Fradi újság (1990)
1990 / 1. szám
Fradíyújság Vita nincs- van helyette VITAMIX! Péntek, déli órák. A heti mindennapos munkában elfáradtak ilyenkor már a hétvégi pihenőre gondolnak. Hihetnénk: ilyenek nagyon sokan vannak. Talán mindenki? Biztosan nem, mert a Fradi népligeti salakos edzőpályáján kéttucatnyi fiatalember láthatóan fittyet hány a hagyományoknak, a hétvégének és a heti fáradtságnak, magukat és egymást sem nagyon kímélve űzik-hajtják fő munkaeszközüket, a focit. A ritmusról egy „Mikulásnak” öltözött, meg egy erősítő és hangszóró nélkül is a ferihegyi repülőtér zajszintjét felülmúló páros gondoskodik: Rákosi Gyula és Szűcs Lajos, ők így együtt a Ferencváros aranylábú gyermekei alapozás közben. Tudom, hogy csak félig helytálló munkának tekinteni tevékenységüket, mert szent meggyőződésem, hogy van még bennük vonzalom a JÁTÉK iránt. Hiszem, nemcsak az anyagiak miatt csinálják. Márpedig csinálják. Nem hiányzik az ugratás, a kor- holás, a gyerekes öröm sem. Gyöngyöző homlokok, átnedvesedett mezek. Hajlamos vagyok azt mondani, hogy sajnálják, amikor a Rákosi- Szűcs duó véget vet a foglalkozásnak. Pedig délután van még egy edzés.- Levezetésként körbefutandó a Népliget! - hirdeti Rákosi és így rögtön érthetővé válik a labdához való ragaszkodás. De hát nincs mit tenni, ki elszántan, ki durcásan, ki beletörődötten vág neki a kilométereknek. Szűcs Lajos követi őket. Rákosi és az edzést megtekintő Albert Flórián a Fradi szálló éttermébe sétálnak. Jön Limperger Zsolt is. Ő késő este betegen jött meg az Ajax próbajátékáról.- Mit mondtak? - kérdem.- Semmit. Azt mondták, hogy majd jelentkeznek.- Jó benyomást keltettél?- Nem tudom. Az időpont mindenesetre nagyon előnytelen volt. Se meccs, se edzés, éppen a pihenő alatt?! Azzal figyelme egy az étteremben felállított új berendezés, egy italautomata felé fordul, ahol Rákosi és Albert már kóstolgatják az újdonságot. Pedig mellette rekeszekben ott a szokásos szóda. Edzés utánra. * Elnézést a következő gazdasági, biológiai és élettani eszmefuttatásért. ígérem, rövidre fogom. Magyarországon köztudottan sok gyümölcs terem. Több, mint amit fogyasztani, feldolgozni és exportálni tudunk. Mi lesz tehát a többlettel? Egyszerű: a fán vagy a fák alatt rohad el. Ennyire gazdagok vagyunk? Nem, gazdagok nem, inkább élhetetlenek. Pedig volt, van néhány szakember, aki szeretett volna olyan rendszert bevezetni, amelyben ezt az értékes, veszendőbe menő gyümölcsöt fel lehet használni. Elgondolásuk egyszerű volt: megfelelő érdekviszonyokat kell teremteni és kész. Nem ment! Gyorsan lehetetlenné tették őket, mert túl jó volt az elképzelésük. Föladták ezért állami állásukat, létrehoztak egy Kft-t és ennek keretén belül kezdtek dolgozni. Szabadalmuk volt egy olyan rostos gyümölcs sűrítmény, amely az eddigi hasonló italokkal szemben 40 %-kal kevesebb cukrot és 80 Vokal több gyümölcsöt tartalmaz. Ráadásul nincs benne semmi tartósítószer és kizárólag természetesen növekedett gyümölcsből készül. Az eddig veszendőbe ment gyümölcsből! íze, aromája teljesen a gyümölcséi: alma, meggy, szőlő, barack stb. Mivel nem pasztörizált, vitamintartalma rendkívül magas. Mindez 13,60 forintos literenkénti áron. Fogyasztása mit eredményez? A szénsav tartalmú italokkal (szóda is ilyen!) szemben gyorsabb felszívódást, nagyobb oxigénfelvételt, így csaknem azonnali regenerálódást eredményez. Ezért tűnik fontosnak, hogy lehetőség szerint minél többen, elsősorban a gyerekek és a sportolók fogyasszák. Miért nem fogyasztják? Miért nem ismerik? * Albert ízlelgeti a VITAMIX-ot. Mert így hívják ezt az új, rostos gyümölcsitalt. Az automata már hűtve adja.- Nagyon jó, teljesen a gyümölcs ízét érzem - mondja. Rákosi hosszasan kóstolja és kérdezget.- Mitől jobb, mint a szóda? A válaszból megtudja, hogy a szódában lévő széndioxid a vér oxi- génfelveő képességét csökkenti, a VITAMIX pedig növeli. Márpedig ez egy edzés után vagy egy mérkőzés közben sokat jelenthet. Limperger is megkóstolja, majd két pohárral gyorsan felhajt. Értékelése frappáns: - Kitűnő! Közben a futók is egymás után érkeznek. Izzadnak, szomjasak. Meglepetéssel veszik észre az italautomatát a szódásládák mellett. Kíváncsian körbejárják, kérdezősködnek, előbb keveset, aztán mind többet kémek. Végül már önmagukat szolgálják ki. Ebédhez is viszik. Fogy a VTTAMIX, marad a szóda. Pedig választhatnak. Józsa Miklós tudományos alapossággal ízlelget, majd az ebédhez is ezt fogyasztja. Hamar kiderül, hogy a VITAMIX teret hódított. Többen is kérdezik, hol lehet kapni? A válasz: lesz majd az öltözőben is! * Az FTC és a TOTÁL Kft. illetékesei hamarosan üzleti tárgyalásokat kezdenek a VITAMIX forgalmazására a sportolók részére. Lehetséges az is, hogy a TOTÁL Kft. szponzorként is segíti a Fradi labdarúgócsapatát. Lehet, hogy a VITAMIX-tól bajnokok lesznek?! # Kopeczky Lajos Cooptourist utak FOGARASI-HA VASOK Utunk a kivételes szépségű Fogarasi-havasokon keresztül vezet, 2200 m magasságig. A télen egyébként megközelíthetetlen csúcsokról páratlan látvány nyílik a dél-erdélyi megyékre. Utazásunk során Brassó és Gyulafehérvár nevezetességeivel is megismerkedhetünk. Utazás: Útvonal: 1. nap: 2. nap: 3. nap: 4. nap: Elhelyezés: Ellátás: Pozíciószámok: 5253/1-6 ERDÉLY autóbusszal. B ud apes t-Arad-Dé v a-V aj dahuny ad- Nagyszeben-Brassó-Törcsvár-Törcsvári-szoros- Curtea de Arges-Vidra-tó-Bilea-Apasu de Jos- Gyulafehérvár-Déva-Arad-Budapest. Utazás Dévára. (430 km) Útközben Aradon rövid városnézés. Városnézés után utazás Brassóba. (270 km) Útközben Vajdahuny adón a vár megtekintése. Egész napos kirándulás a Fogarasi-havasokba 2200 m magasságig. Útközben a törzsvári kastély, a Vidra-tó és a bileai vízesés megtekintése. Szállás Gyulafehérváron. Városnézés Gyulafehérváron. Hazautazás. (500 km) 2-3 ágyas, zuhanyozós szállodai szobákban, félpanzió. Időpontok: Részvételi díj: jún 14., 21. júl. 12., 19. aug. 9. szept. 13. 5180,-Ft Az utazást azoknak ajánljuk, akik Erdély történelmi emlékeit kívánják megismerni. Utazás: autóbusszal. Útvonal: Budapest-Nagylak-Déva-Vajdahunyad-BrassóTusnádfürdő-Csíkszereda-Székelyudvarhely- Korond-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad- Ártánd-Budapest. 1. nap: Utazás Dévára (430 km) 2. nap: Továbbutazás Brassóba, városnézés. (240 km) 3. nap: Utazás Csíkszeredára. Útközben pihenő Tusnádfürdőn. (240 km) 4. nap: Városnézés Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson. Továbbutazás a Gyilkos-tóhoz, a Békás-szoroshoz. Szállás Székelyudvarhelyen. (280 km) 5. nap: Utazás a Korond (egy fazekasműhely megtekintése-Parajd-Szováta útvonalon Marosvásárhelyre. (200 km) 6. nap: Városnézés Marosvásárhelyen. Utazás Kolozsvárra, városnézés. (120 km) 7. nap: Utazás a Körösfő-Bánffyhunyad útvonalon . Nagyváradra, rövid városnézés. Hazautazás. (450 km) Elhelyezés: 2-3 ágyas, zuhanyozós szállodai szobákban. Ellátás: félpanzió. Pozíciószámok: Időpontok: Részvételi díj: 5252/1-5 máj. 28. jún. 25. júl. 23. aug. 27. szept. 10. 9200,- Ft Fradi szívek - Szurkolói miniportrék RUFFFERENC Az FTC labdarúgószakosztálya 90 éves. Egyik lelkes szurkolója nyolcvan! Méghozzá egy olyan szurkoló, aki napjait az Üllői úti lelátók árnyékában tölti. Ruff Feri bácsi szinte a Ferencváros tartozéka.- Feri bácsi, mikor jöttél először az Üllői útra?- 1918-ban, nyolc éves koromban. A szomszédunkban volt egy FTC ifista, ő hozott magával a pályára. Később a Haller téren, a legendás ferencvárosi futball őstalajon sokat fociztam Kalmár Jenővel, Lyka Antival - dehát az ő szintjüket nem értem el. A BAK volt az első egyesület, ahol megfeleltem,- onnan vittek a KAC-hoz. Ott együtt játszottam Monostori Karcsival, aki később a Fradinak is szerződtetett futballistája lett. Nekem nem lehettek ekkora álmaim, csak amatőr szinten tűntem ki. Az Egyetértés jó hangulatú, családias légkörére is kellemesen emlékezem. Mindössze 25 éves koromig játszottam komolyabban, aztán esztergályos tanulónak mentem a Fegyvergyárba. Persze ezt megelőzően sem loptam a napot, a Spolarics kávéházban jó pénzért smirgliztem az evőeszközöket... Egyébként a Fegyvergyárból, a Soroksári útról mentem nyugdíjba, még 1970-ben.- Szurkolóként azonban nem mentél nyugdíj bay.- Dehogy mentem, sőt még többet jöttem a pályára, mint régebben. Na és a Fradi ajándékboltban is segítek a Potyikának. A népligeti Fradi-pályán is rendező vagyok. Egyébként már a régi pályán is rendező voltam. Az új stadion megnyitásának a pillanatától fogva pedig a klubház bejáratánál felügyelek.- De hiszen akkor a meccsek elejéből nem sokat látsz!- Bizony ez az én sorsom. Ismerek generációkat a játékosok közül, de futballozni csak ritkán látom őket, inkább csak az edzőmeccseken...- Hajdanán melyik volt a legemlékezetesebb mérkőzésed, amit még ma is emlegetsz?- A Lazio elleni KK döntő, meg amikor a Toldi négy gólt lőtt a Bolognának. Hej, de régen volt! Emlékezetes az is persze, amikor leszakadt a Fradi-pálya tribünje. Én távolabb voltam az esettől, de Feri fiam csupán néhány méterre. Nagy ijedtség volt...- Családod, az utódok?- Ica lányom a hatvanas években kézilabdázott és tagja volt az FTC első bajnokcsapatának! Jóleső érzéssel néztem Fradi mezes alakját és azt, hogy milyen jó gyors szélső. Aztán jött egy válltö- rés... Gyuri unokám focizik, a Horváth Laci csapatában. Judit és Szilvi a kézilabda serdülőben ízlelgetik a korai sportsikert, a klub iránti lelkesedést és szeretetet.- A nagyapa Fradi szeretete, a klub iránti lelkesedése immár több évtizedes. Ki volt a kedvenced? De csak egy nevet mondhatsz!- A Sárosi Gyurkát soha nem felejtem el. Nagyon szerettem a pályán és a magánéletben egyaránt. Jó volna még találkozni vele. Talán az idén hazalátogat. Rövid beszélgetésünk a Fradi futballmúzeumban, az egykori „történelmi” ereklyék között zajlott. Azután egy invitálás és máris indulunk egy fotóra, a stadion gyepére. A fű már nem a régi, amin az egykori nagyok játszottak. Az emlékek azonban láthatóan megrohanják az öreg „harcost”, amint az Üllői úti pálya gyepén lépdel. Egy kattintással a géppel, és egy képpel az utókor, a sok tízezernyi „unoka”, vagyis mi ferencvárosiak - gazdagabbak vagyunk. Egy olyan ember képével, aki lelkében hordozza - immár 72 éve! - a Fradi szeretetet. Ruff Feri bácsinak a Fradi-pályán elhangzó születésnapi köszöntő talán örökké ott cseng majd a fülében és ha erre gondol, Fradi szíve bizonyára hevesebben dobban. Dobogjon sokáig. Nagy Béla
