Fradi újság (1992)

1992 / 8. szám

FRADI ÚJSÁG 9 Fradisták fiai Hiába tiltották, kapus lett Hajdú-... A hetvenes évek má­sodik felében így kezdő­dött a Ferencváros labda­rúgócsapatának összeál­lítása. Többek között két bajnoki aranyérem díszíti az egykori kitűnő kapus, Hajdú József vitrinét. Hajdú-... Manapság így kezdő­dik a Vác FC-Samsung tartalékcsapatának ösz- szeállítása. Hajdú Attila egyelőre nem dicseked­het édesapjáéhoz hason­ló sikerekkel - igaz, csu­pán 21 éves.- A futball előtt más sportágakkal próbálkoz­tam, például vívtam, csel- gáncsoztam. De én fociz­ni szerettem volna! Apám viszont nem na­gyon pártolta ezt a kívánságomat - mondja az ifjú kapus. + Miért volt e szigorúság? - kér­deztem az idősebbik Hajdút.- Húsz éven át ezzel a sportággal foglalkoztam, így tudtam, mit jelent futballistának lenni. De végül ő győzött.- Nyolcévesen kezdtem focizni, természetesen a Fradiban. Apu azonban azzal engedett a kérésem­nek, hogy jól van, focista lehetek, de kapus nem. + Ez a kikötés miért született?- Egy mezőnyjátékos tíz helyen is bekerülhet a csapatba, a kapus vi­szont csak a kapuba állhat - magya­rázza Hajdú József. - Aztán ez a leghálátlanabb, legkegyetlenebb poszt. A kapusnak egyetlen hiba is elegendő a pokolra jutáshoz. Ne­kem voltak gondjaim, nem akar­tam, hogy Attilának is legyenek. + Ahogy elnézem, nem sok foga­natja volt az intelemnek...- Körülbelül fél éve járt edzésre, amikor egyik este otthon arra let­tem figyelmes, hogy ül egy sarok­ban, és nem szól egy szót sem. Vé­gül kiderült a szokatlan csend oka: aznap beállt a kapuba.- Úgy történt, hogy nem jött el a kapusunk, és az edzőm beállított a kapuba. Én meg ottragadtam. + Miért akartál mindenáron ka­pus lenni? Hiszen a kissrácok általá­ban góllövő csatárokká szeretnének válni!- Egyértelmű: az apám miatt. A Fradiban láttam őt védeni, és meg­tetszett ez a poszt. Azóta sem bán­tam meg, hogy beálltam a háló elé. Nekem örömet okoz, ha meg tu­dom akadályozni az ellenfelet a gól­lövésben. Ez is van akkora élmény, mint betalálni a kapuba. + Édesapád ma is az FTC alkal­mazottja. Te azonban a nagy rivális váci csapatnál vagy. Hogyan kerültél Vácra?- Amikor kiöregedtem az ifiből, sok kapus volt a Fradiban. Szeret­tem volna ittmaradni, de ötödik ka­pusként nem sok esélyem volt a já­tékra. Úgy volt, hogy Bagra me­gyek, már védtem is ott egy edző­meccsen. Aztán megkeresett a Vác, és harmadik kapus lettem. Egy hó­nap után felkerültem a tartalékból az első csapathoz, és most védek a tarcsiban, aztán leülök a nagy­meccsen a kispadra. + Józse, mint apa és mint fradis- ta, mit szóltál Attila távozásához?- Annak semmi értelme nem lett volna, ha marad a Fradiban, és nem játszik. Inkább ismerje meg másutt a meccsek légkörét. + Milyennek látod ma a fiadat?- Sokat edz, és a volt kapus Csank Jánostól sokat tanulhat. Ké­pességei alapján többre viheti, mint én. Nekem két nagy hibám volt: ki­csire nőttem és lelkiző típus voltam, hiányzott belőlem a jó értelemben vett vagányság. Attila mindkét szempontból más.- Úgy érzem, sikerült bebizonyí­tanom, hogy nem azért lettem ka­pus, mert az apám jó kapus volt - magyarázza Attila. - Mert nemcsak a Flóri, hanem őn is megszenved­tem az apai örökség miatt. + Milyen terveid vannak?- Kapusnak még fiatal vagyok, így először is rutint kell szereznem, ezen a poszton ki kell várni, míg sorra kerül az ember. Koszta har­minchárom éves, és lehet, hogy nemsokára én állhatok majd a Vác kapujában. Persze, nem tudom, megbíznak-e bennem ennyire a vá­ci vezetők. Egy biztos: ha lehető­séghez jutok, kihasználom az alkal­mat. + Es ha egyszer majd a Fradi el­len kell védened?- Hát, a szokásosnál biztos ide­gesebb lennék. A tartalékban már voltak ilyen meccsek. Bizony, fur­csa volt azoktól őrizni a kapunkat, akikkel együtt nőttem fel. A Fradi örök szerelem, de mindig ott kell bizonyítanom, ahol éppen vagyok. + Lehet, hogy egyszer ismét a Hajdú névvel kezdődik majd a Fe­rencváros összeállítása ?- Ha egyszer hívnának, jönnék. De ahhoz el kell érnhem valamit, hogy legyen miért észrevenni en­gem. Magyarán, előbb teljesítenem kell, és csak utána ábrándozni. ( -vs-t Szokolai László: „Még ma is könnybe lá­bad a szemem, ha a FERENCVÁROSRA gondolok”... Ha megkérdezik Szokolai Lász­lót, mi élete legnagyobb sportél­ménye, rögtön rávágja, amikor Dal­noki Jenő a Fradiba vitte. Szokolai jelenleg az NB Il-es REAC csapa­tának az edzője, edzés végén a Vo­lán pálya kispadján - minek ke­ménységét volt már alkalma érezni -, ülünk és Szoki csak mesél, mesél.- Hogyan szeretted meg a labda­rúgást?- A focit az utca szerettette meg velem, ott ahol laktam, Budapest IX. kerületében... Egyszerűen nem volt más lehetőségem, ha volt egy kis szabadidőm, már rúgtuk is a bőrt... Nem mondhatom azt, hogy a családban valaki is inspirált volna, nem is tudták, hogy igazolt játékos vagyok. A tudatom formálódása után a Ferencváros volt a szívem közepében - egyszerű a magyará­zat, hiszen ott laktunk.- Mesélj a csodálatos ferencváro­si évekről- Azóta se, előtte se voltam olyan barátok, olyan játékosok kö­zött, mint 1976 és 83 között a Fe­rencvárosban. Óriási dolog volt az életemben, hogy ilyen futballistákkal egy csa­patban játszhattam. Most, hogy be­szélünk a Fradiról - látod - alig tu­dom formálni a szavakat, gombóc van a torkomban. Elérzékenyülök, könnybe lábad a szemem, ha a Fe­rencvárosra gondolok. Ezeket az érzéseket kellene megfogalmazni. De hogy lehet szavakkal kifejezni azt a boldogságot, amikor 1981-ben bajnokságot nyertünk... Minden lahdarúpónak snnrtem­bernek azt kívánom, hogy ismerjék meg ezt az érzést.- Ha jól tudom, 276 mérkőzésen szerepeltél a Fradiban és 148 gólt szereztél melyek voltak azok a felejt­hetetlen találataid, amelyekre ennyi év távlatából is emlékszel?- Ha így ki kéne ragadni élmé­nyeket, nem is tudnék, hiszen mid- nen évben történt valami feledhe­tetlen. Például: öt nullra megvertük az Üllői úton az Újpestet, három gólt szereztem, vagy amikor baj­nokságot nyertünk Kispesten, az én gólommal nyertünk 1-0-ra a Hon­véd elleni döntő fontosságú mérkő­zésen. Vagy amikor Kupát nyer­tünk a döntőben a Pécs volt az el­lenfél. A rendes játékidőben 2-2 volt az eredmény és a hosszabbítás­ban nekem sikerült a győztes gólt szerezni. De a Grazban eltöltött négy esz­tendőt is a Fradinak köszönhetem. Annyira megszeretett a grazi kö­zönség, hogy amikor 1985-ben le­járt a szerződésem, s a klub anyagi helyzete nem volt rózsás, a közön­ség adta össze a pénzt, hogy még to­vább ott maradhassak...- Laci, mit jelent neked a FRA­DI?- Az életemet.- Tudom - hiszen sokszor talál­kozunk az Üllői úton hogy figye­lemmel kíséred egykori csapattársad Nyilasi Tibor bajnokságra törő csa­patát.- Igen, ha van szabadidőm min­den mécsén ott vagyok. Nyilasi nemcsak csapattársam de jóbar­átom is. nyugodtam mondhatom, hogy nemcsak eszes ember Nyíl, de olyan, aki profi módon tudja is használni. Ami egyértelműen az ő érdeme, hogy a jelenlegi együttes­ben már-már a mi csapatunkra em­lékeztető tulajdonságokat látok. Arra gondolok, hogy szeretik egy­mást a játékosok és tudnak egymá­sért küzdeni, van tartásuk. Ha egyik-másik játékos nem fog ki jő napot, akkor a többiek megkétsze- rezetten hajtanak.- Kik tetszenek a jelenlegi gárdá­ból?- Bátran mondhatom, hogy az egész csapat. De az is igaz, hogy vannak kimagasló egyéniségek. A kapus Balog Tonó is ilyen. Telekről csak annyit, hogy szerintem Mátrai óta nem volt ilyen középhátvédünk. Albert, Lipcsei és Fodor is kima­gaslik a hazai mezőnyből. Nekem még nagyon tetszik Kuznyecov a vendégmunkás is. Nem olyan látvá­nyos, de rendkívül hasznos a játéka. Szóval le a kalappal Nyíl előtt. A srácoknak azt kívánom, ismerjék meg azt a boldogságot, amit mi át­éltünk 1981-ben, vagyis nyerjék meg a bajnokságot.- Üzensz valamit a közönségnek?- A fantasztikus Fradi közönsé­get, míg élek nem felejtem el. Cso­dálatos szívük van. Mindegyikük­nek külön-külön azt kívánom, do­bogjon még nagyon-nagyon sokáig. A Fradiért... Matejka Tibor KEPEK - KERDESEK Gondolkozási idő - amíg a kedves szurkoló a 12. oldalhoz ér... Fodor gólörömét a Fradi szurkolóival is megosztotta... Fodor a veszprémi meccsig bezárólag hány gólt szerzett az FTC baj­noki mérkőzésein?

Next

/
Thumbnails
Contents