Fradi újság (1991)

1991 / 12. szám

6 ZÖLD SASOK FRADI FORINTÉRT KLUB­TAGSÁG! A Centenáriumi Fradi forin­tot vásárló szurkolók részére egy családias jellegű klubot kí­vánunk létrehozni a Fradi fut- ballmúzeum keretein belül. Azok a szurkolók, akik az ed­dig megjelent Fradi forinokat megvásárolják - kívánságukra minden további fizetési kötele­zettség nélkül a Club tagjai lesznek. A Fradi futballmúze- um díszpapírján névreszólóan tanúsítják is tagságukat. A Fradi forint Club tagjai ré­szére minden hónap első csü­törtök délutánján - 15 órától - találkozási lehetőséget bizto­sítunk a Fradi forinton szerep­lő egykori és mai kiválóságok­kal. Természetesen a már megvásárolt Fradi forintok de­dikálása is adott. Meghallgat­hatják azokat az élő interjúkat is, amelyeket az érdekeltekkel szintén ekkor tartunk - mag­nófelvétellel. Az október 3-i klubdélutá­non Mátrai Sándor, Rudas Fe­renc és Komáromi Tibor a mú­zeum vendégei. A mai generá­ciót Telek András, Albert Flóri­án és Lipcsei Péter képviselik. A Fradi forint klub tagokat te­hát szeretettel várjuk október 3-án 15 órától a klubház Csa­nádi termében. A Fradi Forint Klub 1991. szeptember 5-én 15 órakor „megnyílt”. A Fra­di futballmúzeum Csanádi-termében az első klubtagok örömmel nézték a mikforon mellé ülő kedvenceket. Két-három köszön­tő mondat után máris a meghívott - nyugodtan mondhatjuk - Fra­di futball vilácjhí- rességek kaptak a kérdéseket Mint­egy 29-25 kérdés­re válaszoltak az egy órás program során. Lapunk ter­jedelméhez iga­zodva a követke­zőkben 5-5 kér­dés és válasz pub­likálására vállal­kozhatunk. Isten éltessen „Császár"! Megjelent az Albert-album! Albert Flórián 50. születésnapjának alkalmából 50 fekete-fe­hér fotóval - színes borítóval és színes középsó oldallal! - meg­jelent a Fradi forint füzetek első száma. A fényképes magazin Albert életéből ötven pillanatot örökít meg - a jeles játékos visz- szaemlékezéseivel. Csak a Fradi ajándékboltban kapható. FRADI FORINT KLUB (1) A Fradi forint Club első meghívottjai, az első klubtagokkal ALBERT FLÓRIÁN-1959 novemberében a BVSC el­leni bajnoki mérkőzésen négy gólt szereztél - négy fejesgólt! Hogyan emlékezel erre a különös „mestemé- gyesre"?- Szerencsém volt - a Mészöly gyerekek apukája - tehát egy Fradi szurkoló védte a BVSC kupuját, en­gedte hogy sorra befejeljem a lab­dákat... No, a viccet félretéve örü­lök, hogy ez a „fejes-bravúr” pálya­futásom alatt egyszer sikerült. A szurkolók, de még a játékostársak is nagyon ünnepeltek. Igaz néhány já­tékostársam megjegyezte: - Ezt a nagy fejet a beadásoknál nem volt nehéz eltalálni...-A katonasággal kapcsolatos emléked?- Mindössze három hónapig vol­tunk katonák, nem volt veszélyes. A legkedvesebb emlékem? Medgyesi Lajostól, a Fradi busz vezetőjétől kaptam egy zöld-fehér katonaládát. Örültem neki, azt hittem tele van fi­nomságokkal. Aztán kiderült, hogy sem sonka, sem szalonna, de még kenyér sincs benne. Üres volt...- Ki volt a kedvenc egyesületi el­nököd?- Két elnököt említek, egyi a pá­lyafutásom kezdetén: Bédi János bácsi szerény, halkszavú, de nagyon segítőkész elnök volt. Pályafutásom végén Harót János volt az FTC el­nöke. Arra az évtizedre, amikor ő állt a klub élén, úgy érzem minden fradista büszke lehet.-Az egyetlen magyar labdarúgó vagy, aki a Világválogatott színeiben gólt szerzett - ráadásul ez a Maraca- na stadionban történt a Felével kiál­ló Brazília ellen...- Nagy megtiszteltetés volt, hogy négy magyart is meghívtak erre a gálamérkőzésre, Novák, Szűcs és Farkas Jancsi társaságában utaztam ki Rio de Janeiróba. A gól? Dzsa- jicsnak szóltam, hogy laposan adja be a labdát, ő beadta, nekem pedig közelről már nem volt nehéz a ka­puba találnom. A meccs után egy géppel jöttünk haza Beckenbaue- rékkel. Csak hát ők a luxus osztályra mentek, mi pedig a szokásos he­lyünkre a szerény turista osztályra. Aztán a németek mondták, hogy menjünk oda hozzájuk, öltözzünk át kényelmesen a hosszú úthoz, mint ahogy ők is tették. Mi moso­lyogva mondtuk, hogy mi már annyira hozzászoktunk a turista szakaszhoz, s hogy ott a gép elején, talán nem is éreznénk jól magun­kat... Aztán Zürichig mégis együtt utaztunk. Beckenbauerék hátrajöt­tek hozzánk, méghozzá nem is üres kézzel. A stewardesek nem győzték hordani az „üdítőket”...-Az FTC 1000. Üllői úti mérkő­zésén a fiaddal végezted a kezdőrú­gást...- Azt nem én végeztem, hanem a gyerek. Flórikának a nagy nadrágja egybeért a sportszárával, a szurko­lók a lalátón azt hihették, hogy nincs térde a gyereknek... Flórika aztán összeszedte erejét, aztán vagy két méterre elrúgta a labdát... És ugye ma már azon a pályán szágul­dozik, ahol egykor kezdőrúgó kis­gyerek volt... NOVÁK DEZSŐ-Ha Novák akkor 11-es és sza­badrúgás gól Beszélj ezekről az adottságokról Sokat gyakoroltad az edzéseken?- Azt hiszem bármilyen nagy adottsággal is rendelkezik valaki mégis sokat kell gyakorolni. Én is ezt tettem. Mert ezek a 11-es vagy szabadrúgás gólok sokszor ponto­kat hozhattak, vagy vihettek. Egy 5- 0-ás vezetésnél nem nagy kunszt 11- est rúgni. De mondjuk egy olyan szituációban, mint mondjuk a hat­vanas évek egyik FTC-Vasas ran­gadója volt... A játékvezető az utol­só percben 11-est ítélt a javunkra - a Vasas 4-3-ra vezetett. Mészölyök a bíróról szó szerint letépték a JT emblémát, lökdösődés volt - szóval rendkívül felfokozott hangulatban tettem le a labdát a 11-es pontra. Aztán „időn túl” ugyanúgy berúg­tam, mint tettem ezt a mérkőzés ko­rábbi perceiben. 4-4 sípszó és vége a mérkőzésnek. Szóval az ilyenj pontszerző tizenegyeseknek hallat­lan nagy az értéke.-Edzőként - igaz csak egy jugo- szláv-görög túra erejéig - már 1973- ban bemutatkoztál Te állítottad be a Fradi első csapatába először Ebedli Zolit. Gondoltad volna, hogy több, mint ötszázszor szerepel majd a Fra­diban?- Ebedli beállítása nem volt túl rizikós, hiszen csak megbízott edző voltam - nagyot nem bukhattam. Az ifjú játékosról nagyon jó véle­ménnyel voltam, biztos voltam ab­ban, hogy előbb utóbb állandó csa­pattag lesz. Arra persze nem gon­dolhattam, hogy Ebedli majd több meccset játszik a Fradiban, mint mondjuk Albert Flórián...-Pontosan 200 mérkőzésen ültél az FTC edzői láspadján...- Én ötszáznak éreztem! Félre a tréfával nem dicsekvésképpen mondom, de úgy érzem 3 és fél éves edzősködésemből három év miatt nem kell szégyenkeznem. A siker­telen fél év ma is elszomorít - de nem lehet tudni, hogy mi lett volna a továbbiakban. Ugyanis az előző bajnokságban is eleinte gyengél­kedtünk, aztán ezüstérmesek let­tünk. Azt hiszem azzal a játékosál­lománnyal kihoztuk azt ami a csa­patban volt.-Edzőséged alatt a Ferencváros kétszer is 8 gólt rúgott bajnoki meccsen!- Igen, mindjárt az első meccse­men a Dunaújváros ellen, majd ké­sőbb a békéscsabaiak ellen is. Nyolc gólt jó játék nélkül nehéz berúgni. Úgy érzem a fiúk mindkétszer „el­kapták” a meccseknek azt a perió­dusát amikor a kapu előtt nem lehe­tett őket feltartóztatni.-„Kincs” van a birtokodban! A tókiói olimpiai döntő labdája. Mikor ajándékozod a Fradi futballmúze- umnak?- Biztos, hogy ide a múzeumba fog kerülni, de ki kell várni az időt. Adományozok én majd mást is - csak még egy-két évig szeretném odahaza nézegetni, unokáimnak megmutatni... NYILASI TIBOR- Meglepett, hogy az első Fradi fo­rintra került a fényképed?- Mindenképpen, hiszen a klub­nak sok nagy-nagy egyénisége volt, így óriási megtiszteltetésnek tartot­tam. Egyébként ez a Fradi forint dolog nagyon tetszik - ilyent még külföldön sem láttam sehol.-Hogyan emlékezel a 10 évvel ezelőtti bajnoki sikerre és az ostravai BEK kudarcra?- A bajnokságnyerés parádés volt, az Üllői úti ünneplést amíg élek soha nem felejtem. Az az idő­szak életem szép pillanatai közé tar­tozik. Az ostravai kudarc? A vere­ségen túl még egy szomorú „utójá­ték” is borzolta idegeinket. A meccs után lógó orral vacsorázunk, egy­szer csak halljuk, hogy a szálloda előtt a helyi B- közép üti-veri, ron­gálja a Fradi buszt. Mindannyian ki­rohantunk, nagy adok-kapok ala­kult ki, szóval szétkergettük táma­dóinkat. Sajnos a busz szélvédőjét így sem tudtuk megmenteni. A Bá­nik vezetői ugyan megcsináltatták, de így is késéssel indultunk vissza Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents