LIGA SZAKSZERVEZETTŐL AZ UTAZÁS SZPONZORÁTÓL - EMLÉKÜL AJÁNDÉKBA KAPJÁK! AZ ÚTIÉLMÉNYEKRŐL, A RÉSZTVEVŐKRŐL - FÉNYKÉPES ÖSSZEÁLLÍTÁST KÖZLÜNK A FRADI ÚJSÁG MÁJUSI - FTC SZÜLETÉSNAPI SZÁMÁBAN... A magyar válogatott első mérkőzé­sének 90. évfordulójára a Liga Szak- szervezet anyagi támogatásával autóbu­szos utazást szerveztünk a meccs egyko­ri helyszínére, a Práter területére. A ne­vezetes osztrák-magyart 1902. október 12-én játszották. Mind a magyar, mind az osztrák válogatottnak ez volt az első hivatalos mérkőzése! A „sógorok” ör­vendhettek a sporttörténeti 90 perc után, hiszen 5-0-ra győztek... A Práter bejáratánál, a Práterstem nevű téren van az a bizonyos Teggethoff emlékmű, amelynek szomszédságában az első osztrák-magyar után borozva búslakodtak a magyarok. Az emlékmű Wilhelm von Teggethoff admirálisnak, az 1866/os lisai tengeri csata győztesé­nek tiszteletére készült, még 1886-ban. A 16 méter magas gránit oszlopot parányi hajók fúrják át és az oszlop tetején a ten­gernagy 3 és fél méter magas álló bronz­szobra látható. Szóval ennek az emlék­műnek a közelében volt az a kisvendéglő, ahol az ősfutballisták, köztük a mi három ferencvárosi fiúnk - Bcrán, Koltai, Po- komy- is hajdanán koccingatott. Mi október 12-én a Grinzingben koccintgattunk az ősökre - de előtte a Práter Stadiont kerestük fel. A stadion napjainkban Közép-Európa egyik leg­szebb, szuper modern sportlétesítmé­nye. 1984 és 1986 között volt a nagy re­konstrukció, amikor teljesen átalakítot­ták a lelátókat, az öltözőket, a kiszolgá­ló helyiségeket, s befedték a nézőtér nagyrészét. Azóta a korábbi 90 ezerrel szemben „csak” 72 ezren fémek el a le­látókon - igaz közülük 60 ezren(!) tető alól figyelhetik az eseményeket. Az Osztrák Labdarúgó Szövetség is otthagyta a Mariahilfe strasszén lévő székházát, valamint a legendás Gól eszpresszót és átköltözött a Práter Sta­dionba. És itt hozták létre a Práter fut- ballmúzeumot is, amelyben számos ma­A csata előtt Soha annyi izgatott utast nem lát­tam, mint a Ferencváros-Rádióélet sportvonatán. Minden utas, nő és férfi egyaránt vitatkozott, papírral és ceruzá­val a kezében számolgatta az eshetősé­geket: vajon hány góllal kapunk ki? A vonaton utazott Mester Gyuri bá­csi, a Ferencváros gondnoka, aki arról nevezetes, hogy száz eset közül kilenc­venkilencben pontosan eltalálja az eredményt. Szerinte az összesített ered­mények alapján harmadik mérkőzésre volt kilátás. Ólasz földön aratható győ­zelemről senki se mert álmodni. Körbe jártak az összes lapok, amelyeknek leg­nagyobb része 3:2-t jósolt a Lazio javá­ra. Csak egy lap volt, amelyik biztosra vette a Ferenváros római győzelmét, ez - minden dicsekvés nélkül - a Rádió­élet. A sportvonat egyik fülkéjében állí­tottuk fel a mozgó szerkesztőséget, aho­vá úgyszólván minden pillanatban be­kopogtatott valaki, érdeklődni a csapat­ról, a mérkőzésről és mindarról, ami Rómában történhet. Általános örömet okoztunk azzal, hogy minden utas meg­kapta emlékbe a Rádióélet új számát, amely részletesen ismertette a Ferenc­város előkészületeit. A párszázfőnyi lelkes drukkerhad között foglalt helyet egy Budapesten élő előkelő olasz úr is.- Persze, - mondottuk neki - ön a Lazio sokgólos győzelmét várja.- Szó sincs róla, - tiltakozott - remé­lem, hogy a Ferencváros hazámban is ráver a Sportiva Lazióra. Nagyon bosszantana, ha a Lazio nyerné meg a kupát! Csodálkozva néztünk rá, mire el­mondotta, hogy Rómában ugyanez a helyzet. Róma lakosságának legalább nyolcvan százaléka a Ferencvárosnak drukkol, mert nem a Laziónak, hanem gyár vonatkozású tárgyat is kiállítottak. A leglátványosabb a 100. osztrák-ma­gyar gyönyörű zászlója, no és a II. világ­háborút követő első találkozás ugyan­csak nevezetes zászlója. Akik a jövőben mennek el a Práterbe - egy újabb ma­gyarzászlót is láthatnak: azt, amit a Fra­di futballmúzeum Baráti Köre vitt a ne­vezetes évforduló napján a Práter fut­ballmúzeumba! Elvittük az első mécs­esén szereplő Koltai Józsefről készült festmény fényképét, no és ugye az álta­lam írt és a 125. osztrák-magyarra ki­adott könyvemet. Alfred Ludwig az Osztrák Szövetség főtitkára sem volt szűkmarkú: vala meny­nyiünknek a Práter futballmúzeum aranykönyvét ajándékozta! Nem mindenki tudja, hogy az oszt­rák-magyarok első magyar gólját FTC játékos - Pokomy József nevű közép­csatárunk szerezte az 1903. június 11-i találkozón. A gól egyébként a Margit­szigeten született, hiszen a meccset - a magyar futball történetében először és utoljára ott rendezték... Egyébként a magyar válogatott az 1931-ben átadott Práter Stadionban 1933. október elsején játszott először. Hatvanezer néző előtt 2-2-es döntetlen eredmény született. Az osztrákok már 2-0-ra vezettek, amikor Avar szépített - ez volt tehát a Práterben az első magyar gól! - majd Polgár egyenlített. A Fradi­ból Háda, Korányi, Sárosi, Toldi és Ke­ményjátszottak. Majd negyedszázaddal később a le­gendás magyar aranycsapat utolsó mécs­esét szintén a Práter Stadionban ját­szotta. 1956. október 14-én 2-0-ra győztünk! Az aranycsapat búcsúgólját - stílszerűen Puskás Öcsi szerezte... * A bécsi tartózkodás során láttuk azt a házat is, amelyben ifj. Johann Strauss az A. S. Rómának híve. Az A. S. Róma és a Lazio ugyanis örök ellenfelek. így amikor Rómában elterjedt a hír, hogy a Ferencváros Budapesten 4:2-re legyőz­te a Laziót, Róma utcáin lelkesen élje­nezve járkáltak az A. S. Róma hívei. Mindezt azért kellett megírnunk, hogy végre tisztán láthassuk, miért csak tizenkétezer ember (és nem tizenöt, mint ahogy Pesten híre terjedt) nézte végig Európa legérdekesebb futball­mérkőzését. Sokan az esőre hivatkoz­tak, de ha véletlenül a Ferencváros az A. S. Róma ellen áll ki, egy héttel hama­rabb elfogytak volna a jegyek. * Bizony hosszú volt az egyhuzamban tartó huszonnégyórás utazás. Maestre- ben kedves vendégeket kaptunk, Usetty Béla dr., a Ferencváros és az MLSZ el­nöke, valamint F'ischer Mór, a Közép­európai Kupabizottság elnöke szemé­lyében. Ők már előző nap útnak indul­tak a csapattal, de megvártak Velencé­nél. * Rómában a kávéház fogalma isme­retlen, helyette Bar Tabaccik vannak. A legelőkelőbb és legnagyobb bár sem áll tíz-tizenkét asztalnál többől. A Forum Mussolini közelében egy ilyen kis bár­ban ültünk, amikor hirtelen előttünk termett egy nyolcéves kislány tarka ron­gyokba burkolva. Ledobta maga elé a kabátkáját, tótágast állt, hidat csinált, különböző artistamutatványokat vég­zett. Miután körbe járta az asztalokat, lázasan számolni kezdte a pénzét. Az egyik magyar odaszólt neki:- Kapsz egy lírát, ha mégegyszer megcsinálod azt a szép hidat.- Nem csinálom és nem kell, - vágta vissza a lányka - már megvan a tizenkét lírám, tovább nem dolgozom.- Mért kell neked pont tizenkét líra?- A vasárnapi Ferencváros-Lazio meccsre! a Kék Duna keringőt írta. A Práter strassze 54. számú házban lakott és az 1867-es farsangi bálra rendelték tőle a később világhírűvé vált keringőt. És akár hiszik, akár nem, egy uszodában volt a bemutatója! A legrégebbi bécsi fürdőt ugyanis a téli időszakban bál és táncteremként is hasznosították. A Diana fürdő farsangi bálján így csen­dült fel először 1867. február 14-én a Kék Duna keringő. Tehát tulajdonkép­pen egy sportlétesítményben táncoltak először a párok erre a nevezetes kerin- gőre... Mert bizony a Diana fürdőben sok úszóversenyt rendeztek. 38 évvel a Kék Duna keringő bemutatójának a helyszínén Fradi siker is született. 1905. októberében a Diana díj küzdelmei so­rán a 60 m-es gyorsúszást Olasz Andor, a mellúszást Váczi Imre nyerte - még­hozzá új osztrák csúccsal! Mindketten az FTC úszói voltak... * Még egy zászlót vittünk magunkkal - méghozzá Gutenbrunba. Arra a kis er­dőszéli pályára, ahol a Fradi története során a legnagyobb gólarányú győzel­met aratta. 1983-ban 30-1-re (har- minc-egyre) győztek Mucháék a helyi kis klub labdarúgói ellen... A szintén erre az alkalomra hímeztetett emlék­zászlót mielőtt otthagytuk volna - a tú­ra résztvevőivel lefényképeztük. Még­hozzá abban a kapuban, ahol egy évtize­de Kvasztáék a gólözönt, mint sporttör­téneti tényt „létrehozták”... Ezt a gutenbruni pályán készült fo­tót lapunk hátsó borítóján színesben láthatják... Nagy Béla A RÓMAI ÜTKÖZE1- De hiszen ott az állóhely csak két lírába került!-... (ezt inkább ne írjuk le)-szikrá­zott a szeme a kislánynak. - Mit gondol maga!? Csaknem megyeka „plebs” kö­zé. * Másnap délelőtt a Ferencváros veze­tőségének meghívására az ötven kilo­méterre fekvő Frascatiba mentem ki. Itt volt a csapat rejtekhelye. A frascati pen­zió egyébként valóságos kis paradi­csom. Parkja kilométerekre terjed, tele pálmákkal, délszaki növényekkel. Sőt mi több, a közelében még futballpálya is van, mely ideális tréninghely. Főszóra­kozásuk a kártya és a billiárd volt. Sáro­si dr. kártyapárti, míg Lázár és Toldi a billiárd híve. Táncos Misi, aki pompá­san zongorázik, hangversenyeket adott. Korányi „énekművész úr” közreműkö­désével. A csapat tagjai Toldit ugratták, hogyha Frascatiból bemennek, Capri- ba, vagy Milanóba utazik. Tudni kell ugyanis, hogy ez alatt nem az általunk is ismert két olasz helységet értették, ha­nem a Lazio két kitűnő játékosát. * Persze valamennyien szerettek volna már túl lenni a mérkőzésen. Csak Pol­gár Gyula mondogatta, hogy nem kell türelmetlenkedni, minél később érnek vissza Pestre, annál jobb. Csakhamar megtudtuk a magyarázatot. Polgára há- zilanítójától fél. Ä Ferencváros vezető­sége ugyanis le akarja tétetni vele az érettségit és kivezényelt melléje egy há­zitanítót. Szegény Polgár Gyuszi örült a vakációnak és borsózott a háta, hogy mi lesz szerdán, ha majd újra megjelenik a házitanító Budapesten és kikérdezi a leckét. * Szombat este a Lazio klubhelyiségeit látogattuk meg. Kissé megfájdult a szí­vünk. Kevés olyan magánklub van Bu­dapesten, mint a Lazióé, ahol Róma el­őkelő társasága ad esténként találkozót. Feltűnő azonban, hogy a játékosokat nem fogják olyan szigorúan, mint ná­lunk. A bárpultnál nem egy Lazio-játé- kost láttunk vidáman, jóízűen iddogál- ni. Természetesen a Lázi csapatában Pi- ola a sztár. Őt dédelgetik, ostromolgat- ják kérésekkel és kérdésekkel.- Mi lesz holnap? - kérdeztük tőle. Piola mosolyogva vonta meg a vállát.- Azt hiszem legrosszabb esetben harmadik mérkőzés. Holnap délután ki­virít a „viola”, de elhervadni biztosan nem fog. A szójáték nagy tetszést aratott, de hál' Istennek nem vált be. A csata És végre felvirradt a dicső nap regge­le. A legelső meglepetést a kisszámú kö­zönség okozta. A másodikat, hogy a so­kat dicsért pálya nem is olyan gyönyörű. Kisebb, mint a ferencvárosi és a sarká­ban hatalmas úszómedence áll, amely szintén zavatja az összhatást. A pályát most nagyobbították, mert eddig a szo­kásosnál néhány méterrel kisebb volt. A fű a kedvező klíma ellenére bizony gyengécske. Viszont érdekesek voltak a drótsövények, amelyek szinte figyel­meztettek arra, hogy itt a futball a szó szoros értelmében harc. Az öltözőben félháromkor már együtt volt a magyar csapat. Sárosi György állt fel a helyéről és egy levelet vett ki a zsebéből.- Fiúk, - mondotta - most felolva­som elnökünknek, dr. Springer Ferenc­nek üzenetét. Springer dr. ugyanis, aki Usettyvel karöltve szíwel-lélekkel csak a Ferenc­város érdekeiért küzd, mellhártyagyul- ladásban megbetegedett és betegágyá­ból küldött buzdító üzenetet. Egy pilla­natnyi meghatottság után Rauchmaul Emil edző a pályára küldte a játékoso­kat. Legelöl Táncos haladt. Ez a Fe­rencváros kabalája: ha ő megy elöl, győz a csapat... * Az első félidő után a játékosok közül a legidegesebb fíáda József volt. 2:1-re vezettünk már, amikor még két gólt be­kapott. Nem tehetett róla, de ő mégis lelkiismeretfurdalást érzett és könny csillogott a szemében. Végigvetette magát a pádon és folyton ezt hajtogat­ta:- Könyörögve kérek mindenkit, ne szóljatok hozzám, mert akkor képtelen leszek kimenni a második félidőre. Ennek ellenére a pályán mégis ő volt a legnyugodtabb, jó szemének lélekje­lenlétének köszönhettük, hogy Piola ti­zenegyesét kivédte, amivel biztosította a Ferencváros győzelmét. * És most ez a labda, amellyel Háda kivédte Piola tizenegyesét - 55 év múl­tán ismét Rómába „készül”...

Next

/
Thumbnails
Contents