Fradi újság (1992)

1992 / 5. szám

6 FRADI ÚJSÁG Fradi szurkolók az Üllői úti lelátón. Akkor még csak egy fedett állóhely! rész volt, a későbbi B-tribün helyén... ók győzték le először az angolokat! Balról: Takács masszőr, Sternberg, Vágó, Szűcs, Avar, Rőkk, Szalay, Kemény, Lázár, Sárosl dr., Háda, Toldi. A nevezetes esemény 1934. május 10-én az Üllői úti pályán volt... A magyarok 2-1-re győztek!-Én FRADISTÁK nyitottam ki az FTC-pálya kapuját..." A magyar sport történetében új fejezet élén fog állni a holnapi - 1911. február 12-i dátum. Ezen a napon nyílik meg a főváros ötödik nagy sportpályájának kapuja. A Bu­dai Torna Egylet Széna téri pályája után a Millenáris, a Margitszigeti és a Lágymányosi BEAC-pálya állott a magyar sport szolgálatában. Hol­nap pedig az óriásnak született Fe­rencváros ideiglenes főkapuját nyit­ja ki Bárczy István polgármeste­rünk. Csak a Ferencváros szerénysége az, hogy szinte zavarban van és csak „bokréta ünnepélynek” szeretné nevezni ezt a napot, melyen először történik meg, hogy lent a pályán sportemberek versengenek egy­mással nemes becsvágyból, a néző­téren pedig a közönség örömmel és úri módon szórakozik küzdelmük nézésével. Készen, régen készen van nálatok jó ferencvárosiak, az ami kell a jó sport megteremtésé­hez, a magyar név nagyobb dicsősé­géhez. Ott van az a szív és lélek, amivel bele kell fogni minden ma­gyarnak és minden más embernek, ha sportot kíván kultiválni. A zászlórúdon majd felrepül a háromszínú magyar zászló. Aztán messze- messze alatta a másik két zászló. Először a vendégeké és csak az alatt a Ferencvárosé. Jeléül an­nak, hogy itt igaz magyarnak lenni az első és a fő. Aztán házigazdák va­gyunk és előbbre valók a többiek és utoljára mondjuk, hogy itthon va­gyunk mi ferencvárosiak... Bárczy István polgármester nem, mint polgármester, hanem „csak” mint az FTC dísztagja fárad oda ki holnap reggel, s mint ilyen, fogja ki­nyitni ennek az ideiglenes főkapu­nak az ócska lakatját. A Sport-Világ csak arra kéri szeretett polgármes­terünket, a jó sportembert, hogy te­gye el azt a roszdás kis kulcsot, ame­lyiken a kis ezüstlemezre bele van vésve, hogy „én nyitottam ki az FTC- pálya kapuját”. Valamikor szívesen fog visszaemlékezni arra, hogy egy újabb magyar sportpálya bokréta ünnepén miként mondta a főváros közönsége nevében és min­den magyar ember nevében is: „Is­ten áldása legyen a becsületes mun­kán - a Ferencvárosi Torna Club ál­tal létesített sportpályán.” A korabeli sportújságban „meg­jövendöltek” azután másnap betel­jesedtek. 1911. február 12-én déle­lőtt érkezett meg a polgármester Sportegyesület alapszabály-mintája ?ia_SÍV,.0il T j.uiA O.'JJB alapszabályai l FK-lh/.KT Általános rcndelkcfésck. OSI ra £?esior.£ Is i .1. • •/!/»>#«/( / «Mii Torna Club S In, Budaj, őst JaroncTÚroal r.. , Budapoat aöld-íWr ö.Kdralaku neaó aöld-foWr t’úggőlagaa*'^' J«-lv*mv j oalkokkai köaepln Tlsailnteaena3ud*-~ paat IX.kar. ’ és a fahér paranan "Fűé* ZáuUja ranotaroal Torna Club-falÍrással,a" söld-fehér fUMlTMBkadő ii- r hdroMESg.t alkot4 botural• ».Mrtl«k» bílT«j,í, . kitt«« fcrwoTuoil formt Club -1898-", ‘.Mr a.*.rül.f lnmndata 'i krköloa#«rő# agyat- értés* v> Sport ruha j.i • i I" UH mjMÍMfi:is \t Tf\rv*H oHf*. trlmUl* r*. m»S.ii4r«á Itnrr. * ’ «/*» .'(*/» I till* s iqHullni f<hu4t <*> fmqimi rt ist *tr>:t ni. • tfis:m'qüqpi is *:nm ktKÍrntn spttrfnln.stdmI h) tfrmritsietni»* nr,xti. h<tqu * Iqqnk KfmriU ív ■ I;r *lf*rq* »V, i f pt.stui hrmtitit Imi autója az új pálya kis kapuja elé, amely a mai Könyves Kálmán krt-i részre esett. A kapuban Dr. Sprin­ger Ferenc, az FTC elnöke köszön­tötte, majd átadta neki a pálya bejá­rati kulcsát. Bárczy István kinyitot­ta a kaput és őt követően bevonul­tak a pályára a meghívott vendégek. A tribün alatti tornateremben, egy kis uzsonna keretében találkoztak a tervezőkkel, kivitelezőkkel (Maty- tyók Aladár, Janszky és Szivessy A Springer érem éveken át a klub legnagyobb kitüntetése volt. Az éremnek az az oldala, ahol az alapító elnök arcképe látható. 6 é műépítészek, Wellisch Lajos kivite­lező). Mattyók Aladárnak, aki ké­sőbb az FTC alelnöke is lett, a díjta­lan közreműködésért a pályaigaz­gatói címet ajánlották fel. A pályáról egyébként a sajtóban így írtak: „A mintegy 80 m hosszú és 14 m magas nagy tribün 4500 ember befogadására alkalmas. A nagy tribün éppen a József főherceg lovassági laktanyával szemben épült és földszinti helyiségeivel vagy 20 szoba, öltözők, minden he­lyiség mellett fürdő és tágas torna­terem van végig a tribün alatt. Szemben a nagy tribünnel - az Ül­lői úti oldalon - van a fedett álló­hely, szintén 80 m hosszúságban. A nagy tribün előtt és két oldalt be- tonlépcsőzet fut félkörben. A nagy­szabású sporttelep arányai már tel­jes mértékben kidomborodnak és ha a mintegy 48 000 korona költsé­gen felépülő klubház és az 50 m hosszú beton úszómedence is elké­szül, akkor a székesfővárosnak egyik nevezetessége lesz az új sport­telep.” A fedett állóhelyi rész helyén ké­sőbb felépült B-tribünt ekkor még nem tervezték. Igaz, akkor még a legendás szurkolói B-középről sem beszélhettek, csak a korabeli fradis- ták lelkesedését, a csapat iránti hű­ségét és erőt adó buzdítását dicsér­ték...

Next

/
Thumbnails
Contents