Fradi újság (1990)

1990 / 4. szám

5 Fradi v újság Bárki csatlakozhat FRADI ALAPÍTVÁNY - TEHETSÉGESEKNEK Elnök: Józsa Miklós Fradi Alapítvány címmel rövid tudósítást olvashattak a szurkolók a Fradi újság idei harmadik, Du- kon Béla színes fényképével jel­zett számában. Akkor sokat nem lehetett meg­tudni napjaink mind divatosabbá váló jogintézményéről, amely hosszú időn keresztül mellőzött formája volt a honi Polgári Tör­vénykönyvnek, mint a kapitalista gazdasági rend egyik jellemző megoldása. Az uralkodó jogalko­tói felfogás, amely természetesen az uralkodó politikai akarat mani­fesztálójaként is működött egy­ben, évtizedeken keresztül azért száműzte hazai jogrendünkből az alapítványt, mert valójában tudo­másul kellett volna venni hozzá a pénz értékteremtő képességét. Mi­vel azonban a szocialista viszo­nyok között elképzelhetetlen volt, hogy a tőke úgymond’ önálló éle­tet élve szaporítsa önmagát, s eb­ből valakik megéljenek, hasznot húzzanak, s valójában munka nél­kül jussanak jövedelemhez, ezért magát a jogintézmény t, a gazdasá­gi törvényszerűségekre építő jogi formát sem kodifikálták. Szerencsére a választásokkal remélhetőleg végképp feloldód­tak a múlt ideológiai görcsei, s polgárjogot nyert a hazai társada­lmi életben is mindaz, ami éssze­rű, ami hasznos, ami ügyeinket előbbre viszi. Ez azért érvényes különösen az alapítványra, mert azt az jellemzi, hogy valaki vala­milyen, általa hasznosnak gondolt cél eléréséhez letesz a bankba egy bizonyos összeget, s annak éves kamatából a célnak megfelelően részesít, ösztönöz valakiket. Hogy ki kapja az esedékes ösztöndíjat, arról úgynevezett kuratórium dönt, amelynek összetételét ter­mészetesen az alapítványtevő ha­tározhatja meg. Az alapítvány jel­lemzője továbbá az, hogy bárki csatlakozhat hozzá: akár jogi sze­mély, akár magánszemély. A köz­érdekű célú tőkekoncentrálásnak fontos jellemzője az is, hogy az alapítványhoz való hozzájárulást le lehet írni az adóból. Ily módon tehát elismertetett, hogy kisebb vagy nagyobb embercsoportok vágyait természetesen nem kizá­rólag állami közreműködéssel le­het kielégíteni, hanem magánúton is. A Fradi Alapítvány értelmi szerzőjének, s az alaptőke letétbe helyezőjének erről markánsabb a véleménye. Józsa Péter, a Ferenc­város labdarúgócsapatának kitűnő kapusa, Józsa Miklós bátyja vall­ja: mindenképpen az alapítványo­ké a jövő, tekintettel arra, hogy az állami támogatások rendszere fo­kozatosan leépül, legyen szó akár sportról, a kulturális, tudományos élet különböző területeiről, vagy éppenséggel az egészségügyről. Józsa Péter egyébként 30 eszten­dős, foglalkozása: filmrendező. Jelenleg dolgozik első nagyjáték- filmjén, amely műfaját tekintve - a szerző meghatározása szerint - történet-filozófiai vízió, és 1956- ban játszódik. A produkció egyéb­ként szintén alapítvány támogatá­sával készül.- Mi ösztökélte a Fradi Alapít­vány útba indítására?- öcsém révén kapcsolódik életem a labdarúgáshoz, bár már nem vagyok minden találkozón a lelátón - mondja Józsa Péter. - Tudom, mennyire szereti a klub­ját, tudom, mennyire nagy szüksé­ge van a honi labdarúgásnak a jó Ferencvárosra, s azzal is tisztában vagyok, hogy nem létezik kiemel­kedő csapat tehetségek nélkül. Az alapítvánnyal éppen a tehetsége­ket szeretnénk még több szorga­lomra, odaadásra, a futballal szembeni alázatra ösztönözni. Az alapító okirat egyébiránt a követ­kező célokat fogalmazza meg: 1. Az FTC labdarúgó szakosztály kölyök, ifi és felnőtt játékosainak tehetség szerinti ösztöndíjazása; 2. Segítséget nyújtani fiatal labda­rúgók pályakezdéséhez; 3. Labda­rúgással kapcsolatos elméleti és gyakorlati pályázatok és egyéni ösztöndíjak útján.- Mekkora összeget helyezett el a Magyar Hitelbankban erre a célra?- Ennek nagyságáról nem aka­rok beszélni, hiszen nincs különö­sebb jelentősége. Remélem ugyanis, hogy mind többen csatla­kozni fognak, s az ily módon bő­vülő tőke kamata már nyilván más lesz az esztendő végén, mint az alapösszegé lenne. A nevét minden mérkőzés előtt bemondják a hangosbeszélőn, a pályára azonban csak a bemelegí­téskor lép. Nem éppen irigylésre méltó helyzet, hiszen kapust a vi­lágon mindenütt csak vészhely­zetben cserélnek. Ugyanakkor az is tény, hogy cserekapusnak is len­nie kell valakinek, még akkor is, ha az összes közül talán ez a leg­hálátlanabb szerepkör. Szeder József Józsa Miklós tar­taléka. Egészen pontosan lassan két éve ül „szorgalmasan” a kispa- don, és várja a bizonyítás lehető­ségét Ha megismerjük élettörté­netét, akkor azt is mondhatjuk: boldog lehet, hogy idáig is elju­tott. Ha képességeit nézzük, akkor viszont be kell látnunk, hogy több­re hivatott.- Ezelőtt tizenkét évvel kezd­tem futballozni a Budapesti Ve­gyiművek csapatában - meséli. - Akkor tizenhárom éves voltam, rögtön a kapuba állítottak, és két év múlva már a felnőttek között védtem. Nem mehetett rosszul, mert felfigyelt rám a Fradi. A fő­városi kiscsapatok rendszeresen elküldték a legtehetségesebbnek tartott játékosok nevéta BLSZ-be, és a nagy klubok gyakran bön­gészték a névsort. így akadt meg a szeme az én nevemen a Ferencvá­ros képviselőjének, aki megné­zett, majd hozta az átigazoló lapot.- Örömmel hagytad el a Ve­gyiműveket?- Semmi okom nem volt a bánkódásra, ugyanis a Vegyimű­vek éppen megszűnt De ha nem szűnt volna meg, akkor is örültem volna, ugyanis gyerekkoromban is nagy Fradi-hívő voltam, az át­- Hogyan lehet csatlakozni a Fradi Alapítványhoz?- Ugyanúgy, mint bármely más hasonló dologhoz. Vállalko­zók akár apporttal is csatlakoz­hatnak, s az év végi adóelszámo­lásnál ennek értéke is levonható a jövedelemből. Ugyancsak várjuk a szurkolók anyagi támogatását. Hamarosan kapható lesz az Üllői úti stadionban az úgynevezett pártoló igazolvány, a tervek sze­rint 50 forintos áron. Aki ilyet vált, vehet természetesen többet is, az valamennyi szelvénye, iga­zolványa ellenértékét leírhatja az adójából, a személyi jövede­lemadóról szóló törvény lehetősé­get kínál erre. Az MHB 222-151- 23-as számlaszámon pedig bárki feladhatja az alapítványhoz való hozzájárulását.- Azt nem árt elmondani, hogy az így összegyűlő pénzhez már nem lehet hozzányúlni, vissza nem lehet kérni a beadott összeget. A termelődő kamatjövedelem fel- használásáról pedig az alapító akarata szerinti kuratórium hatá­rozhat. Mégis, mennyi lehetne ön szerint az az összeg, amennyit egy- egy játékos szezon végén felvehet­ne? igazolás álmaim egyikének meg­valósulását jelentette.- Hogyan fogadtak az Üllői úton?- Azt hiszem, hamar befogad­tak, nagyon jól éreztem magamat. Az ifi háromban kezdtem, végig­jártam a szam4rlétrát, és ifiválo­gatott lettem. Életem eddigi leg­nagyobb sikere az 1984-es Euró- pa-bajnokság megnyerése volt, még akkor is, ha ott Petty számí­tott az első számú kapusnak. Ami­kor hazaérkeztünk, a Fradi junior­jainak a kapusa lettem, ám az első mérkőzésen eltörött a csuklóm.- Súlyos sérülés volt?- Annyira, hogy megoperál­tak, csavarokkal rögzítették a csontokat, és nyolc hónapot kel­lett kihagynom. A bajnokság utol­só meccsén védhettem újra.- Hamar visszanyerted a for­mádat?- Igen. Jerevánban követke­zett az ifjúsági világbajnokság. Petty megsérült, és úgy volt, én le­szek helyettre a kapus, sikerült el­őrelépnem a tartaléksorból.- Miért a feltételes mód?- Mert autóbaleset ért Újra műtét következett, alig maradt ép csontom, a vesém is zúzódott. Megint nyolc hónapot hagytam ki, és megint csak az utolsó bajnokin védhettem. Elég rossz átlag: éven­te egy meccs...- És ezután?- A Fradi kölcsönadott a Vo­lánnak. Három mérkőzésen véd­tem, az utolsó kettőn nyertünk, mégis kihagytak a csapatból. Ma sem tudom, miért. Nem éreztem jól magamat, hamar átkerültem a „Várom a lehetőséget” A kapus és a kapitány. Józsa Miklós és Kincses Sándor- Én az alapítványt pusztán létrehoztam, a továbbiakban az ügyek vitelébe nem szeretnék be­leszólni. Szándékom szerint Józsa Miklós lesz a kuratórium elnöke, s az ösztönzők felosztás^, s min­den alapítvánnyal kapcsolatos ügyintézés az ő irányításával tör­ténik majd.- Miért nem jelezte a névben, hogy valójában kinek az alapítvá­nyáról van szó? Nem szeretné, ha a neve ennek kapcsán összefonód­na a Ferencvárossal?- Én az öcsémén keresztül az általa nagyon szeretett klubot akartam kezdeményezésemmel segíteni. Ezért pontosabb az a név, amellyel jegyzik, mintha az enyém díszelegne ott Az alapít­vány kiteljesedésekor már egyéb­ként sem csupán az én pénzem lesz benne, hanem a lelkes, Ferencvá- ros-kedvelő pártolóké is, akik nem miattam fizetnek, hanem szintén azért, hogy a klubon segít­senek. Egyébként sem szeretnék előtérbe tolakodni, mint azt szá­mos más alapítványtevőnél látni. Józsa Miklóst, a kuratórium le­endő elnökeként kérdeztük.- A testületet jelenleg szerve­zem, s bár tudom, hogy kiket kér­nék föl tagnak, mégsem mondha­tom azt, hogy belőlük fog állni, mert még nem beszéltünk róla. Nem titok: Furulyás Jánost, az FTC labdarúgó-szakosztályának elnökét és dr. Luther István jog­szakértőt szeretném megnyerni az ügynek. Az évenként kiosztható összegek nagyságáról még én sem tudok többet mondani. Egy biztos: nem kötelező minden kamatjöve­delmet kiadni, ezért csak a való­ban tehetségesek részesednek be­Pénzügyőrhöz. Itt megint jól ment a védés.- Nem fájt a szíved a Fradi után?- A balesetet követően örül­tem, hogy védhetek. A Ferencvá­rosra nem is gondoltam, hiszen tudtam, hogy sem fizikailag, sem lelkileg nem voltam olyan állapot­ban, hogy az Üllői úton felvehet­tem volna a versenyt a posztomért.- Ezek szerint a Ferencváros gondolt rád?- A Pénzügyőrből először nem a Fradiba kerültem vissza, hanem Veszprémbe mentem. Vajda György menedzser figyelt fel újra rám, és boronáit össze a veszpré­miekkel. Ám mire a klubok közöt­ti megállapodás megszületett, el­ment a tavaszi idénynek több mint a fele, s csak négy mérkőzésen védhettem. Ez is elegendő volt azonban ahhoz, hogy marasztalja­nak.- Miért nem maradtál?- A szerződésem értelmében vissza kellett jönnöm az Üllői út­ra, de az is igaz, hogy Zsiborás megsérült, s gondoltam, közelebb kerülhetek a Fradiban is a tűzhöz. Ugyanakkor azóta is sokat gon­dolkodom azon, mi történt volna, ha maradok Veszprémben. Talán én is befutottam volna, mint Vigh Zoli, és most utánpótlás válogatott is lehetnék.- Ezek szerint nemigen ízlik a tartalékok kenyere.- Erre nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel felelni. Itt, ebben a csapatban nagyszerű do­log tartaléknak is lenni, nem ugyanaz, mintha másik klubban ülnék a kispadon. A pályafutásom szempontjából viszont nem hasz­nos, hogy a második ember va­gyok a poszton, hiszen lassan két éve nem védtem tétmérkőzésen.- Józsa még fiatal ember, így nemigen bizakodhatsz.- De talán kap egy külföldi szerződést. Ő is évekig volt tarta­lék, s érdemes volt várnia. Tulaj­donképpen van időm, hiszen hu­szonnégy éves vagyok, s ha nem jön közbe újabb sérülés, akár még tíz éven át védhetek az élvonal­ban.- Hogyan tudod így verseny­kész állapotban tartani magadat?- Nehezen. Fizikailag nincs gond, mert sokat és intenzíven edzek, gyakran többet is, mint amennyit az edzők előírnak. Pszi­chésen viszont- annál nehezebb karban tartani magamat. Pedig ez is fontos, hiszen ha ne adj ’isten Jó­zsa a mérkőzés előtt elcsúszik a lépcsőn, váratlanul kell beugra- nom. Ezért is tartanám jónak, hogy ha az eredménytől függően, tehát fölényes vezetésünknél be­cserélnének húsz percre. Hadd érezzem a mérkőzések hangulatát.- Meddig tart a türelmed?- A nyáron lejár a szerződé­sem. Ha jelentkezne egy csapat, amely első kapusnak hív, lehet, hogy elgondolkodnék az ajánla­ton. Ha nem keres senki, akkor sem keseredem el. Maradok, és várom a lehetőséget.

Next

/
Thumbnails
Contents