Fradi újság (1992)
1992 / 5. szám
6 FRADI ÚJSÁG Fradi szurkolók az Üllői úti lelátón. Akkor még csak egy fedett állóhely! rész volt, a későbbi B-tribün helyén... ók győzték le először az angolokat! Balról: Takács masszőr, Sternberg, Vágó, Szűcs, Avar, Rőkk, Szalay, Kemény, Lázár, Sárosl dr., Háda, Toldi. A nevezetes esemény 1934. május 10-én az Üllői úti pályán volt... A magyarok 2-1-re győztek!-Én FRADISTÁK nyitottam ki az FTC-pálya kapuját..." A magyar sport történetében új fejezet élén fog állni a holnapi - 1911. február 12-i dátum. Ezen a napon nyílik meg a főváros ötödik nagy sportpályájának kapuja. A Budai Torna Egylet Széna téri pályája után a Millenáris, a Margitszigeti és a Lágymányosi BEAC-pálya állott a magyar sport szolgálatában. Holnap pedig az óriásnak született Ferencváros ideiglenes főkapuját nyitja ki Bárczy István polgármesterünk. Csak a Ferencváros szerénysége az, hogy szinte zavarban van és csak „bokréta ünnepélynek” szeretné nevezni ezt a napot, melyen először történik meg, hogy lent a pályán sportemberek versengenek egymással nemes becsvágyból, a nézőtéren pedig a közönség örömmel és úri módon szórakozik küzdelmük nézésével. Készen, régen készen van nálatok jó ferencvárosiak, az ami kell a jó sport megteremtéséhez, a magyar név nagyobb dicsőségéhez. Ott van az a szív és lélek, amivel bele kell fogni minden magyarnak és minden más embernek, ha sportot kíván kultiválni. A zászlórúdon majd felrepül a háromszínú magyar zászló. Aztán messze- messze alatta a másik két zászló. Először a vendégeké és csak az alatt a Ferencvárosé. Jeléül annak, hogy itt igaz magyarnak lenni az első és a fő. Aztán házigazdák vagyunk és előbbre valók a többiek és utoljára mondjuk, hogy itthon vagyunk mi ferencvárosiak... Bárczy István polgármester nem, mint polgármester, hanem „csak” mint az FTC dísztagja fárad oda ki holnap reggel, s mint ilyen, fogja kinyitni ennek az ideiglenes főkapunak az ócska lakatját. A Sport-Világ csak arra kéri szeretett polgármesterünket, a jó sportembert, hogy tegye el azt a roszdás kis kulcsot, amelyiken a kis ezüstlemezre bele van vésve, hogy „én nyitottam ki az FTC- pálya kapuját”. Valamikor szívesen fog visszaemlékezni arra, hogy egy újabb magyar sportpálya bokréta ünnepén miként mondta a főváros közönsége nevében és minden magyar ember nevében is: „Isten áldása legyen a becsületes munkán - a Ferencvárosi Torna Club által létesített sportpályán.” A korabeli sportújságban „megjövendöltek” azután másnap beteljesedtek. 1911. február 12-én délelőtt érkezett meg a polgármester Sportegyesület alapszabály-mintája ?ia_SÍV,.0il T j.uiA O.'JJB alapszabályai l FK-lh/.KT Általános rcndelkcfésck. OSI ra £?esior.£ Is i .1. • •/!/»>#«/( / «Mii Torna Club S In, Budaj, őst JaroncTÚroal r.. , Budapoat aöld-íWr ö.Kdralaku neaó aöld-foWr t’úggőlagaa*'^' J«-lv*mv j oalkokkai köaepln Tlsailnteaena3ud*-~ paat IX.kar. ’ és a fahér paranan "Fűé* ZáuUja ranotaroal Torna Club-falÍrással,a" söld-fehér fUMlTMBkadő ii- r hdroMESg.t alkot4 botural• ».Mrtl«k» bílT«j,í, . kitt«« fcrwoTuoil formt Club -1898-", ‘.Mr a.*.rül.f lnmndata 'i krköloa#«rő# agyat- értés* v> Sport ruha j.i • i I" UH mjMÍMfi:is \t Tf\rv*H oHf*. trlmUl* r*. m»S.ii4r«á Itnrr. * ’ «/*» .'(*/» I till* s iqHullni f<hu4t <*> fmqimi rt ist *tr>:t ni. • tfis:m'qüqpi is *:nm ktKÍrntn spttrfnln.stdmI h) tfrmritsietni»* nr,xti. h<tqu * Iqqnk KfmriU ív ■ I;r *lf*rq* »V, i f pt.stui hrmtitit Imi autója az új pálya kis kapuja elé, amely a mai Könyves Kálmán krt-i részre esett. A kapuban Dr. Springer Ferenc, az FTC elnöke köszöntötte, majd átadta neki a pálya bejárati kulcsát. Bárczy István kinyitotta a kaput és őt követően bevonultak a pályára a meghívott vendégek. A tribün alatti tornateremben, egy kis uzsonna keretében találkoztak a tervezőkkel, kivitelezőkkel (Maty- tyók Aladár, Janszky és Szivessy A Springer érem éveken át a klub legnagyobb kitüntetése volt. Az éremnek az az oldala, ahol az alapító elnök arcképe látható. 6 é műépítészek, Wellisch Lajos kivitelező). Mattyók Aladárnak, aki később az FTC alelnöke is lett, a díjtalan közreműködésért a pályaigazgatói címet ajánlották fel. A pályáról egyébként a sajtóban így írtak: „A mintegy 80 m hosszú és 14 m magas nagy tribün 4500 ember befogadására alkalmas. A nagy tribün éppen a József főherceg lovassági laktanyával szemben épült és földszinti helyiségeivel vagy 20 szoba, öltözők, minden helyiség mellett fürdő és tágas tornaterem van végig a tribün alatt. Szemben a nagy tribünnel - az Üllői úti oldalon - van a fedett állóhely, szintén 80 m hosszúságban. A nagy tribün előtt és két oldalt be- tonlépcsőzet fut félkörben. A nagyszabású sporttelep arányai már teljes mértékben kidomborodnak és ha a mintegy 48 000 korona költségen felépülő klubház és az 50 m hosszú beton úszómedence is elkészül, akkor a székesfővárosnak egyik nevezetessége lesz az új sporttelep.” A fedett állóhelyi rész helyén később felépült B-tribünt ekkor még nem tervezték. Igaz, akkor még a legendás szurkolói B-középről sem beszélhettek, csak a korabeli fradis- ták lelkesedését, a csapat iránti hűségét és erőt adó buzdítását dicsérték...