Fradi újság (1991)

1991 / 14. szám

FRADI ÚJSÁG „EZ A BUSZ, „ EGY REMEKMŰ Emlékszem még a játékosok meglepett arcára, amikor a szó­fiai kupamérkőzést követően kijöttek a Ferihegyi Repülőtér kijáratán, s meglátták a csapat vadonatúj buszát. A termé­szetesen zöld-fehér színekben pompázó Ikarus 396-os méltó­ságteljesen ált a járda szélén, s fogadta a győzelemtől még mindig mámoros utasait. A fiúk ahogy beszálltak, kí­váncsi kisgyerekek tágra nyílt szemeivel néztek körül a belse­jében, s valóban volt min cso­dálkozniuk. - Szuper! - foglal­ták össze tömören véleményü­ket, miután mindannyian elhe­lyezkedtek a kényelmes széke­ken, vagyis birtokba vették a járgányt.- Az biztos, hogy ilyen busza nemhogy a Fradinak, de eddig még egyetlen magyar klubnak sem volt - mondta nagybüsz­kén ifjú Medgyessy Lajos, a so­főr. - Ez a busz egy remekmű. Kérlek, külön írd meg, hogy az Ikarus Egyedi kft, Baranyai Aladár és a munkatársai nagy­szerű munkát végeztek, mert igazán megérdemlik. A szerző­dés aláírásától számítva mind­össze öt hét alatt készítették el hallatlan lelkesedéssel és pon­tossággal ezt a - minek is ne­vezzem - csodát.- Mit tud ez a - minek is ne­vezted - csoda?- Az ég adta világon mindent - folytatta ugyanolyan lelkese­déssel. - Eleve speciálisan sportolók részére lett megter­vezve. Társalgószerűen egy­mással szembefordított ülések kártyaasztallal, a sérülteknek vagy betegeknek egy leválasz­tott kabin ágyakkal, hűtőszek­rény, abszolút modern video- és audioberendezések, melegi- tal-automata, WC-mosdó, szó­val tényleg minden van. Hogy a műszaki finomságokról már ne is beszéljünk.- Ez bizony sokba kerülhetett - szóltam közbe bölcsen.- Ne is kérdezd, mennyibe. A pénz azonban nem a klub kasszáját terheli, ez az FTC Sportlétestímények beruházá­sa.-Az első komolyabb útja is jól sikerült. Gondolom, a játéko­soknak is sokkal jobb érzés ezzel lemenni a vidéki meccsekre.- Hát hogyne! A reptérről hazafelé húsz perc alatt még csak az első benyomásokat sze­rezték meg, de Zalaegerszegre és vissza vezető úton alaposan megismerkedtek és megbarát­koztak az új géppel. Nem vicc, mindent kipróbáltak, a belső burkolatot tapogatták, a lega­próbb zugokba is bebújtak. Vé­gig rettentő büszkén ültek ben­ne. Ők is élvezték, hogy még a külföldiek is megfordultak utá­nunk az autópályán, Hévizén pedig sokan kérdezgették, egyáltalán magyar-e ez a tech­nika gyöngyszeme. Hiába, a külseje is impozáns.-A 4-0-ás győzelemmel a tar­solyban milyen volt a hangulat hazafelé?- Számomra nagyon szimpa­tikus módon nem ájultak el ma­guktól a srácok. Persze nagy­szerű volt a hangulat, de senki sem rugaszkodott el a Földtől. Pedig olyan kényelmesen utaz­tunk, mintha repülőgépen ül-' nénk. A papám mondta min­dig: „A győzelmeket is tudni kell elviselni.” A csapat ezt be­tartotta.-Apropó, az édesapád! Talán kevesen tudják, ő volt a Fradi so­főrje az elmúlt harminchat év­ben.- Igen, ezért neveznek csak iljú Medgyessy Lajosnak, bár már én is 43 éves vagyok. Az egész gyermekkoromat a Fradi buszában töltöttem. Az „öreg” most januárban ment nyugdíj­ba, s nagyon örülök, hogy én vehettem át az örökét. Ezután én szállítom a labdarúgókat is. Ezzel a busszal, ezzel a - minek is nevezzem - csodával. Naszály György Fradisták fiai: Medgyessy Bálint Sorozatunkban Mucha Bálint után, ismét egy Bálintról ol­vashatunk... Mikor fent jártam a csapat sofőrjének, ifjú Medgyessy La­josnak a lakásán, akadt ott egy még ifjabb Medgyessy is. Igaz, ő nem Lajos, hanem Bálint, és bár ő termetre egyelőre még alacsonyabb az édesapjánál, Fradi-drukkernek semmivel sem kisebb. Ha valamelyik oktatási intézményben Nagy Bélát és a Ferencvárossal kapcsolatos munkásságát tanítanák, a mi Bá­lintunk bizonyosan jelesre vizsgázna, s a legjobb diák lenne a kurzuson. De ő jelenleg a Lékai János Hajózási Szakközépiskolába jár, tizenöt éves, és ahogy mondta, zöld-fehér szemüveggel szemléli a világot.- Mikor kezdődött a Fradi-imádatod?- Amióta apu ott dolgozik, úgy kilenc éve. Először csak az Üllői útra jártam, később már lementem a vidéki meccsekre is. Most is, ha az időm engedi, mindig és mindenhol ott va­gyok a lelátón. Idén nyáron még az edzések és az edzőmérkő­zések többségét is végignéztem.- Látom, a szobád fala tele van különböző csapatok zászló­ival- Apu hozta ezeket külföldről vagy vidékről. Gyűjtöm az emlékeket, tulajdonképpen a Fradi lett a hobbym, itt van a polcomon két Nyilasiról szóló könyv. Legalább hússzor elol­vastam már mindkettőt, szinte kívülről fújom pályafutásának legfontosabb adatait.- No várj egy picit! Hiszen te nem sokszor láthattad Nyílt ját­szani- Valóban nem láttam, hisz nagyon kicsi voltam még, ami­kor elszerződött Ausztriába. Inkább a nimbuszát szerettem meg, és amit itthon hallottam róla.- És a még régebbi sztárok? Kint voltál az Albert ötvenedik születésnapjára rendezett találkozón ?- Hát persze! Mondtam is apunak, én ezeket a játékosokat nem is ismertem, mégis majdnem könnyezek. Mire odafor­dultam hozzá, az ő szemei is csillogtak.- Kik voltak a kedvenceid a csapatból?- Hűha! Soroljam? Szóval Zsiborás szerintem szenzáció­san védett, aztán ott volt Rubold, Judik, Ebedli, Szokolai, Ta­kács, Pogány, vagy a Bánki Dodó, Kincses, később a Pintér, Keller meg a Fischer Pali. nagyjából ez volt az én kedvenc csapatom. A maiak közül Lipcsei, Telek és Kuznyecov játékát szeretem a legjobban.- Sohasem gondoltál arra, hogy te is ott szárnyalhatnál a Zöld Sasok között?- Dehogynem! Csak sajnos a tanulás mellett ez nem men­ne. A pólót is idejekorán abba kellett hagynom. Kár, mert azt hiszem, annál nagyobb örömben nem lenne részem, mint hogy legalább egyszer pályára lépjek a Fradiban.- Te Bálint! Mi leszel, ha nagy leszel?- Szakmán szerint gépszerelő leszek, de a Fradiért min­denképpen elhagynám a szakmámat. De jó is lenne az Üllői úton dolgozni!_________________________________________ NB l-es tervek a Népligetben A múlt év elején megszűnt a Ferencváros férfi kézilabda szak­osztálya. Azaz, mégsem... Anya­gi gondok miatt a Fradi egyesült a Hl. kerületi TTVE-vel, és a III. kér. TTVE-Cohors-FTC néven folytat­ta az NB l-ben, az óbudaiak jogu­tódjaként. Mivel ők kevés pontot szereztek korábban, a tavaszi idényben nem sikerült kiharcolni a bentmaradást. A zöld- fehérek- utánpótlásának viszont sikerült az, ami kezdetben lehetetlennek látszott: nem széledt szét.- A fúzió után összefogtak a szülők, és vállalták, hogy havonta ötszáz forint tagdijat fizetnek. így aztán továbbra is az FTC színei­ben kézilabdázhatott mintegy százharminc fiatal - emlékezett Demeter István, szakosztályveze­tő.- Ezzel együtt maradhatott az NB l-es ifjúsági bajnokságban aranyérmet nyert csapat is.- Igen, de mégsem indulhatott el a legjobbak között. A Magyar Kézilabda Szövetség ugyanis ép­pen akkor hozott egy határozatot, amely szerint csak az első osztá­lyú klubok ifi csapatai vehetnek részt az NB l-es pontvadászaton, így aztán beneveztünk a Buda­pest I. osztályú felnőttbajnokság­ba. Már lejátszottunk több mécs­esét, amikor szóltak az MKSZ- ből, hogy a visszalépett Pécs he­lyén elindulhatunk az ifi NB I- ben. Ennek viszont akkor már nem lett volna értelme. A bajnoki kiírást egyébként már módosították...-A felnőttek között sziporkázott a csapat, és veretlenül lett első. Minek köszönhető a siker?- A kezdet kezdetén meg kel­lett indokolnunk az akkori klubve­zetésnek, hogy miért van még mindig férfi kézilabda a Ferencvá­rosban, így az NB ll-be jutást je­löltük meg célnak. Az NB I- ben is helytállt Szepeshelyi István vé­dett, a mezőnyben pedig több ifi­válogatott játszott, és sorra nyer­ték a fiúk a mérkőzéseket. A tava­szi idényben négy korábbi játéko­sunk, Megyeri Attila, Bazsik Já­nos, Kovács Viktor és játékose­dzőként Kiss György is csatasor­ba állt, így aztán végképp nem tudtak megállítani bennünket.- Milyen változások történtek az utóbbi időben?- A legfontosabb, hogy új ve­zetés került a klub élére, köztük egy volt kézilabdás, Deák László. Erkölcsileg teljes mértékben tá­mogatják a szakosztályt, és lehe­tőségeik szerint anyagilag is segí­tik a férfi kézilabdásokat. így jo­gos az elvárásuk: feljutás az NB l/B-be. Sikerült több szponzort ta­lálnunk, így a legalapvetőbb dol­gokra jut pénz - egyelőre.- Hány csapat van jelenleg a szakosztályban?- A most már felnőtt csapat mellett két ifjúsági, négy serdülő és három miniegyüttesünk van. Az edzők több csapattal is foglal­koznak, és viszonylag tisztessé­gesen meg tudjuk fizetni őket. Az utánpótlás korúak hetente öt edzésen vehetnek részt.- Hogyan módosult az első csapat kerete az idén?- Két tehetséges, ifjúsági válo­gatott srácot elengedtünk, mert kedvező ajánlatot kaptak az NB I- ből: Mezei Szegedre, Borsodi az Elektromosbcügazolt. Megkeres­tünk volt ferencvárosi játékosokat és baráti kapcsolatok révén má­sokat is, és örömünkre többen is vállalták az amatőr alapon való já­tékot. így a fiatalok és a már emit tettek mellett Venczel Józse, Győrfy János, Szabó Gábor, Sáf­rány Imre és Németh Miklós is be- beszáll a mérkőzéseken. Az edző változatlanul Kiss György.- A cél most az NB l/B, de nyílt titok, hogy a Fradi rövidesen újra ott akar lenni az élvonalban. Eh­hez azonban nem kevés pénzre lesz szükség...- Ördögi körben vagyunk: az előbbre lépéshez több és több pénz kell, a cégek viszont először eredményt akarnak látni, és csak utána nyitnák ki a bukszájukat. Néhányukkal előzetes tárgyalá­sokat folytatunk a következő baj­nokságot illetően, amikor már re­mélhetőleg az NB I felé masíroz­hatunk. Persze, ehhez - már megint a pénz - nem elég a saját erő, szük­ség lesz új játékosokra. Kiss György edző szerint ugyanis a je­lenlegi csapat az NB l/B közép­mezőnyénél feljebb nem tudna jutni. Tehetséges játékosok - köztük az ifiválogatott Hunyadi Viktor - lépnek pályára hétről hét­re, ám megfelelő erősítés nélkül csak álom marad a legmagasabb osztály. Igaz, azok az emberek, akik ta­valy megmentették a széthullástól a szakosztályt, bizonyára most is megtalálják a megoldást. És ak­kor már nem is túnik olyan elérhe­tetlennek az, amire ma még vá­gyakozva gondolnak a Népliget­ben: az újságban az álljon, hogy Kézilabda. NB I. Férfiak. FTC-..., Népliget.-ys -

Next

/
Thumbnails
Contents