Fradi újság (1990)
1990-09-20 / 5. szám
Feltétlenül lenne némi nagy- képű felhangja, ha akár a Fradi Újság, akár annak állandó rovata, a Kettesben esetében meggyökeresedett hagyományokról kezdenék el papolni; ám ha mégis vannak olyanok, akik megtiszteltek eddig figyelmükkel, és többé-kevésbé a lap konstrukciója, szerkesztési módja is kirajzolódott már előttük, akkor azok kedvéért mondom: ez a Kettesben most nem a megszokott talk show jellegű interjút tartalmazza. Kicsit kevesebb is, kicsit (talán) több is annál, hiszen egy számomra felejthetetlen kirándulás emlékképeire építkezik, egy olyan három napos út, elsősorban ferencvárosi vonatkozású eseményeit igyekszik feleleveníteni, amely a világ labdarúgásának talán legpompázatosabb katedrálisába, a londoni Wembley stadionba vezetett... Az előzményeket talán felesleges bő lére ereszteni, az egy bélyeg hátára is elférő lényeg: a világbajnokság 4. helyezettje, az angol válogatott barátságos mérkőzésre volt hivatalos Magyarországra, ánp miután az angolok számára az egyetlen elfogadható futballszínpadot a Népstadion jelenti, ott azonban szeptember 12-én még javában folytak az azóta nagy sikerrel lezajlott Illés koncert előkészületei, azt mondták: kerül amibe kerül, utazzunk inkább mi Londonba... A megszentelt gyepet taposva így történt, hogy a mérkőzés napjának előestéjén megesett velem az a csoda, amely oly sok sportról író tollforgató álma... Nekem is az volt mindig, de milyen az élet... annak ellenére, hogy a mostani londoni vizitet megelőzően máj háromszor is voltam az angol fővárosban (s ebből logikusan következően a futball templomban) magára a fűre, a Wembley világsztárok által oly sokszor felszentelt gyepszőnyegére még soha sem te- hetettem a lábamat... Nem tehettem, hiszen kétszer (még 1981-ben...) az angol válogatott világbajnoki selejtezőin jártam ott, előbb a románokkal, utóbb a svájciakkal játszottak, s lévén egyedül jelenlevő magyar újságíró, akinek a meccshez annyi köze volt, hogy a mi válogatottunk akkor egy selejtező csoportban volt az angolokkal... olyan messze voltam attól, hogy a gyepet is megtapossam, mint amennyire jelenleg van a magyar válogatott futballtudása az angolokétól. Flarmadik látogatásom sem hozott ilyen szempontból sikert. Détári Lajos világválogatott-beli szereplését figyelhettem, szigorúan a lelátóról... így aztán most, már az indulás előtt elhatároztam, akkor is .megtaposom' a fúvet, ha azonnal kitiltanak miatta a brit korona összes létező államából... Es így is történt... Köszönhető volt ez persze a magyar válogatottnak, amelynek tagjai ugye, ha akartak, ha nem, edzést kényszerültek tartani ezen a fűvön, az edzésükre kíváncsi néhány magyar újságíró (fogalmam sincs egyébként, hogyha valaki zsurnalisztaként kint van Londonban, hogyan mulaszthatja el a magyarok előző napi tréningjét... különösen akkor, ha annak színhelye a Wembley stadion...) társaságában pedig jómagam is ott toporogtam a pázsiton... Nos, kérem tisztelettel: képzeljenek el egy perzsa imaszőnyeget, melyet még a biztonság kedvéért néhány száz négyzet- méternyi szuperbársonnyal is beterítettek, utána az egészre ráborítottak egy ugyanilyen nagyságúra vágott szivacs és laticel álmot, azt meg újra káprázatos szőnyegcsodává varázsolták... Az Eurosport, újabban már nálunk is sok lakásban fogható adásainak köszönhetően, biztosan tudják, hogy milyen fü- vön játsszák a britek egyik legnépszerűbb játékát a golfot... Nos, egy golfpálya hepe-hupás, göcsörtös smirglipapír a londoni szuperstadion gyepéhez képest. Az ember rálép a fűre, s olyan, mintha rúgókon járna. Puha, jól megdolgozott rúgókon persze, nem olyanokon, amelyek az égig lövik ki az embert, hanem olyanokon, amelyek a testsúly következtében történt talajnyomást szinte pontosan ugyanolyan erővel adják vissza, így a járásnak egy idő után itt dalla- md, ritmusa, harmóniája lesz. Minden egyes fűszál olyan pontosan egyformára van vágva, hogy Vidal Sasson, a világhírű francia fodrász ahhoz képest torzonborz hajakat szokott csinálni... Nemzeti Sportos kollégám, Dénes Tamás tett is egy kísérletet arra, hogy a Wembley kertészével szót váltson, hiszen borzasztóan izgatta: ezt a mestermunkát vajon milyen módszerekkel érik el, ám a pályán, a magyar csapat edzésének idején csak néhány festő és mázoló, meg a locsolóberendezés kezelője dolgozott csupán... így aztán számunkra a Wempley- gyep titkának megfejtésére maradt az ősrégi anekdota, amely éppen arról szól, hogy miért olyan Angliában a fű, amilyen... Nos, azért, mert azt száz éve mindig ugyanabban a percben öntözik, ugyanabban az órában nyírják, azaz... mert értő kezekkel foglalkoznak velel Simon Tibi, mint a magyar Maradona „Másodállásban" figyeltem persze az arcokat is... Kíváncsi voltam arra, hogy ezek a nagy sikereket még nem nagyon átélt futballisták, milyen érzésekkel lépnek egy ilyen pályára, tükröződik-e valami (bármi...) az arcukon, látszik-e valami (bármi...) a mozdulataikon csak attól, hogy a földkerekség leghíreRendhagyó ’’KETTESBEN y4 az ^4/ A/i7y Nagybecsületszavamra komolyan beszélek. Fradi csak egy van^Jártamban-kellemben soha sehol másutt nem halottam hírét a „Fradizmus" átható, dinamikus jelenségének. Széles Futbóliábansehol sem ismerik azt az ölthatatlan lángolást, a fanatikus (vak)hitet, a minden mélységen átlendítő alázatot, amely kizárólag a zöld-fehér hívek sajátja. \ Mester utca, Illatos út, Bakáts tér'fóház strásse. Ha fatornybshazád nevezetességeit sorolom, hát persze, hogy az FTC a sírig elkísérő szerelmesed, a mindenséged. Tűzoltó utcai volnál, netán Vágóhíd-kömyékl? Nincs mit csodáink Ám milyen késztetés határára emeli magasra a zöld-fehér lobogót a bódvaszentandrási sijhaap?Hiszen még a Mezőgazdasági Vásár alkalmából sem járt Budapesten. Az Üllői úti pályáról emlékképet nem, legfeljebb képeslapot öríz: Szlovákia, Galánta körzet, Réca nevű falucskájában vendéglátóm kisfia azt selypíti:, ,,a Fjadinak szújtolok". A Haller télnek, a hajdanán aMáriásy út és a Gubacsi út sarkán elterülő „Négyzetnek" hírét sem hallotta. Miért pont a Fradiért szorít? Miért nem a Vasas, a Honvéd vagy a Dózsa a szíve csücske? Mi okból feszítette szét a Ferencváros a szokványos kerületi csapát dimenzióit? Hogyan nőtte túl nagyságrendekkel az ugyancsak regionális alapon szerveződött Kispestet, Újpestet, Vagy a hőskorban tömegeket éltető Hungáriát? \ Jöhetett a zord idő, hét szűk esztendő, gólaszály, kútmélye, edzöválság, a kúrzus tilthatta a „híveknek" a szentély látogatását, sót még a csendes Imát is. Az áldozok száma nerphogy csökkent volna, gyabopodott. Csúfolhatták az aranytábúakat ÉDQSZ-nak, Kinizsinek, az elnyúhetetlen „Fradizmús“átvésjelteftúlél1e a történelem viharait, majd Faustusként kelt újra életre... \ Feltétlen megírandó szociológiai, politológiai tdnulmányszlntézls lesz hivatott feltárni a „Fradizmust" létrehozó és fenntártó történelmi-társadalmi okokat. Én addig Is töprengő fisztelettei húzom ki mdgam e jelenség előtt és kijelentem: egyiptomi Fradi nem létezik! Van viszont valami hasonló, körvonalaiban, haloványan reájaPmjékeztetó. Az AI Ahly ... s hogy az arab világioönzjkuttlma ratio, az überelhetetlen legerősebb lap az AI Ahlyl \ Az .AhlQwIvya" szó az egesz Maghreb-térségben jól Ismert. Annyit tesz .--mlógyarutj hogy az AI Ahly csapatának szurkoló megszállott férfiúi Nos, az Ahlawiyyak baráti társaságai, köreVklublai Egyiptomon kívül fellelhetőek Algériában/ Tunéziában. Marokkóbaivsőt Szudánban is. Ezek »„szabadkőműves páholyok" összetartanak, segítik egymást függetlenüpaz arab országok kjismerhetetlen politikai cikk-cakkjaitól és-agy akran,vá I tozó ideológiai széliránytól. Nem tudom, akad-e még egy csapatszeleie földtekén, amelynek szurkolóját külgntogalom jelöli. Nagy valószínűséggel nincsen. Az Ahla- víiyya egyedülálló jejerrsógumint ahogyan szerelmének tárgya a Nádi AI ' Ahly is unikum a magbmemében^Csak egyetlen apró példa. A klub hetilapja 120 ezer példányban jelenikmeg-Kgiróban, kedden reggel. Aki délben talál még belőle a standokon, az varázsl&>.-^^ Megbízhatónak mondott hiffprrrások szerint dzÄPAhlynem 1907-ben - ahogyan ez a nemzetközi szaksajtéban széles körben terjéng^hanem két évvel korábban jött létre. Igaz, 1905-ben seholsem jegyezték be a futballozó \ társaságot, alkalmi ellenfeleit is maga .. keresgélte szorgos munkával. De /mégiscsak létezett. Születésének históriájában akad még egy vaskos félreértés. Nem angolok hozták létre, hanem kairoKoraü diákok. Ä National név csak a későbbi időkben ragadt rá, azon egyszerű okból, hogy nevének angol tükörfordítása a National, azaz Nemzeti. Nem vétlen... / Blsó pályáján a politikai tömeggyűlések megelőzték a foclmeccseket. Az egyiptomi főváros egyetemistái, haladó szellemű fiataljába /Nemzeti klub' pályájára tódultak, hogy politikai vitákat folytassanak, s hógy a világmegváltó gondolatok ütköztetésében megfáradva sportoljanak egy keveset. A nem éppen tiszta profilú „politikai-sportklub" első elnöke Szaad Zaghloul például tagja volt annak a küldöttségnek, amely 1917-ben Londonba utaSzimbólum \ Alkalmasint nem jár messze az igazságtól a FIFA Magaiin akzal a kijelentéssel, hogy az Alj Ahly\(angptö-' san National) „nem fcsupáp Egyiptom, hanem az egész ardb világ legnépszerűbb futballcsapata". A klub a negyvenesjöfvenes években a gyarmatosítás ellenf harc szimbólumává vált/émblémlája a legendás Vörös/feivény nem kizárólag a , fociszur>ólók, hanem a neokolonlp- llzmuséllen fegyverrel (harcolók ruházatát is díszítette. Az AI Ahly elké\ pásztó popularitását mi sem jelzi' ékesebben, mint hoay/Gamal Ab- ' del Nasszer, az ojszag történelmének legnagyopb'becsben tartott államfője kifejezetten jó néven vette ^és—gyökran büszkélkedett azzal, hogy 1954-ben megválasztották az AI Ahly díszelnökének. Pedig Nasz- szer csupán „passzívan lelkesedett” a sportért, a fociért még égy sem. De, azt pontosan bemérte,(hogy micsoda félelmetes politikai, (társadalmi erők halmozódtak fel e klubban, adóin. Nem csévélem tovább az idegeket, kirukkolok a farbával: Az egyetlen /helyes megoldás Egyiptom, azaz á Nádi AI Ahly és az/ Ez-Zamalek Spotts Club bajnokija... / Igen, ide jutottunk. A focivilág az irigységtől sárgára válton bámul a Fáraók országára, ahol a fővárps egyszerűen megkergül az AI Ahty- ZamajejcJűflgadók napján. A Ga- mtár Abdel Nasszer-stadlonban/l 10 ezer szerencsés jegytulajdonos hápog horpadt mellkassal az iszonyú tömegnyomorban. A gigantikus betonépítményen kívülragadva/pedig 15-20-30 ezren (mikor hogy) írigylik cgfetül a lelátókon fuldoklókat. Az- tánTTtCfteszálléz est, százezrek lepik el a IS milliós arab metropolis bel-/ városát és ünnepük az AI Ahly (vagy a Zamalek) győzelmét. Amennyiben / fehérbe borulnak az utcák, villa- mosók, buszok, autók, úgy a Zamalek nyerte a rangadót. Ez a ritkábbik eset. Többnyire a piros/Kairó domináns színe az óriások csatájának estéjén. Magyarán: az AI Ahlynál nincsen jobb... / Fejtörő A kérdések kérdése imigyen hangzik: melyik országban gyűlik össze a bajnokság rangadójára 110 ezer szurkoló? [És csak azért annyi, mert 1.11 ezer már egyszerűen nem képes bepréselódni a Nemzeti Stadionba - A szerk.J Az a szörnyű gyanú szivárog fel lelkem legmélyéről, hogy a lehető— leghosszabp J jielmi tető megadása utéQ'sern"kapnánk helyes megfel- tés t/fgyesek nyilván a Flumlnense - Flamengo ordteranggdára szavaznak, de tévednek. ArioTMoracana- stadlon legendás „csörtéjére" joTTO" 80 ezren összeverődnek. A manchesteri városi háború a United és a City együttesei között 50 ezernél nem vonz több érdeklődőt, igaz a gyárvárosnak nincs is tágasabb sta- tionja. Aki Hollandiára, pontosabban az Ajax - Feyenoord klasszikus csatára tippel, nos az ugyancsak melléfogott. 40 ezer az átlagnéző- szám a facipősök hazájának rang-
