Fradi újság (1991)

1991 / 17. szám

FRADI ÚJSÁG A FRADI FUTBALLMUZEUM EMLEKOLDAU ■ ■ / A SZAKOSZTÁLY DECEMBER 3-1 SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL... / A Nyolvan éve - 1911 novemberében napvilágot látott a hír, hogy az FTC csapata német-angol túrára készül. Bizony sokan a fe­jüket csóválták, s a szaksajtó is méltatlankodott: „mi a magunk részéről ezt a hosszú túrát nem helyeseljük. Gyönyörű és sportszerű ajándék a lelkes csapattagoknak, de egyrészt vereségekkel jár, másrészt letöréssel fog végződni. Pedig ott még nem tartunk, hogy az FTC-t nemzetközi viszonylatainkban nélkülözni tudjuk.” Nem is kellett nélkülözni az FTC-t, hiszen ezen a portyán sorra születtek a jó eredmények. A siker koronája átcsúszott az 1912-es évre. Január 8-án Londonban az FTC 3-2-re legyőzte a Wokingot! Magyar csapat először játszott és mindjárt győzött angol földön! „Az FTC futballcsapata diadalmenetben vonult végig a nagy, hatalmas, gőgös német birodalmon, s aztán átlépte a csatornát, s a modern sportok tanítómesterein, az angolokon is aratott egy fényes győzelmet. E szereplésével arra kényszerített egy fél­millió embert, hogy a futballról, odakint egy másik félmilliót, hogy a magyarokról beszéljen.” A ferencvárosi futballisták ünnepélyes fogadtatására ezrek gyűltek össze a Keleti pályaudvar előtt. A játékosok a lépcsőn áll­tak, elhangzottak az ünnepi beszédek, majd mindenki a himnuszt énekelte. A fogadás ezzel végétért, s megkezdődött az im­pozáns bevonulás a pályához. A játékosokat a tömeg vállra kapta és vitte a várakozó kocsikhoz. A menetet díszbe öltözött lo­vasrendőrök nyitották meg. Végig a Rákóczi úton, József körúton, Ferenc körúton és Mester utcán át az Üllői úti sporttelepre vonultak. A zászlókkal és szőnyegekkel díszített házak ablakaiból integető és az útvonal mellett éljenző emberek ünnepelték az FTC játékosait. Az Üllő úti pályán tovább folyt az ünneplés, az MLSZ egy óriási, három méter átmérőjű babérkoszorúval köszöntötte a fiúkat. A pompás hímzett szalagon ez állt: „Külföldi dicsőséges szereplése emlékére az FTC-nek.” és a hat kül­földi mérkőzés dátuma. A dicső bevonulás után az ünneplés még hónapokig tartott. A Nemzeti Színház, a Magyar Színház és a Royal Orfeum díszelőadást rendezett az FTC tiszteletére! Mai szemmel nézve már nem tűnik rendkívülinek az FTC hat mérkőzésből álló túrája. De akkor ez sportszenzációnak számí­tott! Az FTC sikerei révén olyanok is felfigyeltek a labdarúgásra, akik addig közömbösen szemlélték a gyerekcipőben járó magyar sportot. Az FTC ezáltal híveket szerzett a magyar sportnak, s óriási elismerést a zöld-fehér színeknek. Nemhiába írták: Ami ma az FTC-nek sikerült, sikerülhet holnap másoknak, s csak egyet nem lehet tőle soha sem elvitatni. Az úttörő dicsőségét! 1912. február 18-án Corinthian díj döntőt játszottak az Üllői úti pá­lyán: FTC-BTC 5-0! „Az FTC hű maradt tradíciói­hoz. Ő volt a Corinthianok által alapított vándordíj első győztese, s a díj kiírása óta folytatólagosan negyedik ízben védte meg. Az FTC olyan nagyarányú és könnyű győzelmet aratott, ami méltó volt hírnevéhez. Schlosser Imre bra­vúrjának jegyében folyt le a küz­delem. Első gólját, amelyet a ka­punak háttal állva emelt a kapuba, hosszasan tapsolták...” Ilyen gólt ugyanis akkor még senki sem rú­gott! * 1912-ben készült el az MTK Hungária körúti sporttelepe. A pá- lyaavatón melyik csapat is lehetett az ellenfél? Persze, hogy a Fradi! Az FTC nevében a csapat balszél­sője, Dr. Bordás Gáspár köszön­tötte a hajlékot nyert kék-fehére­ket. Az avató egyetlen gólja angol sportember nevéhez fűződött: La­ne, a kék-fehérek külföldről szer­ződtetett labdarúgója lőtte az új pályán az első góit. (MTK-FTC 1- 0) ★ 1912. tavaszán az FTC-33 FC bajnoki mérkőzésen a fradisták nem panaszkodhattak a bíróra. Schlosser ugyanis három lesgól szerzett - és a bíró mindhármat megadta! No és a 33 FC egyik játékosát indokolatlanul kiálította... ★ 1912. június 9-én a Fradi gólzá­poros sikerével fejeződött ba az 1911-12. évi bajnokság: FTC—III. kér. 11-3! Schlosser ezen a na­pon is nagyon érezte a kaput. Egy bajnoki mérkőzésen 8 gólt azóta sem rúgott FTC játékos! * Ebbem az évben tavasszal és ősszel, sűrűn hullottak aferencvá- rosi gólok. Az NSC elleni bajnoki meccsen 13-1-re, Bécsben a Wi­ener AC elleni nemzetközi mérkő­zésen 6-0-ra győztek a zöld-fehé­rek I Ez utóbbi mérkőzésen a bíró tévedésből 53 percig vezette az első félidőt... Aztán all. félidő ele­jén Schlosser 6 perc alatt három gólt szerzett! A népszerűsége teljében lévő csapatot a Nyugati pályaudvaron mintegy 2000 szurkoló várta lelke­sülten... * Az 1913-as év első bajnoki mérkőzésére nehezen gyűlt ösz- sze az FTC legénysége. Ezért csak félórával az eredetileg terve­zett kezdési időpont után vonultak ki a csapatok, az FTC csak kilenc emberrel! Később kiegészült a csapat és a négy gólt lövő Pataki irányításával 7-1-re győzték le a Törekvést. ★ 1913. február 23-án az FTC- NSC (8-0) mérkőzésen kettős ki­állítás történt, aminek nem min­dennapos folytatása lett. Bródy Sándor (FTC) és Kovács Elemér (NSC) a meccs után az affért pár­bajkarddal a kezükben döntötték el... * A Sporthirlap „Hétfőtőt—hétfő­ig” rovatában érdekes írás emlé­kezett meg arról, hogy egy Helvey Tivadar nevű ferencvárosi képvi­selő a választásokon zöld-fehér plakáton jelöltette magát és cso­dák csodájára, egyetlen plakátot sem téptek le. Amint írták „a plakát színe úgylátszik abszolút védel­met nyújt még az ellenpártnál is. Ha győz Helvey elmondhatja, hogy nagyrészt annak köszönheti diadalát, hogy jól választotta meg színeit. Faktum, hogy Budapest kilencedik kerületében fél győzel­met jelent az FTC színeiben küz­deni. Bámulatos érvényesülését jelenti ez a nagyszerűen vezetett klubnak és mélységes összefor- rását a kerület polgárságával. Pél­da nélküli talán az egész világon, hogy egy sportklub ilyen hatal­mas faktorává váljon nemcsak a sportnak, hanem a társada­lomnak is." ★ 1913. április 13-án az FTC-BTC mérkőzést kellett volna játszani, azonban eddig még elő nem for­duló objektív ok miatt a találkozó elmaradt. „Téli világra ébredtünk vasárnap reggel. Fagyos orkán száguldott a házak között, rette­netes erejével pusztulást okozva a fák és telefondrótok között. Va­lósággal istentítéletidő tette tönk­re a vasárnapi sportéletet. Meg­történt, amire futballsportunk tör­ténetében nem ismerünk példát - egyetlen mérkőzést sem tartottak meg.” Az elmaradt mérkőzéseket áp­rilis 16-án játszották. Ez volt az el­ső hétközi forduló, amelynek leg­nagyobb meglepetését éppen az FTC 1—0-ás veresége szolgáltat­ta... ★ 1913. április 20-án az FTC Bécsben 4-1 -re legyőzte az egyik osztrák élcsapatot. A WAF elleni sikerről szépen írt a korabeli sportsajtó. „A hütteldorfi pályát zsúfolásig megtöltő közönség el­ragadtatással szemlélte a magyar bajnokcsapat nagyszerű játékát. A sportemberek egybehangzó véleménye szerint pompásabb já­tékot, mint aminőt Shlosser, Pata­ki, Tóth produkáltak, csak keveset láttak még Bécsben. Ennek a há­rom kiváló csatárnak a játéka hoz­ta meg a magyar színeknek ezt az értékes győzelmet. A match csak 2x40 percig tartott arra való tekin- teflel, hogy Rumboldnak korán haza kellett utaznia katonai szol­gálatának ellátására. Az időt így sem tudta kivárni, a II. félidő 29. percében - éppen amikor Schlos­ser a negyedik gólt lőtte - otthagy­ta a játékot. Később Tóth megsé­rült és kiállt, így tehát percekig 9 emberrel játszott az FTC... ” * Egy héttel a nagysikerű bécsi győzelem után újra vonatra szállt szinte az egész FTC. Kilenc játé­kosa kapott helyet a magyar válo­gatottban az osztrákok elleni talál­kozón! (Rumbold, Payer, Bródy, Blum, Weisz, Tóth, Pataki, Schlosser, Borbás) Annak ellené­re, hogy jó formában voltak a fe­rencvárosi játékosok, sokan bírál­ták a válogató bizottságot ezért az addig példátlan esetért. Aztán megnyugodtak a kedélyek: a ma­gyar válogatott 4-1-re győzött a Császárvárosban. A meccs vé­gén a szurkolók vállukon hozták le Schlosserékat a pályáról... ★ 1913. áprilisának utolsó heté­ben színes plakátok jelentek meg Budapest utcáin, amelyek az Üllői úti pálya májusi nagy programjára csalogatták a nézőket. A plakát ér­dekessége az volt, hogy egy olyan személy alkotta, aki maga is a propagált mérkőzések aktív sze­replőjének számított. Rumbold Gyula, az FTC és a válogatott hát­védje mindezt könnyen megtehet­te, hiszen iparművész volt! A si­kert aratott plakát azután egészen a huszas évek végéig tájékoztatta és toborozta a szurkolókat. Prakti­kusan megoldották, hogy a zöld alapon lévő labdarúgó figurás rész maradt, csak a feketével nyo­mott programszöveg és a belé­pők ára változott... * A május 1-én lejátszott FTC- MAC (3-2) mérkőzésnek külön érdekessége is volt: a bajnoki ta­lálkozóra a két csapat közös meg­egyezéssel angol bírót hozatott! A játékvezető Howcroft- „útiköltség címén 156 koronát kapott az FTC- MAC mérkőzés vezetéséért. A bu­dapesti kirándulás kifizetődött a jeles angol bírónak, mert az FTC nagyobb dressz és labda meg­rendelést tett boltoni sportáru üz­letében. Az FTC«MAC mérkőzést Howcroft féle labdával játszották, s igen meg voltak vele elégedve.” A mérkőzés eredményét egyébként az MLSZ intéző bizott­sága - az idegen bíró miatt - meg­semmisítette és új találkozót ren­delt el. A meccset a MAC az FTC javára lemondta... Fair play 1913... ★ 1913. június elsején - az MTK legyőzése után - a fradisták elő­ször jutottak a Magyar Kupa dön­tőjébe, mármint olyan döntőbe, amit el is játszottak. A BAk ellen nehéz, időnként durva küzdelem­ben az FTC 2-1 -r győzött és ezzel először nyerte meg azt a kupát, amely ekkor még mindig csak ne­vében élt, maga a kupa nem léte­zett... * A bajnokság fináléja június kö­zepén volt. A Fradi utolsó ellenfele a TTC igen csak jól tartotta magát. De azután a zöld-fehérek rákap­csoltak és ritka bravúrt hajtottak végre: egy perc alatt két gólt lőt­tek! A 86. percben ugyanis Schlosser és még ugyanebben a percben középkezdés után Tóth Potya is eredményes volt... Az 1912-13. évi bajnokság sor­rendben az ötödik zöld-fehér baj­noki elsőséget hozta. Az 1908- 1913 közötti időszak az FTC fenn­állásának egyik legsikeresebb korszaka. Az amatőr évek „arany­csapatának” sorrendben ötödik bajnoksága ezreket tett az FTC, sőt a magyar labdarúgás rajongó­jává. Ez az az idő, amikor a labda­rúgás a többi sportág fölé nőtt a látogatottságban, népszerűség­ben egyaránt. Nagy Béla

Next

/
Thumbnails
Contents