Fradi Sport (1990)
10. szám
Valószínűleg csak keveseket ér a villámcsapás váratlanságával az a hír, hogy a labdarúgócsapatok utánpótlása „alant a forrongó mélyben”, az ifjúsági és serdülő korosztályoknál még ezerfelé ágazik. Ezeknél a gárdáknál az első, második és harmadik csapat mellett sokszor negyedik, olykor ötödik és ritkán még hatodik együttest is nyilvántarthatnak a krónikások és az érdeklődők. Ám arról talán csak kevés kiválasztott bír tudomással, hogy a Ferencváros legfiatalabb, már versenyző csapata nem más, mint a serdülő 16 (I). Az edző Windt Károly 40 éves, négy esztendeje fejezte be a versenyszerű labdarúgást. Több mint húsz éves pályafutása alatt játszott többek között a Bp. Építők, a Bakony Vegyész, a Veszprém, a III. kér. TTVE csapataiban is, és 1970-73 között a Ferencváros tartalékcsapatában kergette a labdát. 1978-ban végezte el a Testnevelési Főiskola edzői szakát, de már azelőtt is gyermekekkel foglalkozott, az UFC serdülőit nevelte. A Ferencvárosnál három éve dolgozik, a legkisebbek tartoznak a keze alá, eddig a serdülő 6 és a serdülő 4 korosztályokat edzette. Windt Károly a Munkácsy Mihály alkotóközösségben dolgozik, mint szervező. Úgy választotta meg munkahelyét, hogy a kötetlen munkaidő mellett lehetősége nyíljon szerelmével, az utánpótlás nevelésével foglalkozni. „így legalább nem szól rám senki, hogy minden nap fél háromtól ötig melegítőt húzok, s indulok a ligetbe, hogy a gyerekekkel lehessek” - mondta. A nyolc-tíz éves futballpalánták nagyobb társaikhoz hasonlóan a népligeti pályán tréningeznek. A huszonöt lurkó hoszonöt anyukának ad okot kéztördelésre és hosszú intelem-litánia kinyilvánítására azzal, hogy a mostanában bizony már csípősen hideg szélben is trikóban-gatyában kergeti kipirult arccal a majdnem térdéig érő labdát. Tömött bolyok hömpölyögnek fel- alá a gyepen a labda mozgásának megfelelően, s lelkes indiánüvöltések hangzanak fel minden gól után. És bár a játék célja, hogy a kapuba találjanak, bizonyára nem mellékes az sem, hogy egy-egy dugó után, a gólszerző ünneplése címén olyat tudnak birkózni, hogy Komáromi, Sike vagy Farkas is elismerően csettintgetne a tusok láttán. Edzőjük, Windt Károly szeretettel mosolyogva vezényli talpra a srácokat, mielőtt újra bedobná a labdát, vagy más feladatot tűzne ki.- Ebben a korban még a labda, a játék szeretete a legfontosabb - magyarázza amolyan színpadi „félre" suttogással -, de már be kell építeni az anyagba a labdarúgás elemeit is. Hetente hámmszor edzünk, két-két órát. A gyerekek (már) maximálisan terelhetők, szerencsére nagyon sok ügyes fiú van a kezem alatt. A BLSZ által kiírt bajnokságban szereplünk, jelenleg a negyedik helyen állunk. Mivel csak nemrég kezdtünk együtt dolgozni, bátran mondhatom: lesz ez még jobb is! Ezután a mester arrébb ballagott, s a gyerekeket párokba állította. Lab- dalevételi és átadási gyakorlatok következtek, a pálya szélén álldogáló apukák legnagyobb örömére. így ugyanis remek alkalom kínálkozott az atyáknak arra, hogy leszármazottaik mögé settenkedve szókimondó bírálatokkal és építő jellegű kritikákkal árasszák el szorgosan gyakorló kedvencüket- Az edzések tanfolyam jellegűek- folytatta a tréner -, a szülők 350 forintot fizetnek egy hónapra. Persze a srácok zöme igazolt játékos, s szerencsére a létszám csak alig változik. A lemorzsolódások zömmel abból adódnak, hogy csak az apuka lelkesedik a labdarúgás iránt, mindenáron focistát akar csinálni a gyerekből, de a fiú másképp gondolja. Igaz, elsőrangú feladatomnak nem is azt tekintem, hogy labdarúgót, hanem azt, hogy Embert neveljek a gyermekekből. Tehát a lemorzsolódás szinte elenyésző, mert a távozók helyébe mindig jönnek újak. Mintha maga Fellini mester rendezte volna a jelenetet, e szavak után toppant be egy házaspár, kézenfogva vezetve egy tízéves forma fiút S míg a szülők az edzővel társalogtak, a srác sóvárgó tekintettel figyelte a kipirult arccal játszó nebulókat, akik közül nem egy a kiválasztottak kissé lenéző pillantásával válaszolt. Az „új húson’ látszott, azonnal lehajigálná magáról ruháját, hogy a többiek közé állhasson. Ebből azonban - egyelőre- nem lett semmi, mert a „magasabb szintű’ megbeszélés végeztével szülei elkormányozták őt a pálya mellől.- Mióta Vincze Géza vette át az utánpótlás vezetését szinte semmi problémánk nincs - tért vissza hozzám Windt Károly. - A szakosztály mindenben segít gond csak azzal van, hogy nagyon sok csapat jut egy- egy pályára. De hát ezen nehéz segíteni. Az okoz még zavarokat hogy a serdülő 16 mellett én viszem a het- vennyolcas korosztályt is, s gyakran egyidőben játszik a két csapat Pedig mindkét mérkőzésen ott kell lennem, hiszen az egész heti munkát kell lemérnem egy-egy találkozón. Az edzéseket össze kell hangolni az iskolával is, például ha valakinek nem megfelelő a tanulmányi eredménye, én azzal tudom büntetni, hogy nem viszem el a meccsre, nem játszhat S kell ennél nagyobb kín egy fociért rajongó gyereknek? Azért igyekszem, hogy mindenki lehetőséget kapjon, hiszen ez a csapat érdeke is. Az edző maga köré gyűjtötte tanítványait s ismertette az újabb gyakorlat szabályait. Kétkapus játék, két labdával. Összeállította a csapatokat - a „B’ együttes némi elegedetlenséggel állapította meg, hogy majdnem minden jó játékos az „A’-ba került -, majd jelt adott a mérkőzés megkezdésére. A forrongás egycsapásra megszűnt mindenki a labdák után vetette magát. Nem túlzás azt állítani, hogy igazi gólszüret vette kezdetét.- Az a csodálatos ebben a munkában - evezett érzelmes vizekre a tréner -, hogy a srácok fejlődése az ember szeme előtt zajlik le. Volt köztük olyan, aki eleinte kizárólag a pálya körül lepotyogott gesztenyékkel törődött. Most már mindenük a labda. Bátran mondhatom, az utánpótlás nevelése nemcsak a Fradi, hanem a magyar labdarúgás érdeke is. És ha közülük csak kettő vagy egy odakerül a nagycsapat közelébe, már megérte dolgozni. Az „A" együttes huszonkilenc- húszra verte meg a „B"-t. Amikor elköszöntünk Windt Károlytól, a játékosok éppen a gólok történetét elevenítették fel, természetesen jócskán kidomborítva érdemeiket. Még a meccs hangulatától fűtve kezdték meg a levezető köröket Gonda László IA vadgesztenyétől I a futballabdáig
