Fradi újság (1992)
1992 / 12. szám
2 FRADI ÚJSÁG Elek Gyula, a sikeredző - nyugdíjban Manapság, amikor gyorsuló ütemben, csapattól-csapatig pörög az edzők keringője, amikor vándormadár mivoltukat többen úgy ideo- logizálják meg, hogy három évnél nem szerencsés többet egy egyesületnél tölteni, a „klubhúség” fogalom megtalálásáért a raktár mélyére kell ásni. Persze akad egy másik lehetőség is. Az ember felkeresi Elek Gyulát, aki huszonhét évi zöld-fehér munkaviszony után a nyáron vonult nyugdíjba. (Sajátos egy nyugdíj, az már igaz, hiszen a női kézilabda csapat szakosztályvezetői tisztét azért megtartotta, pontosabban a csapat, saját jól felfogott érdekében tartotta meg Gyula bácsit továbbra is főnökének.) A kézilabdás lányok júniusi, franciaországi túrájának második mérkőzése előtt történt: Elek Gyula eltűnődve maga elé nézett, és azt mondta, tulajdonképpen szomorúnak kellene lennie, hiszen ez a búcsúmeccse. Három hónap telt el azóta, elegendő idő ahhoz, hogy megkérdezzem, le tudta-e zárni, hogyan zárta le ezt az emberöltő- nyi, aktív Fradi-korszakot?- Alapállásom, hogy elég sokat vajúdók elképzeléseim végrehajtásán, de ha valamit eldöntöttem, azt le is tudom zárni. Huszonhét évet töltöttem a női kézilabda szakosztálynál, de elég keserves a búcsú ideje. Persze sokkal könnyebb így, hogy ha visszajárok, mosolygós tekintetekkel találkozom.- Visszafordítottuk az idő kerekét, hiszen arról beszéltünk először, hogyan végződött... De nézzük most a kezdeteket! Hogyan lett fradista?- A IX. kerületben jártam középiskolába, az osztálytársaim véresszájú fradisták voltak. Én viszont egészen addig a Kispestnek szurkoltam, míg Honvéd nem lett belőle, ezért egész jókat verekedtünk. Aztán elmentem az Elektromosba kézilabdázni, ahol megkeresett a Kinizsi. (Az 50-es évek politikája erre a névre keresztelte a Ferencvárost.) 1956. október 22-én jártam benn a kiadatásom miatt az Elektromos műveknél, az események miatt zavartalanul átigazolhattam. Azt hiszem, a mienk volt az első csapat, amely 1956 decemberében a TF csarnokában ismét zöld-fehér mezben játszott. Az idők folyamán tősgyökeres fradistává váltam. 1962-ig játszottam itt, ezután három évet edzősködtem a Vörös Meteor Közértnél, 1965-ben visszahívtak a Ferencvárosba. Gyakorlatilag itt éltem le az életemet.- Mennyiben más volt ez az élet, mint egy Vasas-, vagy Újpest- családtagélete?- Hogy mi volt ennek a klubnak a varázsa? Például az, hogy amikor annak idején a női kézilabda csapat 3-4 ezer ember előtt játszott, addig nem kezdődött el a meccs, amíg a korszak egyik legnagyobb futballistája, Albert Flórián meg nem jelent, karján a kislányával, Magdival. Mindannyian testvérek, barátok voltunk. Fel sem merült bgennem, hogy más magyar klubnál dolgozzak, azt hiszem külföldről is engem kerestek meg először. Marokkóból kaptam ajánlatot, mégis maradtam, tudtam, hogy sokáig nem lesz olyan csapatom, mint az akkori KEK- győztes Fradi, másrészt pedig itt voltak az idős szüleim.- Játékosként és edzőként melyek a legmaradandóbb élményei?-Játékosként az 1957. augusztus 19-20-i négyes nemzetközi torna, a Bayern München és a Szpartak Plzen részvételével. Ez volt nálunk az első ilyen típusú verseny, a kellemetlenséget viszont az jelentette, hogy az egyik mérkőzésen eltört az orrom. Edzőként számtalanul sok az élményem. A százegynéhány játékos közül, akikkel együtt dolgoztam, nagyon sok nagy tehetségre emlékszem vissza. Legfájóbb pontom az 1971. április 4-i BEK-döntő, amelyet 4-1-es vezetés és két kihagyott büntető után 11-9-re elveszítettünk a Szpartak Kijev ellen. Ezt soha nem tudom megbocsátani.- Milyen játékos volt és hogyan lett edző?- Elég lusta játékos voltam, nem szaggattam az istrángot. Viszont színesen lőttem, ez volt a legnagyobb erősségem. 1962-ben végeztem el az edzőit, de akkoriban pedagógus és kollégiumigazgató voltam, nem gondoltam rá, hogy főállású edző legyek. A hetvenes évek elején, a mezőgazdasági és az élelmezésipari minisztérium egyesülése után aztán nem nézték jő szemmel, hogy kollégiumigazgató létemre másodállásban edzősködöm, így 1972 január elsején lettem főállású edző.- Joósz Attilától a közelmúltban azt hallottam, a családjának három hónapig kellene éheznie ahhoz, hogy női csapatnál vállaljon munkát. Önök soha nem éheztek, mégis végig a lányoknál dolgozott. ■ ■- Nincs összehasonlítási alapom, mert férfiaknál soha nem edzősködtem. Az egyetlen negatívum, amit a lányoknál tapasztaltam, hogy a közvetlenül edzések, mérkőzések utáni öltözői konfliktusokat egy-egy mondattal nem vezethettem le, mert egyszerűen nem lehettem ott.- Az idősebb, több generációt végigdolgozó edzőkből általában dől a panasz, azt mondják, a maiak már egészen másképp gondolkoznak, lelkesednek, illetve éppenhogy nem lelkesednek. Ön is végigélte ezt a változást?- A pénz belépése a sportba tette mássá a miliőt. Egyébként nem írom alá a „bezzeg a mi időnkben” közhelyet, ma is vannak becsületes sportolók, régen is voltak lustábbak. A kategóriák ugyanazok, legfeljebb az arányok változtak.- Ha egyszer, egy-két év múltán a női csapatnak hirtelen edzőre lenne szüksége, hajlandó lenne „reaktiválni” önmagát, és visszaülne a kispad- ra? (Elek Gyula befejező válasza némi előzetes magyarázatot igényel. A már említett francia túrán egy vacsorán megesett, hogy szóba elegyedtem az orosz vendégekkel, és távozáskor a pincérek, gondolván, hogy mi is oroszok vagyunk, „Da szvidányával” köszöntek el tőlünk. Útitársaim akkor ezt igen nehezen bocsátották meg nekem, és Gyula bácsi most a következőképpen emlékeztetett akkori ballépésemre:)- Nyet, továris Ballai. Ballai Attila Az elnöki irodában továbbra is a Szívós-Deák duó! Az FTC Egyesületi Tanácsa szeptember 10-én ú|ravá- lasztotta a klubót irányító ügyvezető testületet: az ügyvezető elnöki teendőket továbbra is dr Szívós István látja el, míg az ügyvezető elnök helyettesi poszton Deák Lászlót megerősítették tisztségében. így 1994. december31-ig az FTC elnöki szoba „foglalt"... Mi történt? Mi történhet? Az olimpia után a nyári uborkaszezon kellős közepén a változások, a változtatások napjait élte át a magyar sport. Ebből természetesen nem maradt ki az FTC, illetve annak szakosztályai sem. Az egyesület és a különféle létesítmények vezetőit kerestük meg kettős körkérdésünkkel: mi történt a közelmúltban? mit terveznek a közeljövőben? íme a válaszok: Deák László elnökhelyettes:- Az első félév kiadásai azt mutatták, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz képest harminc százalékkal több a kiadásunk. Ez nem a túlköltekezés, hanem az infláció következménye. Az alapszabályban lefektetett elvek szerint szakosztályaink önállóan gazdálkodnak. Ez azt jelenti, hogy kellemes gondjaik vannak, mert arra költhetik a pénzt, amire akarják. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy nagyobb a felelősségük, mert ha valamire nem jut pénz, akkor ennek következményeit is magukra kell hogy vállalják.- Nagyon örülök, hogy az FTC fizetőképes klub. Köszönhető ez annak, hogy a szakosztályok gazdálkodása precíz, és olyan szponzorok kötődnek az egyesülethez, amelyek fizetőképesek. Korrekt módon vállalják a szerződésben lefektetett feltételeket. Magyarán szólva: nem ígérgetnek, hanem fizetnek.- A vezetés szeretné tovább fejleszteni azokat a kezdeményezéseket, amelyek segítik az FTC minél pozitívabb fogadtatását. Gondolok itt a sajtóval való kapcsolattartásra a Fradi-keddek keretein belül, vagy olyan termékek forgalmazására, amelyek a Fradi nevével összefonódnak, mint például a Fradi- pezsgő. Ehhez kapcsolódik az a törekvésünk, hogy a védett Fradi-emblémát ne használhassa akárki. A jövőben jogi úton keresünk orvoslást, ha észrevesszük, hogy egyesek olyan termékeket látnak el a mi emblémánkkal, amelyhez nincsen joguk. Ez tarthatatlan állapot. Pál László, az Üllői úti létesítmények vezetője:-Szurkolóinkat elsősorban a stadion állapota érdekli. Műszaki felújítás történt, amely a betonfelületek megóvását szolgálja. Az ülőhelyek létesítésével mintegy 17 ezer nézőnek biztosítunk az eddiginél kényelmesebb és biztonságosabb szurkolást. így a lelátót sem fenyegeti a túlterhelés veszélye. A hatóságokkal és az MLSZ-szel konzultálva megépítettük a belső biztonsági korlátot. A kivitelezés jól sikerült, több klub is szívesen választaná a mi műszaki megoldásunkat. Ennek elsősorban az az oka, hogy szem előtt tartottuk az UEFA előírásait. A kerítés kapuit központi vezérléssel két helyről is lehet működtetni: a hangosbeszélő helyiségéből, illetve a rendőrségi szobából. Ha nincs áramszolgáltatás, a rendszer tápegységről működik, irányfénnyel balesetmentesen tudjuk kivezetni a nézőket az arénából.- Komfortosabbá tesszük a protokoll-lelátót, a sátortető is ezt a célt szolgálja. A klubépület két oldalsó teraszán is tervezzük egy-egy kényelmesebb lelátó felállítását. Az eredményjelző átépítésére pályázatot írtunk ki, ez az újságokban már meg is jelent.- A Fővárosi Önkormányzat a pesti alsó rakparton meg szeretné hosz- szabbítani az utat. A tervek elkészültek, elképzelhető, hogy a változtatás Latorcza utcai vízitelepünket is érinti. Szeretnénk olyan megoldást találni, hogy sportolóink továbbra is nyugodt körülmények között szállhassanak a vízre. Ferenczi Károly gépkocsi-előadó:- Az FTC Sportlétesítmények ugyanúgy négy autóbusszal rendelkezik, mint tavaly. Két 250-es, egy 256-os és egy 396-os Ikarus tartozik a gépparkunkhoz. A labdarúgók rendelkezésére a legmodernebb légkondicionált Ikarus 396-os típus áll. Amennyiben valamilyen oknál fogva ezt a buszt nem tudjuk használni, úgy a szintén légkondicionált 250-essel utaznak a focisták. A nehéz gazdasági helyzet következtében nem számíthatunk arra, hogy lesz még egy autóbuszunk. Igyekszünk a fennmaradó szabad kapacitásokat ésszerűen kihasználni. Sportolók, iskolák, sőt, magánszemélyek is bérelhetnek tőlük autóbuszt. Vitéz Tamás, a népligeti létesítmények vezetője:- Az elmúlt időszakban felújítottuk a kézilabdacsarnok játék- és nézőterét, jelenleg az uszoda nagyjavítása van folyamatban. Reméljük, szeptember végére elkészülnek a munkák. Az eddigi műanyagfóliás medenceborítást csempe váltja fel, az elhasználódott vezetékhálózatot műanyag csőrendszerrel váltjuk ki, amely negyven évig üzembiztos. Október második felére már elkészül a lelátó is, ahol 150-170 néző foglalhat majd helyet. így kisebb jelentőségű OB I-es vízilabdameccseket is rendezhetnek a Népligetben.- Tervünk még, hogy négy füves edzőpálya álljon labdarúgóink rendelkezésére. Több ezer köbméter talaj megmozgatásával a Kismartoni út felőli részen alakítanánk ki a két plusz füvespályát. Számításaink szerint - ha mind a négy pálya rendelkezésre áll - egy játékteret fél szezonra kivonnánk a forgalomból. így regenerálódik a pálya talaja, s a küzdőterek élettartama is megnövekszik. Thury Gábor
