Fradi újság (1992)

1992 / különkiadás

10 FRADI ÚJSÁG KILENCEN AIX. KERÜLETRŐL - ÉS A BEK ESÉLYEKRŐL Albert Flórián:- Édesapám neve valósággal összeforrt a kerülettel, itt lakott a József Attila lakótelepen, és jóma­gam is itt születtem az István kór­házban. Ezen kívül idejártam isko­lába az Ecseri útra, három évfo­lyammal lejjebb, mint Simon Tibi. No, és 74 óta vagyok igazolt labda­rúgója a Ferencvárosnak. Hát „mindössze” ennyi szállal kötődöm a IX. kerülethez. Azt hiszem, nem csoda, hogy hiába ismerem jól az egész Budapestet, a legjobban csak ebben a városrészben igazodom el.- BEK-esélyek? Vannak. Nem szeretek előre olyanokat nyilatkoz­ni, hogy most aztán szétszedjük őket, a visszavágón pedig megesz- szük a Slovant szőröstül-bőröstül. Különben is, nem is biztos, hogy pá­lyára léphetek, a sérülésem ugyanis elég lassan javul. Úgyhogy csak annyit, ha rajtam kívül is minden sé­rült felépül, megvan a jó esély rá, hogy kint szétszedjük őket, a vissza­vágón pedig megesszük a Slovant szőröstül-bőröstül. Balogh Gábor:- Különösebben sok kötődésem nincs a IX. kerülethez, mivel még egy esztendeje sincs, hogy az addig megszokottnál jóval többször és rendszeresebben járok ki az Üllői útra. De annyira azért soha nem volt számomra ismeretlen ez a kör­nyék, hogy bármikor ne találjak ide a stadionhoz. Most meg már becsu­kott szemmel is könnyen idejutok. És mindig szívesen jövök errefelé, mert komolyan mondom, sehol nem éreztem magam ilyen jól, mint a Ferencvárosban.- Nem szeretek előre jósolgatni, meg nem is tudok. Csak remény­kedhetek a Slovan elleni BEK-mér- kőzést illetően. Nos, a továbbjutás­ra jelenleg 50-50 % az esélye mind­két csapatnak. Azt kívánom, hogy a pozsonyi meccs után már legalább 80-20 %-ra módosuljon ez az arány, persze a mi javunkra. Az Ül­lői úti visszavágó második félidejé­nek utolsó perceiben pedig már 100 % legyen a mi oldalunkon és a maradék illesse meg a szlovákokat. A végét jelző hármas sípszó után szeretnénk tiszteletkört futni a lelá­tók előtt. Balogh Tamás:- Én nemcsak azért vagyok fe­rencvárosi, mert a Fradiban védek. Itt születtem a pályától nem messze, az István kórház szülészeti osztályán, egészen hatéves koromig itt is laktam. Vagyis elmondhatom magamról, hogy itt nőttem fel, is­merem a kerület minden zeg-zúgát. Magától értetődő volt, hogy zöld­fehérben kezdtem a pályafutáso­mat, s nagyon örülök, hogy itt lehet­tem élvonalbeli kapus. Úgyhogy azt hiszem, nem túlzók, engem valóban minden Ferencvároshoz köt.- A Slovan Bratislava Európa- szintű csapat, bármelyik nevesebb nyugati klub ellen felveheti a ver­senyt. Persze a mai Fradi is ilyen. Mi sem áll távolabb tőlünk, mint­hogy lebecsüljük a pozsonyiakat, ők is imponálóan nyerték tavaly or­száguk bajnokságát, s abban a me­zőnyben ott volt az a Sparta is, aki a BEK legjobb nyolc együttese közé is bejutott és ott sem vallott szé­gyent. Tehát óriási bravúr lenne túl­jutni ezen a nagyon nehéz első for­dulón, de ha kellőképp felszívjuk magunkat, sikerülhet. S mi mindent meg is teszünk ennek érdekében. Fodor Imre:- Franzstadtról, mint városrész­ről biztos nem tudnék órák hosszat mesélni. Egy valamiről azonban igen, és ez a csoda fémjelzi legin­kább a IX. kerületet... Itt található ugyanis a Fradi pálya az Üllői úton, bár ezzel bizonyára keveseknek mondtam újdonságot. És itt a kör­nyéken mindenki ennek a stadion­nak a bűvöletében él, s ez a varázs messzebbre is elér. Éreztem ezt a Hungária körúton és Kispesten is, amikor a Ferencváros ellen kellett játszanom. De jó, hogy ez már a múlté.- A csehszlovák futballt a ke­mény, hajtós játék jellemzi, nyilván a Slovan is hasonló stílusban játszik majd ellenünk. Északi szomszéda­ink labdarúgása pillanatnyilag el­őrébb jár, mint a miénk, ennek elle­nére egyáltalán nem estem kétség­be mikor kiderült, éppen Pozsony­ba kell utaznunk. Ha felépülnek a sérültjeink, s nem gátolja semmi a felkészülésünket, megfoghatjuk a Bratislavát már az első mérkőzé­sen. Akkor már csak a visszavágót kell hoznunk, és a második forduló­ban utazhatunk is valamilyen másik városba. Keller József:- Nem járnék messze az igazság­tól, ha azt mondanám, engem min­den Ferencvároshoz köt. Legaláb­bis azóta, hogy felkerültem Pestre. Addig ugyanis vajmi keveset tud­tam a IX. kerületről, persze így vol­tam a többi városrésszel is. Gondo­lom, az meg senkinek sem újdon­ság, hogy itt van itthon a Fradi. Az első fővárosi lakásom sem volt messze a stadiontól, ott laktam a Pöttyös utcai metrómegálló utcájá­ban. Ennyi élményekben gazdag itt töltött esztendő után büszkén vall­hatom, hogy ha nem is tősgyökeres, de ferencvárosi vagyok.- Egyáltalán nem repdestem örömömben, amikor a pozsonyia­kat kaptuk ellenfélül a BEK-ben. Nem lesz könnyű, de az első mérkő­zésen feltétlenül olyan eredményt kell elérnünk, ami után itthon a kö­zönségünk támogatását élvezve ne okozzon gondot a továbbjutás ki­harcolása. Kint egy döntetlen vagy egy minimális gólarányú vereség már biztató lenne. Nagyon meg fo­gunk izzadni, de megcsináljuk. Mert meg kell csinálnunk! Lipcsei Péter:- Azon kívül, hogy a Fradiban játszom, az ég adta világon semmi­lyen érzelmi szálak nem fűznek a kerülethez. Persze ez se kevés. Kis­koromban Angyalföldön laktam, majd szüleimmel leköltöztünk Ka­zincbarcikára. Franzstadttal csak akkor kerültem közelebbi kapcso­latba, amikor ideigazoltam az üllői útra. Azóta, ha erre járok, sokan megszólítanak az utcán, magam is jobban megismertem az egész kör­nyéket. De ezt csak és kizárólag a Fradinak, illetve az itt lejátszott két évnek köszönhetem.- Hogy mi lesz a BEK-ben? Semmit sem tudok erről a Slovan Bratislaváról, de írd le nyugodtan, továbbjutunk ellenük. Nem hin­ném, hogy olyan nagyszerű közön­ségük lenne, mint amilyen nekünk van, s a játékosállományuk se lehet sokkaljobb. Nálunk is van annyi vá­logatottszintű labdarúgó. Sok függ attól, mit játszunk odakint Pozsony­ban. Ha döntetlent, máris izgulha­tunk, hogy a következő fordulóban milyen ellenfelet szán nekünk For­tuna. Simon Tibor:- Fiatalkorom nagyrészét a IX. kerületben töltöttem, noha soha nem laktam itt. Viszont idejártam az Ecseri útra a Vendéglátóipari Szakközépiskolába, és természete­sen hétvégeken az Üllői úti stadion­ba. Akkoriban még nem sokat lát­tam a mérkőzésekből, mivel gyer­mekként erősen takarták előlem a látnivalókat a felnőttek, de ott vol­tam a tribünön és izgultam Nyilasi Tibiékért. Mostanság azonban már sokkal többet látok a pályán törté­nő eseményekből... S persze az időm túlnyomó többségében is Bu­dapest számomra legkedvesebb vá­rosrészében tartózkodom.- A BEK-esélyeinkről csak annyit, szerintem nehezebb dol­gunk lesz, mint tavaly a Bréma ellen volt. Amíg a Werdert kifejezetten sztárcsapatként könyvelték el itt­hon, a cseheket sokan eleve leírják. Pedig mindenki higyje el, ez a Slo­van egy nagyon erős együttes, irtó­zatosan meg kell szenvednünk a to­vábbjutásért: Mindettől függetlenül úgy érzem, mi várhatjuk majd izga­tottan a második forduló sorsolását, ott meg aztán már minden elkép­zelhető. A legmerészebb álmaink valósulnának meg, ha a legjobb nyolc közé kerülnénk. Telek András:- Bár azelőtt Kispesten és Ke­resztáron laktam, már több mint tíz éve ferencvárosinak érzem magam. Hiszen 81 óta a Fradi igazolt játé­kosa vagyok. Azt hiszem, a lokál- patriótizmushoz ennyi is elegendő. A legfelejthetetlenebb esztendő természetesen az idei, a nyár elején bajnoki aranyérmet vehettünk át. Ez a siker a kerület elöljáróságait is nyilván nem kis büszkeséggel töl­tötte el, a Fradi-fieszta boldog éj­szakáján szóban már díszpolgárok­ká avattak bennünket. Kötődésün­ket valószínűleg mélyítené, ha a megtisztelő kinevezésről végre az írás is megérkezne.- A Slovan Bratislavánál kaphat­tunk volna könnyebb ellenfelet, de nehezebbet is az első fordulóban. Különben is, a BEK-ben már nemi­gen akadnak gyenge csapatok. Re­mélem, hogy sok Fradi-szurkoló el­kísér bennünket Pozsonyba, óriási szükségünk lesz a buzdításukra, úgy hallottam, a kinti közönség is fana­tikusan imádja a klubot. Ha nem bíznánk mindnyájan a továbbjutás­ban, be sem neveztünk volna a ku­pa küzdelmeire. Ebből mindenki kitalálhatja, mire számítok. Wukovics László:- Budán lakom, de azt mindig is tudtam, hogy Ferencvárosban jó­részt a munkásosztály képviselői él­nek. Ezért volt a Fradi, és talán ma is az, a szegényebb rétegek csapata. 78-ban igazoltam ide, tehát lassan 14 év állt rendelkezésemre, hogy megismerjem a környéket. Úgy ér­zem, ez sikerült is, bár a saját tenye­remen még mindig jobban eligazo­dom. Azt meg talán nem is kellene megemlítenem, hogy a kerület leg­szebb pontja, ékessége, az Üllői úton található. És ez nem más, mint az FTC stadionja’ maga a szentély, ahol megannyi boldog és emlékezetes másfél órákban - volt részem, s remélem, lesz ezután is.- Csehszlovákiában élő magyar rokonaink gyakorta járnak ki a Slo­van meccsire. Elmondásuk szerint hajtós, erőteljes csapat, játékosai néha a durvaságtól sem riadnak vissza. Sok függ attól, milyen nem­zetiségű bíró vezeti majd a találko­zót, ha olyan, aki engedi a túlzottan is kemény belépőket, agresszív harcmodort, mint például a sziget- országiak, nagyon meg fogunk ve­iül szenvedni. Ha nem, akkor nem lehet különösebb baj, mert techni­kailag jobbak vagyunk nálunk. De van még egy probléma. A szurkoló­kat is féltem egy kicsit, a kinti meccsen könnyen lángra lobbanhat a nemzetiségi ellentét most még szunnyadó tüze. Jó lesz vigyázni! Hát nagyjából ennyit mondtak az én Szlovákiában élő rokonaim. FRADI ÚJSÁG A Ferencvárosi Torna Club lapja Felelős kiadó: Dr. Szívós István az FTC ügyvezető elnöke Lapigazgató: Deák László az FTC ügyvezető elnökhelyettese Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: Orbán László Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László, Fradi fotótár Szedés, tördelés, nyomdai előkészítés: PRINTSELF Kft. Felelős vezető: Dr. Kassay Árpád Nyomta a STATIQUM Nyomda Felelős vezető: Szehr György

Next

/
Thumbnails
Contents