Fradi újság (1992)
1992 / 5. szám
FRADI ÚJSÁG 3 \UPCSEV „PÁLYAFUTÁSOM LEGSZEBB GÓLJA” Elgondolkoztam, vajon létezik- e egyáltalán amolyan tipikus Lipcsei- féle gól. Aztán rájöttem, tulajdonképpen nincs. Ez az alig húszesztendős fiú valahogy minden tetszőleges helyzetből képes bevenni az ellenfelek kapuját. Lőtt már szemfüles gólt, ki ne emlékezne egy- egy látványos cselsorozat után szerzett találataira, olyan is akadt, hogy fejjel juttatta a labdát a hálóba. Végül, de nem utolsó sorban kitűnő rúgótechnikája révén gyakran távolról megeresztett bombaerós lövéseivel hozta lehetetlen helyzetbe a kapusokat. A Zalaegerszeg elleni gólfesztivál záróakkordjaként valami hasonlót láthatott tőle az örömmámorban úszó publikum. Többen alig hittek a szemüknek, mert bizony mostanság igen ritka az ilyen ólmónyszámba menő gól a hazai pályákon. Valószínűleg a mai napig beszédtéma, de még sokáig az is lesz a szurkolók körében. Érdemes hát felidézni még egyszer, hogy is történt, az „alkotó”, Lipcsei Peti szemszögéből. „A félpálya környékén kicseleztem egy védőt, s ki akartam tenni a labdát jobbszélre. Aztán észrevettem, nem is vagyok túl messze a kaputól, úgy 25 m-re, inkább úgy döntöttem, jobbal rárúgom. Éreztem, hogy jól eltaláltam, s láttam, hogy hiába nyújtózkodik a kapus, a lövés ki fog kötni a bal felső sarokban. Azt hiszem, ez volt eddigi pályafutásom ha nem is a legfontosabb, de a legszebb gólja. Nekem legalábbis tetszett. ” Nekünk is. ♦ Ünnepelt a város: győzött a Ferencváros! Ilyen futballünnepet rég nem látott Kispest népe! Az egész úgy kezdődött, hogy a 86. percben Balogh Torony remek átadását követően Fodor Laci lerázott magáról egy kispesti védőt és 8 m-ről a hálóba lőtt. Ezzel a góllal a Fradi megszerezte a vezetést a tavalyi bajnok, s addigi éllovas Honvéd otthonában. A túlnyomórészt zöld- fehér hívókból álló közönség pedig feledvén a korábban érthetetlen módon érvénytelenített találatot, a második félidőben megszaporodott nézőtéri atrocitásokat, a lángoló kispadot, legszívesebben magához ölelte volna az egész világot határtalan boldogságában. Az örömmámor csak fokozódott, mikor a 90. percben egy szép szabadrúgáskombináció után Balogh G. is betalált a kispestiek kapujába. Aztán Molnár játékvezető hármas sípszavával véget vetett a mérkőzésnek. Többszázan betódultak a pályára, hogy testközelből gratulálhassanak a kedvenceknek, vagy legalább csak egy pillanatra megérinthessék őket. Ahogy az az igazán nagy csaták után szokás. A csupa mosoly játékosok meg egy kis idó elteltével ha nehezen is, de kiszabadultak a rajongók gyűrűjéből és befutottak az öltözőbe. Ám ekkor még korántsem ért véget az eufória. A B-közép leglelkesebb tagjai a stadion bejárata előtt megvárta, míg a csapat átöltözött, s mikor azöld-fehérre festett szupermodern Ikarus kigördült a kapun, újfent lobogtatták zászlóikat és rázendítettek az ismert indulóra. Egy maroknyi csoport a székház előtt folytatta az ünneplést, kórusban követelték, hogy ki tekintsen ki és integessen nekik a Fradi futball- múzeum ablakán. A játékosok persze mindannyian teljesítették a kérést, sót, kedveskedtek is egy kicsit az őket éltetőknek, Fradi-pezsgő- vel locsolgatták az énekló tömeget. Lent és fent mindenki egyaránt majd kiugrott a bőréből győzelmi mámorában, labdarúgó és szurkoló gyermekek módjára örültek egymásnak. Nem volt ez másképp Simon Tibi nemrég új helységekkel bővült sörözőjében sem. Szép sorban, egyenként érkeztek meg a mérkőzés hősei, mindegyiküket hatalmas ováció fogadta, többször is felharsant a Hajrá Fradi! Bomlottak a pezsgők, ürültek a borospoharak és a söröskorsók, természetesen kivétel nélül mindenki a 2-0-ás sikerre koccintott. A söröző előtt a Hegedűs Gyula utcában egy rögtönzött utcabál zajlott a környéken lakók boldogítására. Tapsoltak, táncoltak a már nemcsak az örömtől ittas drukkerek, feldobálták a levegőbe a játékosokat, fantasztikus volt a hangulat. Néhányan vonatot alkotva kimerészkedtek a körútra is, ott kígyóztak énekelve és iszogatva a meghökkent autósok között. Páran dudáltak, fényszórójukat villogtatták, de olyan is akadt, aki nem értette, mire ez a nagy felhajtás. Pedig nagyon egyszerű. Kispesten bajnoki mérkőzést nyer! a Ferencváros. NYILASIVAL 72 ÓRÁVAL A KISPESTI RANGADÓ ELŐTT 4 ÓRÁVAL A MÉCS ELŐTT 1 ÓRÁVAL A RANGADÓ UTÁN o 72 órával a rangadó előtt:- Semmi olyan feszültséget nem érzek, mint a legutóbbi kispesti vendégszereplésünk előtt. Akkor rendkívül ideges voltam, a tét óriási volt - szinte nyomott. Most is nagy a tét, hiszen döntő lehet a végső sorrend szempontjából a Bozsik stadionbeli 90 perc. Valahogy azonban úgy érzem, ez a sikeréhes társaság most nagyon együtt van és nem kapunk ki. Remélem a játékvezetés korrekt lesz. Egy biztos, a Bozsik-stadi- onban is „hazai pályán” játszunk. Kijön majd vagy húszezer jó torkú Fradi szurkoló... • 4 órával a meccs előtt.- Tibi hogy aludtál az éjjel?- Nem valami jól - rossz álmaim voltak. De ez a meccs szempontjából közömbös. Olyan érzésem van, hogy 1-0-ra vagy 2-0-ra nyerünk. Nézd meg a fiúkat. Ezek a srácok ma nem kapnak ki. Nyugodtak, felkészültek, van önbizalmuk. Én egyébként a szokásos meccs előtti izgalomban vagyok. Jó lenne már visszafelé jönni Kispestről... • 1 órával a meccs után: A győztes gárda még a Fradi buszban ült! Az önfeledten ünneplő tömeg legszívesebben felemelte volna a buszt és vál- lain vitte volna fiait. A busz így csak lépésben haladhatott és nem kis időbe tellett, amíg az Üllői útra hazaértünk... A buszban Nyilasi boldogságtól sugárzó arccal mondta:- Csodálatos a szurkolótáborunk. Ilyen szeretet csak itt, ennél a klubnál létezik. Nézd ezt az ünneplő sokaságot. Nézd a tizenéves srácokat, a nyugdíjas bácsikat - ott meg Eperjes karcsi, „Szamóca” az egyik legjobb magyar színész - nos együtt éljeneznek a busz körül, integetnek, Fradi zászlót terítenek az útra amelyen haladunk. Éneklik a himuszt, a Fradi indulót, éltetnek és ünnepelnek... És hogy zúgott a bíztatásuk a meccsen!-A csapatból kinek a játéka tetszett a legjobban ?- A fiúk különösen az ostobán meg nem adott gólunk után „pörögtek fel”. Nagy Zsolt, Balogh Torony, Foci, „Kuzi”, Szekeres nagyon kitett magáért. De ez a csapat úgy, ahogy volt, ma nagyon okosan és jól játszott. Fegyelmezetten fociztak és időnként látványos gólokat produkáltak. Örülök neki, hogy a televízió jóvoltából mindezt milliók láthatták. Szép, emlékezetes esténk volt - azt hiszem most igazi öröm fradis- tának lenni... N. B. Fradi kispad a második gól után... Rácz Laci volt már gólszerző az Üllői úti pályán! 1987. március 25-én Rácz a Dinamó Kijev-FTC mérkőzés 81. percében a győztes gólt lőtte Zsiborás kapujába (2-1). 61. perc: Fodor pompásan emelt jobbról az ötös bal sarkánál érkező Ráczhoz, aki kibújva egy zalai védő mögül látványos vetődéssel a léc alá fejelt. (5-0) A Ferencváros-Zalaeger- szeg mérkőzés második félidejében megtört egy átok. A szurkolókból is hangosan feltört egy megkönnyebbült sóhaj, mindenki úgy örült ennek a gólnak, mintha legalább egy kupában való továbbjutást jelentő találat született volna. Rácz László, a 48-szoros szovjet (ugye emlékeznek, volt ilyen a múltban) válogatott, EB ezüstérmes, a Dinamo Kijev csapatával KEK-győztes világklasz- szisnak kikiáltott középpályásnak végre zöld-fehér színekben is volt része egy kis sikerélményben. Ahogy ő maga is bevallotta, igencsak ráfért. „Elég furcsa érzés volt huzamosabb ideig a kispadon ülni, egészen más, mint a pályán átélni az eseményeket. Ehhez a hosszú mellőzéshez az eddigiekben nem szoktam hozzá. A társaságba is sokkal könnyebb beilleszkedni, ha játszik az ember, a többiek is akkor fogadják el igazán, akkor lehet teljes jogú tagja a csapatnak. Ősszel keveset szerepeltem, tavasszal az első négy fordulóban egyetlen percre sem jutottam szóhoz, ennyi kihagyás után meglehetősen nehéz formába lendülni Volt egy olyan sejtésem, hogy a ZTE ellen pályára küldenek. Gondoltam, egy gyengébb ellenféllel szemben lehetőséget kapok. Már a 15. percben odaszólt Sze- pi, melegítsek, és a szünetben alaposabban mozgassam át magam, mert a második félidőre becserélnek. Lassan telt az idő, alig vártam már, hogy vége legyen az első játékrésznek. Közben a srácok meg szorgalmasan termelték a gólokat, öröm volt nézni omit produkáltak. A szünet végén többen is megjegyezték, jó lenne, ha én is betalálnék. Mitagadás, rettenetesen vágytam már erre. Utoljára több, mint másfél évvel ezelőtt, a Dinamo Kijevben rúgtam gólt tétmérkőzésen. A másodperc töredékrésze alatt játszódott le az egész. Fodor Imi nagyszerűen ívelt a kapu elé a jobb oldalról, előttem állt egy egerszegi hátvéd, de éreztem, ki lehet bújni mögüle. Nem is törődtem azzal, hogy megsérülhetek, előrevetődtem, a labda meg pont a fejemre jött. A többire már nem is tudtam odafigyelni csak annyit láttam, hogy megrez- dült a háló, a közönség ünnepelt, a játékostársak pedig futottak felém gratulálni Es nagyon boldog voltam. Higyjék el a szurkolók, én még náluk is jobban akartam ezt a gólt. Nem azt mondom, hogy gyökeresen megváltoztatta az életemet, meg hogy mostantól aztán minden másképp lesz. Ugyanúgy készülök a meccsekre, mint eddig hajtok, és minden tőlem telhetőt megteszek a Ferencváros sikeréért. Csak egy picit kevesebb gátlással kell megküzde- nem. És ez az én esetemben sokat számíthat. ” (nasz-) RÁCZ első Fradi góljáért külön prémiumot kapott. A mérkőzést kővető hétfői edzés után Marosi János a kispesti Délibáb Söröző tulajdonosa 5000 Ft-ot adott át az első Üllői úti Rácz-gól emlékére... A nevezetes gól - két képen. ELSŐ FRADI GÓLJA
